Amatőr, öntevékeny, műkedvelő: a színjátszás megnevezésének változásai a Kádár-korban

Szerzők

  • Gábor Tamás Vidó PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola / Magyar Nemzeti Levéltára Baranya Vármegyei Levéltára

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2025.12.01.4.

Kulcsszavak:

színjátszás, Kádár-kor, műkedvelő, amatőr, alternatív színház

Absztrakt

A Kádár-korban az addig a hivatásos színház mellett létezett egy némileg oldalvonalra szorult amatőr színjátszás is, mely ebben a korszakban új erőre kapott és helyet követelt magának a magyar színházi világban. E folyamat során rendre új és új fogalmak jöttek létre, hogy ezeket a saját amatőr közegükből egyre inkább kiemelkedő csoportokat valahogy le lehessen írni. Ők már nem egyszerű amatőr színjátszók voltak, de nem is hivatásos színészek - valahol a kettő között álltak. A pártállam szerint az előbbi, az újfajta színházzal rendre foglalkozó kritikusok szerint már az utóbbi kategóriát közelítették meg, vagy éppen szárnyalták túl egy-egy előadásukkal.

Ugyanakkor tanulmányomban nem (csak) ezen csoportok színháztörténetére koncentráltam, a kutatás elsősorban arra vonatkozott, hogy a Kádár-korban az amatőr színjátszókra alkalmazott fogalmak miként módosultak, alakultak, illetve, hogy miért jöttek létre új és új megnevezések.

A fogalmak ki- és átalakulását azért is érdemes megfigyelni, mert ezáltal talán egy kicsit nagyobb képet kaphatunk a színháztörténeti kutatásokban még eléggé alulreprezentált módon megjelenő amatőr színjátszókról. Mivel a kutatás a Kádár-korra vonatkozott, így természetesen még rengeteg kérdés vár megválaszolásra ezen a területen, mivel tanulmányom is csak a felszínét kapargatta meg ennek a véleményem szerint bőséges témának.

 

Borítókép: Fortepan / Péterffy István

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Gábor Tamás Vidó, PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola / Magyar Nemzeti Levéltára Baranya Vármegyei Levéltára

PhD-hallgató, segédlevéltáros

Hivatkozások

Bahtyin, Mihail: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. In: Bahtyin, Mihail: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája; Rabelais és Gogol: a szó művészete és a népi nevetéskultúra; Szatíra. Budapest, 2002. 7–508.

Idegen szavak és kifejezések szótára. Főszerk. Bakos Ferenc. Budapest, 2002.

Balázs Géza: Sajtónyelv – médianyelv – médianorma. In: Az Esterházy Károly Főiskola tudományos közleményei. Tanulmányok a gazdaság- és társadalomtudomány köréből = Acta Academae Paedagogicae Agriensis. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium. Eger, 2004. 44–55. (Új sorozat, 31. kötet)

A magyar nyelv teljes szótára. Második rész. Szerk. Ballagi Mór. Budapest, 1867.

Bérczes László: Másszínház Magyarországon 1945–89. I–III. rész. Színház 29. (1996):3. 42–48.; (1996):4. 44–48.; (1996):5. 43–48.

Bíró Vera: A kongresszus után. Népművelés 7. (1960):1. 3–4.

Bőgel József: Színházi struktúra ’85–86 (Vita – helyzet – jövő). Kritika 15. (1986):4. 20–23.

A magyar nyelv szótára. Negyedik kötet. Készítették: Czuczor Gergely – Fogarasi János. Pest, 1867.

A magyar nyelv szótára. Ötödik kötet. Készítették: Czuczor Gergely – Fogarasi János. Pest, 1870.

Dévényi Róbert: Hol tart a magyar egyetemi színjátszás? Színház 3. (1970):3. 32–34.

Dévényi Róbert: Kazincbarcika ’84. Színház 17. (1984):11. 6–10.

Földes Anna: Jegyzetek a kanadai színházról. Színház 12. (1979):4. 43–48.

Grétsy László: A mai magyar sajtónyelv. In: Az Esterházy Károly Főiskola tudományos közleményei. Tanulmányok a gazdaság- és társadalomtudomány köréből = Acta Academae Paedagogicae Agriensis. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium. Eger, 2004. 11–19. (Új sorozat, 31. kötet)

Hidi Boglárka – Imre Zoltán – Kalmár Balázs: Dokumentumok a Szegedi Egyetemi Színpad történetéből. Betekintő 16. (2022):3. 191–217. ǁ [DOI] https://doi.org/10.25834/BET.2022.3.9

Huhák Heléna: Közös élet, közös tér. Az Orfeo csoport kommunája Pilisborosjenőn. Betekintő 12. (2018):2. 1–12.

Imre Zoltán: Színháztörténet-írás, technológia és archívum. A Hiányzó (színház)történetek céljai, módszertana és (eddigi) eredményei. In: Hiányzó (színház)történetek. Fejezetek az 1960–1970-es évek „amatőr” színházainak történeteiből. Szerk. Imre Zoltán et al. Pécs, 2025. 7–18.

Imre Zoltán: A Kádár-korszak (színházi) retorikája és a hatalomgyakorlás módozatai. Az „amatőrmozgalom” retorikai alakzatai 1973-ban. In: Hiányzó (színház)történetek. Fejezetek az 1960–1970-es évek „amatőr” színházainak történeteiből. Szerk. Imre Zoltán et al. Pécs, 2025. 69–101.

