Erzsébet királyné a Vasárnapi Újság tükrében
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.01.03.Kulcsszavak:
Erzsébet királyné, Erzsébet-kultusz, imázsépítés, Jókai Mór, kiegyezés, Vasárnapi ÚjságAbsztrakt
Jelen esettanulmány azt vizsgálja, hogy a Vasárnapi Újság című, nagy népszerűséget élvező képes családi hetilap milyen képet alkotott Erzsébet királyné alakjáról. A hetilap a neoabszolutizmus korszakában tudatosan tartózkodott a politikai témáktól. Ez alól természetesen kivételeket jelentettek az uralkodóház reprezentatív eseményei, de a figyelem nem a császárné személyének, hanem csupán méltóságának szólt. Az érdektelenség 1866-ban, a budai tartózkodás idején egy csapásra megváltozott. Ebben fontos szerepet játszott a császárné magabiztos magyar nyelvtudása, hiszen a lap munkatársai tudatában voltak, hogy Erzsébet érdeklődése a magyar nyelv és irodalom iránt komoly reklámértékkel bír.
A Vasárnapi Újság szerzői az 1867-es koronázást követően, a kiegyezéssel kapcsolatos bizalmatlanságuk dacára rajongással övezték a királyné alakját. Erzsébet-képükben a magyarságnak tett politikai gesztusok mellett szerepet kapott megközelíthetősége, fejedelmi allűröktől való tartózkodása, testi szépsége. Az eszményítés jegyében ugyanakkor átsiklottak hiányosságai felett, sőt képzelt erényekkel – mint anyai odaadás, puritanizmus, vallásos buzgóság – is felruházták. 1898-ban, a királyné meggyilkolását követően a hetilap szerzői sem tudták teljesen kivonni magukat a „nemzeti képzelet” hatása alól, amely a kollektív vágyaknak megfelelően alakította a királyné imázsát, és magyar függetlenségi érzületet tételezett fel róla. Az Erzsébet-kultusz egyes elemeinek óvatos összemosása a szabadságharc emlékezetével azonban egyszeri alkalom maradt, és a két hagyomány később párhuzamosan élt tovább a folyóiratban.
Letöltések
Hivatkozások
Buzinkay Géza: A nemesi értelmiség református színezetű lapja, a Vasárnapi Újság. In: A magyar sajtó története II/2. 1867–1892. Szerk. Kosáry Domokos – Németh G. Béla. Budapest, 1985. 217–225.
Buzinkay Géza: A dzsentroid középosztályi olvasóréteg lapja, a Vasárnapi Újság. In: A magyar sajtó története II/2. 1867–1892. Szerk. Kosáry Domokos – Németh G. Béla. Budapest, 1985. 444–454.
Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Budapest, 2016.
Cieger András: 1867 szimbolikus világa. A dualista állam vizuális önreprezentációja. In: Cieger András: 1867 szimbolikus világa. Tanulmányok a kiegyezés koráról. Budapest, 2018. 79–110. . ǁ [DOI] https://doi.org/10.1556/2065.178.2017.12.2
Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés? In: Cieger András: 1867 szimbolikus világa. Tanulmányok a kiegyezés koráról. Budapest, 2018. 111–138. . ǁ [DOI] https://doi.org/10.1556/2065.178.2017.12.2
Csapó Csaba: „… a királyi család még mindig népszerűtlen a pestiek körében…” Új Forrás 41. (2009):7. 34–43.
Csíki Tamás: Kordén és vasúton. Utazók társadalmi tapasztalatai a 19. század második felében – a Vasárnapi Újság útirajzai alapján. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica 15. (2010):1. 21–35.
Gerő András: A magyar Habsburg – szükséglet, lehetőség és valóság. In: Gerő András: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX–XX. századi történetéből. Budapest, 2004. 79–126.
Landgraf Ildikó: Erzsébet, a magyarok királynéja – második Szent Erzsébet. In: A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és Közép-Európában. A magyar szentek tisztelete. Szerk. Barna Gábor. Szeged, 2001. 109–127.
Landgraf Ildikó: Háború és béke képei a Vasárnapi Újságban az első világháború alatt. In: Médiatörténeti tanulmányok 2014. Szerk. Klestenitz Tibor – Sz. Nagy Gábor. Budapest, 2015. 127–156.
Landgraf Ildikó: Nemzeti érzés és királyhűség. 1848–1849 hőseinek és az uralkodócsalád tagjainak megjelenése a Vasárnapi Újság lapjain szövegfolklorista szemmel. In: A véleménysajtótól a tömegsajtóig. Fejezetek a magyar újságírás történetéből. Szerk. Klestenitz Tibor – Paál Vince. Budapest, 2017. 39–58.
Lipták Dorottya: Polgári kulturális gyakorlat és nemzeti jelleg a közép-európai sajtóban. Aetas 16. (2001):3. 46–83.
Manhercz Orsolya: Magas rangú hivatalos utazások Magyarországon a Bach-korszakban. Ferenc József magyarországi látogatásai 1849 és 1859 között. Doktori disszertáció. Budapest, 2012.
Miklóssy János: A Vasárnapi Újság (1854–1921). In: A magyar sajtó története II/1 1848–1867. Szerk. Kosáry Domokos – Németh G. Béla. Budapest, 1985. 448–453.
Pusztai Bertalan: Isten nem kellemes alkotása vagy a művelt emberiség nemes hajtása? Turisták a Vasárnapi Újság hasábjain. In: Médiumok, történetek, használatok. Ünnepi tanulmánykötet a 60 éves Szajbély Mihály tiszteletére. Szerk. Pusztai Bertalan. Szeged, 2012. 366–380.
Salvendy, John T.: Három Habsburg pszichopatológiája. Ferenc József császár, Erzsébet királyné és Rudolf trónörökös. Valóság 29. (1986):3. 95–107.
Taylor, Peter J.: Mitől modern a világrendszer? Hétköznapi modernitás és globális hegemónia. Eszmélet 9. (1997): 33. 16–39.
Vér Eszter Virág: Erzsébet. Mítosz és valóság a magyarok királynéképében. In: A múlt feltárása előítéletek nélkül. Szerk. Gergely Jenő. Budapest, 2006. 121–138.
Vér Eszter Virág: Újraértelmezett szerepvállalások (avagy Erzsébet császárné alakváltozásai 1866-ban). Aetas 27. (2012):1. 83–104.
Vér Eszter Virág: „… egy áldott emlékezetű királyné…” Adalékok Jókai Mór mitikus Erzsébet-képének alakulásához. Aetas 30. (2015):1. 59–86.
Vér Eszter Virág: Erzsébet császárné Magyarországon 1866 nyarán: fogadtatás, emlékezet, mítosz. Történelmi Szemle 65. (2023):1. 43–64.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
Categories
License
Copyright (c) 2025 Tibor Klestenitz
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
