Az adatkezelési jogalapok alkalmazhatóságával kapcsolatban bekövetkezett változások a GDPR hatályba lépése óta
DOI:
https://doi.org/10.47272/KIKPhD.2021.1.2Kulcsszavak:
adatvédelem, jogalapok, GDPRAbsztrakt
Az Általános Adatvédelmi Rendelet 2016-os hatályba lépése – pontosabban 2018-as alkalmazandóvá válása – óta a jogalapok kibővült rendszere számos változást idézett elő a személyes adatok kezelésének jogszerűségi feltételeiről kialakított gondolkodásmódban.
A korábbi nagyrészt két jogalappal működő (dichotóm) rendszerhez képest jelenleg hat jogalap közül választhat az adatkezelő, ami minden előnye mellett, időről időre zavart okoz az adatkezelés résztvevőiben.
Letöltések
Hivatkozások
A 29. cikk szerinti munkacsoport 03/2013 számú véleménye a célhoz kötöttségről (WP203)
A 29. cikk szerinti munkacsoport 06/2014 számú véleménye az adatkezelő jogszerű érdekeinek fogalmáról (WP217)
A 29. cikk szerinti munkacsoport Európai Adatvédelmi Testület által jóváhagyott iránymutatása az (EU) 2016/679 rendelet szerinti hozzájárulásról (WP259)
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Beszámolója a 2018. évi tevékenységéről (B/4542). Budapest, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, 2019.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója a munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről (2016).
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács: Európai adatvédelmi jogi kézikönyv. Luxembourg, Az Európai Unió kiadóhivatala, 2019.
Bölcskei Krisztián: GDPR Kézikönyv 2.0, Új EU-s Adatvédelmi Rendelet, Info tv., GDPR Salátatörvény. Budapest, Vezinfó Kiadó, 2019.
Európai Adatvédelmi Testület 04/2020 sz. a COVID19-járvánnyal összefüggésben a helymeghatározó adatok és a kontaktkövető eszközök használatáról szóló iránymutatása, 2020.
Európai Adatvédelmi Testület: 2/2019 iránymutatás a személyes adatoknak az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kezeléséről az érintettek részére nyújtott online szolgáltatások összefüggésében, 2019. https://edpb.europa.eu/sites/default/files/files/file1/edpb_guidelines-art_6-1-b-adopted_after_public_consultation_hu.pdf
Európai Adatvédelmi Testület: Guidelines 05/2020 on consent under Regulation 2016/679, Version 1.1, 2020. https://edpb.europa.eu/sites/default/files/files/file1/edpb_guidelines_202005_consent_en.pdf
Freidler Gábor: A munkaviszonnyal összefüggő adatkezelések. In: Péterfalvi Attila (Szerk.): Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2012.
Information Comissioner’s Office: Lawful basis for processing, Public Task. http://ico.org.uk/for-organisations/guide-to-data-protection/guide-to-the-general-data-protection-regulation-gdpr/lawful-basis-for-processing/public-task/
Kis Kelemen Bence – Hohmann Balázs: A Schrems ítélet hatásai az európai uniós és magyar adattovábbítási gyakorlatokra. Infokommunikációs jog, 2016/2.
Kulcsár Zoltán: Privacy Policy Online Services, A hozzájárulás fogalmának kiegészítése az Európai Adatvédelmi Testület 5/2020 iránymutatásában, 2020. https://www.adatvedelmirendelet.hu/uncategorized/a-hozzajarulas-fogalmanak-kiegeszitese-az-europai-adatvedelmi-testulet-5-2020-iranymutatasaban/
Kulcsár Zoltán: Privacy Policy Online Services, GDPR-Salátatörvény elfogadásával kapcsolatos főbb változások. https://www.adatvedelmiszakerto.hu/2019/04/a-gdpr-salatatorveny-elfogadasaval-kapcsolatos-fobb-valtozasok/
Kulcsár Zoltán: Privacy Policy Online Services, Összefoglaló az adatvédelmi tisztviselők 2019. évi konferenciájáról (3. rész), 2020. https://www.adatvedelmirendelet.hu/uncategorized/osszefoglalo-az-adatvedelmi-tisztviselok-2019-evi-konferenciajarol-3-resz/
NAIH/2020/2586. állásfoglalás
NAIH/2020/2888. számú állásfoglalás
Péterfalvi Attila – Révész Balázs – Buzás Péter (Szerk.): Magyarázat a GDPR-ról. Budapest, Wolters Kluwer Hungary, 2018.
Salami, Emmanuel: An Analysis of the General Data Protection Regulation (EU) 2016/679, 2017. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2966210
Schermer, Bart Willem – Custers, Bart – van der Hof, Simone: The Crisis of Consent: How Stronger Legal Protection May Lead to Weaker Consent in Data Protection. Ethics and Information Technology. 2014. 7-12. o. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2412418
Sepsi Tibor: GDPR útikalauz adatkezelőknek. Budapest, Wolters Kluwer Hungary, 2019.
Szőke Gergely László: Az adatvédelem szabályozásának történeti áttekintése. Infokommunikáció és jog, 2013/3, 110. o.
Zuiderveen Borgesius, Frederik: Personal Data Processing for Behavioural Targeting: Which Legal Basis?, 2015. https://ssrn.com/abstract=2662008
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
A cikk felhasználási jogaira bármely harmadik fél számára az első közzétételt követően a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 (CC-BY-NC-SA 4.0) licenc feltételek az irányadók.
