Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok https://journals.lib.pte.hu/index.php/kikphd <p class="zfr3Q CDt4Ke " dir="ltr"><span class="C9DxTc ">Köszöntjük a <em><strong>Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok</strong></em> szakmai folyóirat oldalán!</span></p> <p class="zfr3Q CDt4Ke " dir="ltr"><span class="C9DxTc ">Folyóiratunk összefogja a közjogi vizsgálódások két fontos területét. A közigazgatás és az infokommunikációs technológiák összekapcsolódása, szinergikus pontjai napjainkra meghatározóvá, sőt irányadóvá váltak számos szakterület tekintetében.</span></p> <p class="zfr3Q CDt4Ke " dir="ltr"><span class="C9DxTc ">Az e témakörökhöz kapcsolódó, összetett társadalmi, jogi, gazdasági jellegű problémák és kérdések, tudományos igényű feldolgozása pedig a világviszonylatban is felgyorsult változásokra tekintettel újabb és újabb lehetőséget biztosítanak a témakört vizsgáló szakemberek számára, a fentiek értelmezésére illetve kritikai észrevételek és javaslatok megfogalmazására.</span></p> <p class="zfr3Q CDt4Ke " dir="ltr"><span class="C9DxTc ">Jelen folyóirat célkitűzése, hogy a tudományos pályafutásuk első felében járó fiatal kutatók számára lehetőséget biztosítson az e témakörben megfogalmazott gondolataik közreadásában.</span></p> Tudatosan a Környezetünkért Egyesület hu-HU Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok 2732-0731 <p class="CDt4Ke zfr3Q" dir="ltr">A cikk felhasználási jogaira bármely harmadik fél számára az első közzétételt követően a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 (<span class=" aw5Odc"><a class="XqQF9c" href="https://www.google.com/url?q=https%3A%2F%2Fcreativecommons.org%2Flicenses%2Fby-nc-sa%2F4.0%2F&amp;sa=D&amp;sntz=1&amp;usg=AOvVaw2ckuKkO11n4a965MaSaPK1" target="_blank" rel="noopener">CC-BY-NC-SA 4.0</a></span>) licenc feltételek az irányadók.</p> Modernising Public Administration https://journals.lib.pte.hu/index.php/kikphd/article/view/6855 <p><span style="font-weight: 400;">This article examines the imperative of digital transformation for modernising public administration in response to contemporary challenges and technological advancements. The discussion centres on the evolving conceptualisation of public administration and cites legislative initiatives highlighting the importance of citizen involvement as a crucial element of governance. This article uses academic perspectives to examine digital transformation as a strategic approach, focussing on process optimisation, data-driven decision-making, and transparency.</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">The article underlies the development of citizens' expectations in the digital age, which requires a fundamental rethink in the provision of services by public administration.</span></p> <p><span style="font-weight: 400;">Besides, the article addresses the challenges and opportunities in modernisation, focusing on legacy systems and infrastructure limitations.</span></p> Mael Baummar Copyright (c) 2024 Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2024-04-30 2024-04-30 5 1 5 15 10.47272/KIKPhD.2024.1.1 Az adathasznosítás adatfogalmának meghatározási lehetőségei https://journals.lib.pte.hu/index.php/kikphd/article/view/7551 <p>Az adatok hasznosítása egyre inkább előtérbe kerül, mind technológiai, mind jogi kutatási szempontból. Jelen tanulmány az adathasznosítás fogalompárjának első elemének vizsgálatát tűzi ki célul, a jelenleg fennálló hézagos és sokszor félreértésekre alapot adó állapot megszüntetése érdekében. Ennek érdekében a meglévő szakirodalom és fellelhető gyakorlat alapján az adatfogalom több aspektusból kerül megvilágításra, kiemelten a hasznosítással kapcsolatos későbbi kutatások megkönnyítése érdekében.</p> Gergő Kollár Copyright (c) 2024 Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2024-04-30 2024-04-30 5 1 16 37 10.47272/KIKPhD.2024.1.2 A kommunikáció- és médiapolitika a gyermeki jogok védelmének tükrében https://journals.lib.pte.hu/index.php/kikphd/article/view/7327 <p><em>„A jelenvalólét a maga mindenkori létmódján – következésképpen a hozzátartozó létmegértéssel együtt – egy átöröklött jelenvalólétértelmezésbe nőtt bele, és abban nőtt fel. Mindenekelőtt ebből érti meg magát, és bizonyos körben állandóan. Ez a megértés tárja fel és szabályozza léte lehetőségeit. Tulajdon múltja – és ez mindig saját generációjának múltját jelenti – nem a nyomában jár, hanem mindig előtte.”