Ismeretátadás és élmény
Levéltár-pedagógia a MNL Baranya Vármegyei Levéltárában
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2025.12.02.07Kulcsszavak:
levéltár-pedagógia, történelem, kompetencia, családtörténet, címertanAbsztrakt
A levéltárak kezdetben zárt, elsődlegesen államigazgatási és tudományos célokat szolgáló intézmények voltak, azonban az elmúlt száz évben fokozatos átalakulás figyelhető meg, funkcióbővülésének eredményeként egyre meghatározóbb lesz a közművelődésben és az ismeretterjesztésben betöltött szerepe is. E folyamatban különösen fontos helyet foglalnak el a levéltár-pedagógiai kezdeményezések, amelyek kezdetben kiállítások és raktárlátogatások szervezésében nyilvánultak meg, majd az oktatási intézményekkel való szorosabb együttműködés teret biztosított komplexebb programok megvalósításához. A levéltár-pedagógia a nem-formális oktatás keretei között értelmezhető, és elsősorban a kompetenciafejlesztésben, valamint a forrásközpontú történelemtanításban tölt be kiemelt szerepet. Az írott források pedagógiai célú hasznosítása nemcsak a készségek – például a kritikai gondolkodás, a kommunikáció vagy a problémamegoldás – fejlesztését segíti elő, hanem a történelmi tudás élményszerű, kreatív feldolgozását is támogatja. A levéltár-pedagógiai foglalkozások így új, alternatív tanulási tereket nyitnak meg, amelyek közvetlen tapasztalatokon keresztül járulnak hozzá a tanulók történelmi tudatának formálásához. A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárában az elmúlt években folyamatosan új programok kerültek kidolgozásra, amelyek az iskolai tananyaghoz illeszkedve kívánják támogatni a pedagógusokat. Jelen tanulmányban a családtörténeti tematikájú foglalkozás kerül bemutatásra, amelynek keretében nem csupán a programelemeket, hanem a választott módszereket és a gyakorlati tapasztalatokat is ismertetjük. Célunk, hogy a levéltár-pedagógiai foglalkozások minél szélesebb körben váljanak elérhetővé, és a helytörténethez, családtörténethez kapcsolódó megközelítések révén kézzelfoghatóvá tegyék a diákok számára a történelmet. Ezáltal nemcsak a tudásátadás, hanem a kritikai gondolkodás, a lokális identitás és a személyes kötődések fejlesztéséhez is hozzájárulunk, hosszú távon pedig a fiatalabb generációk történelemszemléletének gazdagítását szolgáljuk.
Letöltések
Hivatkozások
Boreczky Ágnes: Családkutatások nevelésszociológiai nézőpontból In: A nevelésszociológia alapjai. Szerk. Varga Aranka. Pécs, 2015. 103–135.
Koltai Zsuzsa: A múzeumi kultúraközvetítés változó világa. Veszprém, 2011. (Iskolakultúra-könyvek 11.)
Rácz Attila: TÁMOP gyermekfoglalkozások Budapest főváros levéltára szervezésében. Levéltári Szemle 63. (2013):4. 48–54.
Simonkay Márton: Levéltár-pedagógia ma és holnap. Levéltári Szemle 67. (2017):4. 50–52. ǁ [DOI] https://doi.org/10.24228/KTSZ.2017.4.5
Szigetváry Éva: A közművelődési és ismeretterjesztő feladatok In: Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Budapest, 2009. 535–541.
Vágola Éva: A tanórán kívüli oktatás és az élménypedagógia pszichológiai, pedagógiai szempontjai és előnyei. Levéltári Szemle 63. (2013):4. 61–71.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
License
Copyright (c) 2025 Krisztina Dezső; Bianka Somogyi, Ágnes Vargháné Szántó

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.








