Erzsébet királyné magyarországi portréi
Ikonográfiai vázlat
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.01.02.Kulcsszavak:
Erzsébet királyné, Erzsébet-kultusz, imázsépítés, ikonográfia, fotó, festményAbsztrakt
Bár a 19. századi magyar és a birodalmi közjogban az uralkodó felesége nem játszott tényleges szerepet, Erzsébet királyné a hatvanas évek végétől, politikai szerepvállalásának epizódjától kezdve mind gyakrabban jelent meg a közintézmények falain. A portrék leggyakoribb vizuális forrása Emil Rabending 1866-os fotósorozata volt, amely magyar díszruhában ábrázolta az uralkodónét. Erzsébet a kiegyezést követően nem vállalt tevékeny szerepet a magyar közéletben, bár gesztusokat továbbra is tett. A hatvanas évek végétől semmilyen fényképfelvételt nem készíttetett magáról. Magyarországon a fiatal, magyar ruhás Erzsébet ábrázolási típusa így egyre általánosabbá vált. A halála után a reprezentatív portrékból az emlékművekbe való átmenet emiatt szinte teljesen zavartalan volt. A királyné posztumusz között kivételesnek számítanak azok a festmények, melyeket a király rendelt meg magyar művészektől, hogy azokat ajándékba adja az Erzsébet mellett korábban udvari szolgálatot teljesítő hölgyeknek. A festmények mindegyike az idősebb, „civil” királynét ábrázolja; közülük a Ferenczy Ida számára Benczúr Gyula által készített portré Erzsébet egyik legismertebb magyarországi ábrázolása lett.
Fotó: Wikipedia
Letöltések
Hivatkozások
Bakó Zsuzsanna (szerk.): Székely Bertalan (1835–1910) kiállítása. Budapest, 1999. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
Dr. Berkeszi István: Temesvári művészek. A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat Közlönye 25. (1909): 3–4. 1–144.
Borovi Dániel: „Hát még semmi sincs a vásznon?” Fotóhasználat Ferenc József és Erzsébet magyarországi portréin. Fotóművészet 55 (2012): 2. 114–123.
Borovi Dániel: „A fiatalabb korban elképzelt arc.” Fotóhasználat Erzsébet királyné időskori arcképein. Fotóművészet 55 (2012): 4. 90–97.
Borovi Dániel: A viselettörténeti forrásérték problémája Erzsébet királyné magyarországi portréin. In: Divat, egyén, társadalom. A divattörténeti tudományos konferencia tanulmánykötete. Szerk. F. Dózsa Katalin et al. Budapest, 2016. 91–109.
Borovi Dániel: Császárnék találkozója egy kassai festő vásznán. https://azensisim.hu/csaszarnek-talalkozoja-egy-kassai-festo-vasznan.html
Bourgoing, Jean de (Hrsg.): Briefe Kaiser Franz Josephs an Frau Katharina Schratt. Wien-München, 1964.
Farbaky Péter: Mátyás-templom. A budavári Nagy-boldogasszony-templom évszázadai (1246–2013). Kiállítási katalógus. Szerk. Farbaky Péter et al. Budapest, 2015.
F. Dózsa 1990 F. Dózsa Katalin: Királynék díszmagyarban. Rubicon (1990): 6. 16–19.
F. Dózsa Katalin – Szatmári Judit – Simonovics Ildikó – Szűcs Péter: A Magyar Divat 1116 éve. Budapest, 2012.
Gerő András: Egy magyar kultusz: Erzsébet királyné. In: Erzsébet, a magyarok királynéja. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Szerk. F. Dózsa Katalin. Budapest, 1992. 7–15.
Gerő András: Képzelt történelem, Budapest, 2004.
Hamann, Brigitte (Szerk.): Kedves, jó barátném! Ferenc József levelei Schratt Katalinhoz. Budapest, 2000.
Hauszmann Alajos: A budapesti Igazságügyi Palota. Budapest, 1897.
Kaiser Franz Joseph Ausstellung. Schönbrunn, Mai – Oktober 1935. Wien, [1935].
Kovács Éva Marianna: Bruck Lajos: Erzsébet királyné portréja. In: 20 év kincsei. Tárgyak és történetek a gödöllői kastélyban. Szerk. Faludi Ildikó. Gödöllő, 2016.
Márki Sándor – Beksics Gusztáv: A modern Magyarország. Budapest, 1898. (A magyar nemzet története 10.)
Mátray Gábor: A Magyar Nemzeti Muzeum korszakai, különös tekintettel a legközelebb lefolyt huszonöt évre. Pest, 1868
Mraz, Gerda – Fischer-Westhauser, Ulla: Elisabeth. Wunschbilder oder die Kunst der Retouche, Wien 1998.
Németh Andrásné Farkas Gabriella: Magyarország első Erzsébet szobra Nyirádon. Nyirád, 2002.
Pálinkás Patrícia: Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye. https://mult-kor.hu/megoldodott-sisi-koronazasi-fotoinak-rejtelye-20151229 [2024.05.15.]
Róka Enikő: Egy kultuszkép története. Zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál. In: Zichy Mihály. Szerk. Róka Enikő – Csicsery-Rónay István. Zala, 2001. 36–44.
Serfőző Szabolcs: Mária Terézia képmásai és „emlékezethelyei” Magyarországon. In: Mária Terézia emlékkönyv. Szerk. Bódvai András. Budapest, 2022.
Simon V. Péter: Három nemzedék ereklyetárgyai a Magyar Nemzeti Múzeumban. Budapest, 1988.
Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmuzeum, Budapest, 1908.
Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmuzeum, Budapest, 1911.
Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Tanulmányok Budapest Múltjából 29 (2001) 411–455.
Tomsics Emőke: Kacagány és camera. Az 1867-es koronázás fényképei a Magyar Nemzeti Múzeumban. Budapest, 2015.
Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898–1914 között. Budapesti Negyed 14. (2006) 2.
Vér Eszter Virág: Újraértelmezett szerepvállalások, avagy Erzsébet császárné alakváltozásai 1866-ban. Aetas 27 (2012): 1. 83–104.
Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné magyarországi kultusza 1914-ig (Emlékezethelyei tükrében). Doktori disszertáció. Budapest, 2013.
Vécsei Hunor: Magyar nemzeti emlékművek Kolozsváron és Marosvásárhelyen a dualizmus időszakában (1867–1918). Doktori disszertáció. Kolozsvár, 2022.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
Categories
License
Copyright (c) 2025 Dániel Borovi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