<a href="#_ftn1" name="_ftnref1">1</a></em><sup> </sup>A kommunikációs forradalom nyomában járó technológiai változások átformálták a tárasadalmat. A különböző generációk digitális kultúrához való viszonyukat tekintve jelentősen különböznek egymástól. A ’40-es, ’50-es évek szülöttei a Baby-boom generáció – az elveszett nemzedék, – akik nem nagyon értenek az okoseszközökhöz, gyermekként a televízió gyakorolt nagy hatást rájuk. Az 1960-as, 1970-es években született korosztály képviseli az X generációt, mely a digitális világban csak bevándorlóként van jelen. A ’80-as, ’90-es évek gyermekei az Y generáció tagjai, akik a modern technológiával együtt nőttek fel, az igazi „<em>digitális bennszülöttek”</em> első generációját képviselik. Míg a 2000-es években született Z generációs gyermekek az előbbi generáció 2.0 változatai, akik már beleszülettek az internet világába.<a href="#_ftn2" name="_ftnref2">2</a> A most fiatal felnőtt Z- és Alfa generáció<a href="#_ftn3" name="_ftnref3">3</a> (Alfák) – 2010 utánn született gyermekek, akik beleszülettek az okoseszközök világába – könnyen és gyorsan igazodnak el a digitális kultúra világában, melyet az interaktivitás, interkonnektivitás, multitasking, valamint az azonnaliság határoz meg. Világunk az elmúlt években jelentősen felgyorsult és a felnőttekhez hasonlóan a gyermekek is e felgyorsult világ felgyorsult életét élik, melyet az elektronikus eszközök (televízió, okostelefon, laptop, notebook stb.) nem csak kiszolgálnak, hanem maguk is gerjesztenek. Az okoseszközök terjedésével arányosan nőtt a kiskorúak médiafogyasztása is. A gyermekek mentális és pszichés éretlenségükből adódóan azonban sokszor nem képesek megfelelően értelmezni, kezelni az őket körülvevő <em>„valóságot”. </em> Zavartalan szellemi-, erkölcsi-, fizikai fejlődésük érdekében rendkívül indokolt az azt biztosító feltételek, normatív keretek megteremtése mellett a digitális világ generálta újfajta kihivásokhoz idomuló, alternatív szabályrendszerek kidolgozása. Az újfajta szabályzók mellett egyre nagyobb hangsúly tevődik a médiatudatos jelenlét fontosságára, az azt növelő edukáció szerepére. Hiszem, hogy a gyermekek tudatos internethasználata – mely a digitális kultúrához való hozzáférés csatornája, – vitathatatlanul egy rendkívül fontos és összetett képesség, melynek elsajátítása révén a felnövekvő generáció képessé válik a digitális világ nyújtotta lehetőségek értékteremtő módon történő biztonságos kiaknázására, javítva az egyéni versenyképességet a napjainkra jelentős mértékben felgyorsult információs társadalomban.</p> <p> </p> <p><a href="#_ftnref1" name="_ftn1">1</a> Martin Heidegger: <em>Lét és idő</em>. Gondolat, Budapest, 1989, 111–112.o.</p> <p><a href="#_ftnref2" name="_ftn2">2</a> Komár Zita: Re-, de- és intergeneráció A commonikáció, innowáció és cooltúra vizsgálata hagyományos és rendhagyó modorban.<em> Kortárs 62</em>(4), 2018. 80-90. o.</p> <p><a href="#_ftnref3" name="_ftn3">3</a> Pálinkás-Purgel Zsuzsa: <em>Alfa generáció – a „digitális bébik”</em> <em>kora </em><a href="https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/alfa-generacio-a-digitalis-bebik-kora">https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/alfa-generacio-a-digitalis-bebik-kora</a> (2024.04.30.)</p> Anita Mária Ondreák Copyright (c) 2024 Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2024-04-30 2024-04-30 5 1 38 56 10.47272/KIKPhD.2024.1.3 Digitális közszolgáltatások, e-egészségügy Magyarországon https://journals.lib.pte.hu/index.php/kikphd/article/view/7556 <p>Jelen cikkben a hazai digitális gazdaság, digitális közszolgáltatási dimenziójának e-egészségügyi aldimenziója kerül bemutatásra – ezen belül is az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetésére és továbbfejlesztéseire fókuszálva, kitérve az e-egészségügy és mesterséges intelligencia lehetséges találkozási pontjaira is. Természetesen, sosem elég egy (elektronikus) rendszert bevezetni és fejleszteni – használni is kell, lehetőség szerint jól és hatékonyan. Az automatizált eszközök és a technológia adta lehetőségeket lehető legszélesebb körben kihasználó rendszerben minden világos és érthető kell legyen annak érdekében, hogy valamennyi (minél több) felhasználó megtalálja és értse benne a helyét, illetőleg éljen a rendszer nyújtotta lehetőségekkel. Az EESZT-t a fentiekkel összefüggésben a bevezetése utáni egy-két évben számos kritika érte, cikkemben ezekre is kitérek, illetőleg vizsgálom a lakosság oldaláról a „fel nem használás” lehetséges okait: életkor, iskolai végzettség és település típus, mint a leginkább meghatározó tényezők alapján.</p> Ildikó Pákozdyné Bőcz Copyright (c) 2024 Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0 2024-04-30 2024-04-30 5 1 57 73 10.47272/KIKPhD.2024.1.4