Tornázó lányok, sportoló nők a 19–20. század fordulóján Magyarországon

Szerzők

  • Katalin Kéri Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék https://orcid.org/0000-0003-1850-3282

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2020.07.02.02

Kulcsszavak:

nőtörténet, sporttörténet, Osztrák-Magyar Monarchia, sajtóelemzés, Kronberger Lili, Steinschneider Lili

Absztrakt

A tanulmány egy olyan sport- és nőtörténeti összefoglalás, amely a magyar női sportok és a leányiskolai testnevelés 19–20. század fordulóján végbement, leginkább a közép- és felső társadalmi rétegek, közülük is az akkori városok nőtagjait érintő kibontakozását mutatja be. A kutatás alapját a korabeli magyar sajtó témával kapcsolatos cikk- és képanyagának vizsgálata adta. Ez a feltárás egy korábban megkezdett, eredményeit tekintve részben már publikált kutatás továbbvitt, az Arcanum gazdag adatbázisának felhasználásával készült, bővített változata, mely a szerző tágabb nőtörténeti kutatásainak keretei közé illeszkedik. A kutatás egyik legfőbb eredménye annak a korábbiaknál pontosabb feltárása volt, hogy hogyan függött össze a női emancipáció a sporttevékenységek (különösen a korcsolyázás, a kerékpározás és a női tornázás) demokratizálódásával, illetve hogy milyen vélemények fogalmazódtak meg a testedzéssel foglalkozó nőkről. A női testmozgási formák története nem csupán a sporttörténet, hanem többek között a nevelés-, a divat- és a technikatörténet szempontjából is fontos összefüggéseket tár fel.

Kép: Vasárnapi Újság 

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Katalin Kéri, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék

egyetemi tanár

Hivatkozások

Angyal Ignácz: A kerékpár kezelése. Budapest, 1898.

Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányiskolában. A Hajdú Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XX. Debrecen, 1993. 99–114.

Bäder Andor: A nő biológiai szerepe a társadalomban I. Budapest, 1964.

Bäder Andor: A nő biológiai szerepe a társadalomban II. Budapest, 1968.

Baracskai Edina: A hagyományos nőkép megváltozása a dualizmus kori Magyarországon, a divat és a sport tükrében. Szakdolgozat. JPTE. [Kézirat] Pécs, 1997.

Bödő László: Ki volt Lauber Dezső? Pécsi Szemle 1. (1998):7–8. 87–91.

Women and Sport. Eds. Costa, D. Margaret – Guthrie, Sharon Ruth. Champaign, 1994.

Földes Éva – Kun László – Kutassi László: A magyar testnevelés és sport története. Budapest, 1982.

Frisnyák Zsuzsa: A kerékpározás kultúrájának kialakulása Magyarországon. In: Közlekedési Múzeum Évkönyve. Budapest, 1988. 321–336.

Frisnyák Zsuzsa: A női kerékpározás hőskora. História 14. (1992):3. 30.

Gerhárd Lajos – Mező Ferenc: A magyar sport pantheonja I–II., III–IV. A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. Szerk. Gerhárd Lajos. Budapest, 1932.

Hadas Miklós: A modern férfi születése. Budapest, 2003.

Hadas Miklós: A nőnevelő tornászat. Iskolakultúra 13. (2003):1. 12–24.

Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. Budapest, 2008.

Ignotus: Emma asszony levelei. Budapest, 1985.

Kindzierszky Emil: A korcsolyasport kezdetei Budapesten. Budapest 6. (1968):1. 42–44.

Kéri Katalin: A lányok testi nevelése a XVIII–XIX. század fordulóján. In: Égi iskolák, földi műhelyek. Tanulmányok a 65 éves Németh András tiszteletére. Szerk. Baska Gabrella – Hegedűs Judit. Budapest, 2015. 193–205.

Kéri Katalin: Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon. Pécs, 2018.

Kőhalmy József: Sportnovellák. Budapest, (é. n.)

Kollega Tarsoly István: A millenniumi rendezvények és az újkori olimpizmus hatása. In: Magyarország a XX. században. III. kötet. Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Szerk. Kollega Tarsoly István. (http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/569.html#III-583) [2020.05.05.]

Kun László: Egyetemes testnevelés- és sporttörténet. Budapest, 1984.

Lasz Samu: Magvassy Mihály. In: A Győri M. Kir. Állami Főreáliskola huszonötödik évi értesítője az 1897–98. évről. Győr, 1898. 16–22.

Léh Terézia – Kozák Péter: Korcsolyázás. História 27. (2005):10. 27–28. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1097/00132981-200510000-00027

A Királyi Magyar Automobil Club Jubiláris Aranykönyve 1900–1930. Szerk. Lindner Ernő – Illés István. Budapest, 1930.

Kronberger Lili. In: Magyar Életrajzi Lexikon. 3. kötet. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1981. 446.

Millei Ilona: A Pécsi Kerékpár Egyesület Zászlója. Pécsi Szemle 1. (1998):7–8. 92–97.

Murányi Ottó – Palocsai Jenő – Wakler Lajos: 100 éves a magyar autósport. Budapest, 2002.

Németh András: Az emberi test mint a kommunikáció médiuma. A testhasználat és a performativitás pedagógiai történeti antropológiai vázlata. In: Hagyomány és újítás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban. Szerk. Bolvári-Takács Gábor et al. Budapest, 2009. 106–116. (Táncművészet és tudomány I.)

Porzsolt Kálmán: A testgyakorlati oktatás rendszere. A testgyakorlati oktatásra vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteményével. Budapest, 1886.

Powell, Braden Roberta: Women and Sport in Victorian America. (Diss.) Salt Lake City, 1981.

Rahaim, Catherine: Not in God’s Image. A Comparativ Study of Women’s Body Image in Pagan, Jewish, and Buddhist Religion. Boca Raton, 2007.

Shoerter, Edward: A History of Women’s Bodies. A Social History of Women’s Encounter with Health, Ill-health and Medicine. New York, 1982.

Szabó Attila: Kőbánya Aeroport – Budapest. Budapest 30. (2007):8. 10–11.

Szívós Andrea: A lányok testi nevelése az 1880-as években. Egészségnevelés 39.(1998):3. 148–149.

Therret, Thierry – Zancarini-Fournel, Michelle (dir.): Le genre de sport. Clio (2006):23. (https://journals.openedition.org/clio/1836) [2020.05.12.]

Umminger, Walter: A sport krónikája. Budapest, 1992.

Zeidler Miklós: A modern sport a nemzet szolgálatában a 19. századi Magyarországon. Századvég 39. (2006):4. 71–104.

Zsinkó Rita: Magyar nők szabadidős elfoglaltságai a századfordulón, különös tekintettel a női kerékpározásra. Szakdolgozat. Pécs, 2006.

Downloads

Megjelent

2020-12-15

Hogyan kell idézni

Kéri, K. (2020). Tornázó lányok, sportoló nők a 19–20. század fordulóján Magyarországon. Per Aspera Ad Astra, 7(2), 31–53. https://doi.org/10.15170/PAAA.2020.07.02.02

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok