„Itt nyugta van az embernek…”
Erzsébet királyné gödöllői kastélya
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.01.01.Kulcsszavak:
Erzsébet királyné, Gödöllői Kastély, magánélet, udvartartás, építészet, kertépítészetAbsztrakt
Erzsébet királyné rendkívüli rokonszenvvel fordult a szabadságra vágyó, öntudatos magyar nép felé. Megtanulta a magyar nyelvet, udvartartásába magyar embereket választott, bennük megbízhatott. A királyné sok időt töltött magyar földön: Márki Sándor történész szerint 2663 napot, ebből több, mint 2000 éjszakát, a gödöllői kastélyban. A gödöllői uradalmat, a Grassalkovichok barokk kastélyával és az erdőséggel 1867-ben a magyar állam megvásárolta, és a mindenkori uralkodócsalád használatába bocsátották. A királyi pár elsősorban, mint vadászkastélyt használta, igazi családi kastélyuk lett, ahol sokkal több időt töltöttek együtt és gyermekeikkel.
Erzsébet névnapja (november 19.) és születésnapja (december 24.) a királyi korszakban igazi ünnepnapokká váltak Magyarországon. A királyné sok alkalommal ünnepelte névnapját és születésnapját családja körében a gödöllői kastélyban. Ekkor Gödöllő népe szerenáddal és fáklyás felvonulással köszöntötte szeretett királynéját. Erzsébet életének fontos helyszínévé vált a gödöllői kastély. Itt igazán szabadnak érezhette magát, és nyugalmat is talált. Ahogyan változott a királyné élete, úgy változott a kastélybeli élet, ezért nevezték már a korabeli források is „a királyné kastélyának”. Az 1870-es években töltötte a legtöbb időt a kastély falai között, ekkor Erzsébet életében a legfontosabb a lovaglás és a vadászat volt, ehhez a legalkalmasabb hely pedig a Gödöllői dombság.
Majd az 1880-as évek közepe felé egészségügyi okokból, orvosai tanácsára felhagyott a lovaglással. Hosszú gyalogtúrákba kezdett, és a gödöllői erdőkben gyönyörű sétautakat talált. Végül az 1890-es években amikor már nem találta a helyét a világban, ezért folyton utazott, magányra, nyugalomra vágyott, egyre kevesebb időre jött Gödöllőre. A kastély „elcsendesedett”. Bár továbbra is tartottak vadászatokat, de már a királyné nélkül, aki inkább sétált a kastélyparkban, a környék erdeiben és élvezte a csendet.
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Letöltések
Hivatkozások
Corti, Egon Cäsar: Erzsébet. Budapest, 1989.
Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. Budapest, 1988.
Magyar Elek: Pesti históriák. Karcolatok. Budapest, 1920.
Márki Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja (1867–1898).Budapest, 2011.
Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona. Gödöllői Városi Múzeum, 2000.
Róna József: Egy magyar művész élete. II. kötet. Budapest, 1929.

Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
Categories
License
Copyright (c) 2025 Marianna Kaján

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.