Kiss László: Amatőr – amatőrség. In: Alkotó emberek. Amatőr művészetek az ezredfordulón (2. javított kiadás). Szerk. Kovácsné Bíró Ágnes et al. Budapest, 2001. 21–45.

Koós Anna: Színházi történetek szobában, kirakatban. Budapest, 2009.

Koselleck, Reinhart: Fogalomtörténet és társadalomtörténet. In: Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Budapest, 2003. 121–145.

Közhasznú esmeretek tára A' Conversations Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Szerk. Wigand Otto. Pest, 1832.

Kulcsár István: Háromfelvonásos művek a színjátszócsoportok műsorán. Művelt Nép 4. (1953):9. 30.

Mai magyar művelődéspolitika. Elvek, tervek, eredmények. Budapest, 1946.

Mally, Lynn: Revolutionary Acts. Amateur Theaters and the Soviet State, 1917–1938. Ithaca, 2000.

Mihályi Gábor: Még egyszer a színházi struktúráról. Kritika 14. (1985):5. 4–6.

Molnár Gál Péter: Sebzett kiáltás. Színház 3. (1970):9. 28–31.

Mészáros Tamás: A „másik” színház. Színház 3. (1970):9. 34–37.

Mészáros Tamás: Struktúrára várva. Kritika 15. (1986):3. 18–19.

Mezei Éva: A műkedvelő irodalmi színpadokról. Népművelési Értesítő 2. (1961):1. 76–88.

A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei. Társadalmi Szemle 13. (1958):7–8. 116–151.

A műkedvelő színjátszás helyzete és feladatai. Népművelés 17. (1970):2. 36–38.

Amit a művelődéspolitikai tanfolyamok adtak. Népművelés 4. (1957):1. 18.

Nánay István: Van-e amatőr színház? Színház 4. (1971):10. 19–23.

Nánay István: Amatőr színházak tündöklése és bukása. Színháztudományi Szemle 19. Szerk. Földényi F. László. Budapest, 1986. 179–251.

Nánay István: Kazincbarcikai számvetés. Színház 19. (1986):9. 18–23.

Nánay István: Válsághelyzet és kisszínházak. Színház 21. (1988):8. 1–8.

Nánay István: A nem hivatásos színházak két évtizede. In: Fordulatok (Hungarian Theatres 1992). II. kötet. Szerk. Várszegi Tibor. Budapest, 1992. 447–466.

Nánay István: Profán szentély. Színpad a kápolnában. Pécs, 2007.

Nánay István: Nyitott színház. Paál Isti és a Szegedi Egyetemi Színpad. Budapest, 2023.

Pálffy István: Political Developments on the British Stage in the Sixties and Seventies. Filológiai Közlöny 24. (1978):4. 487–488.

Pályi András: Két fesztivál Belgrádban. Jegyzetek néhány előadás kapcsán. Színház 18. (1985):2. 36–41.

Rákosi Mátyás: Népi demokrácia és tömegkultúra. Művelt Nép 1. (1947): 1. 1.

Ring Orsolya: A színjátszás harmadik útja és a hatalom. Az alternatív Orfeo Együttes kálváriája az 1970-es években. Múltunk 53. (2008):3. 233–257.

Ring Orsolya: Munkásszínjátszás, amatőrök, „alternatív” színház? In: Hiányzó (színház)történetek. Fejezetek az 1960—1970-es évek „amatőr” színházainak történeteiből. Szerk. Imre Zoltán et al. Pécs, 2025. 102–117.

Magyar Színművészeti Lexikon. A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. III. kötet. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, 1930.

Magyar Színművészeti Lexikon. A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. IV. kötet. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, 1931.

Standeisky Éva: A munkáspártok és a Munkás Kultúrszövetség 1945–1948. Párttörténeti Közlemények 25. (1979):2. 37–71.

Székely György: „Folyton lobog”. Hont Ferenc pályaképe. In: Színháztudományi Szemle 37. Színház és politika. Szerk. Gajdó Tamás. Budapest, 2007. 139–167.

Szendrő Ferenc: Az öntevékeny kultúra hároméves terve. Művelt Nép 2. (1947):2. 2–3.

Az utópiáktól a színház valóságáig. Vitazáró jegyzetek. Kritika 15. (1986):5. 17–18.

Szőnyei Tamás: Valódi hálózat – virtuális iratgyűjtő. „Pécsi Zoltán” lappangó Munka-dossziéjának rekonstrukciója. Betekintő 13. (2019):2. 98–110. ǁ [DOI] https://doi.org/10.25834/BET.2019.2.6

Vajda Miklós: Telefoninterjú Sir Peter Hall-lal. Színház 15. (1982):8. 37.

Vitányi Iván: A színjátszás harmadik fajtája. Kritika 2. (1973):1. 10–11.

Vidó Gábor Tamás: „Kultúrbrigantik” és „a szocialista műsorpolitikáért vívott harc első lövészárka”. In: Eötvözet-SZITU 2023. Szerk. Doma Petra – Jászay Tamás. Budapest, 2024. 445–467.

Downloads

Megjelent

2025-06-30

Hogyan kell idézni

Vidó, G. T. (2025). Amatőr, öntevékeny, műkedvelő: a színjátszás megnevezésének változásai a Kádár-korban. Per Aspera Ad Astra, 12(1), 75–95. https://doi.org/10.15170/PAAA.2025.12.01.4.

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok

Categories

Hasonló cikkek

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.