History of the Foreign Language Department at the Royal Erzsébet University between 1918 and 1949
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2014.01.01.09Keywords:
university history, foreign language education, cultural contacts, lector, Elisabeth UniversityAbstract
During the period that the Royal Erzsébet University resided in Bratislava and Budapest, foreign languages were taught to students by non-native language teachers. After the university’s removal to Pécs in 1923, foreign language teaching, among other areas, started to develop at the instigation of the cultural politics defined by Kuno Klebelsberg. Until the closing-down of the Faculty of Humanities in 1941, eighteen secondary-school teachers and thirteen – Finnish, German, and, after the 1930s, Italian and French – native language teachers had taught at the university. After 1945, English and Russian native teachers were employed, too. The number (and faculty affiliations) of students taking part in foreign language education cannot be precisely determined; however, there is a proven rise in interest and a change in preferences in studying foreign languages, which can be connected to the increase of scholarships for study abroad. Besides the English, French, German, Italian, and Finnish languages that were taught in the 1920s, in the next decade there appeared Swedish, Serbian, and Croatian, and there also began the teaching of foreign languages for specific purposes such as German for medical professionals. From the 1930s onwards, as an effect of the new directions foreign policy was taking, an emphasis was placed on the teaching of Italian and German and the Italian and German governments themselves tried to establish official positions for their citizens as foreign language teachers at the University of Pécs. Foreign language teaching continued during the Second World War, and the range of languages grew with the help of courses in Russian, then in the Bulgarian language.
After 1945, the university maintained and tried to broaden the system of foreign language education and of the employment of visiting foreign language teachers: it supported the employment of an Esperanto teacher from 1946 onwards. However, as a result of the changes in cultural and higher educational policy in the years of 1948–1949, that wide range of foreign languages was reduced and the Russian language enjoyed a monopoly lasting decades.
(Translated by Gabriella Hartvig)
Downloads
References
Ablonczy Balázs: „Lándzsahegy”, néprokonság, small talk. Turanizmus és keleti gondolat a két világháború közötti magyar külpolitikai gondolkodásban. In: Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. Szerk. Pritz Pál. (www.mek.oszk.hu/05200/05284/05284.htm#13) [2011.01.26.]
Benke József: Egyetemünk története. Pécs, 2000.
Bölönyi József: Magyarország kormányai 1848–1976. Budapest, 1978.
Fedeles Tamás – Lengvári István – Pohánka Éva – Polyák Petra: A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécs, 2011.
Hamza Gábor – Szabó Béla: A magyar–olasz jogászkapcsolatok történetéhez. In: Tanulmányok az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetéhez. Szerk. Horváth Ákos. Budapest, 1997. 7–13.
Kézi Erzsébet: Az idegen nyelvek oktatásának politikai vetülete Klebelsberg koncepciójában. Valóság 45. (2002):11. 22–28. (http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=305&lap=0) [2011.02.09.]
Kovács Adrienn: A Pécsi Erzsébet Tudományegyetem külkapcsolatainak vizsgálata az 1920-as években. In: A történelem szálai. Tanulmánykötet Vonyó József 65. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc – Hegedűs Katalin – Rab Virág. Pécs, 2010. 279–289.
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjai, 1918–1940. Szerk. és összeáll. Kovács Adrienn. Pécs, 2012.
Kovács Adrienn: A Bölcsészettudományi Kar és hallgatói a 20. században. In: Mandulavirágzási Tudományos Napok: Tudomány-Egyetem. A Pécsi Egyetem és hallgatói a középkortól napjainkig [CD-ROM]. Szerk. Font Márta – Kuráth Gabriella – Mayer Lilla – Farkas Gyöngyvér Csilla et al. Pécs, 2013. 25–31.
Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás a 20. században. Budapest, 1999.
Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Budapest, 2000.
Ladányi Andor: A gazdasági válságtól a háborúig. A magyar felsőoktatás az 1930-as években. [Budapest], 2002.
Lengvári István: A város és az „árva leány” – Pécs és az Erzsébet Tudományegyetem. Limes 17. (2004):4. 83–92.
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között. Budapest, 1997.
Oktatáspolitikusok és koncepciók a XX. században. Szerk. Mann Miklós. Budapest, 2004.
Ormos Mária – Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás 1814–1945. Budapest, 1998.
Orosz Zsuzsanna: A padovai és a bolognai egyetem magyarországi hallgatói a két világháború között. In: Tanulmányok az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetéhez. Szerk. Horváth Ákos. Budapest, 1997. 223–260.
Popély Gyula: A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után. In: A Kárpát-medence vonzásában. Tanulmányok Polányi Imre emlékére. Szerk. Fischer Ferenc – Hegedűs Katalin et. al. Pécs, 2001. 379–394.
Romsics Ignác: Francia–magyar kulturális kapcsolatok és a párizsi „Magyar Intézet” a két világháború között. In: Hagyományok és módszerek. Az I. Nemzetközi Hungarológia–Oktatás Konferencia előadásai. Szerk. Egyed Orsolya – Giay Béla – B. Nádor Orsolya. Budapest, 1990. 109–129.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000.
Rozs András: Pécs a befogadó város. In: 80 éve Pécsett. A város és egyeteme. Szerk. Nagy Ferencné – Vonyó József. Pécs, 2003. 35–48.
Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940.
Sztana-Kovács Adrienn: A Pécsi Erzsébet Tudományegyetem külkapcsolatainak vizsgálata 1920–1950 között. [Kézirat]
Szűcs Stefánia: Az idegennyelvi lektorátus. In: Fejezetek a pécsi egyetem történetéből. Szerk. Csizmadia Andor. Pécs, 1980. 326–328.
Teleki Éva: Nyilas uralom Magyarországon 1944. okt. 16–1945. ápr. 4. Budapest,1974.
T. Kiss Tamás: Klebelsberg, az „aktív és produktív” ember. In: A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno kora és munkássága. Szerk. Miklós Péter. Szeged, 2008. 11–34.
Ujváry Gábor: Magyar állami ösztöndíjasok külföldön 1867–1944. Levéltári Szemle 3. (1993):3. 14–26.
Ujváry Gábor: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikája. In: Társadalom és kultúra Magyarországon a 19–20. században. Szerk. Vonyó József. Pécs, 2003. 87–104.
Ujváry Gábor: „A kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne.” Klebelsberg Kuno kulturális külpolitikája. In: A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter. Klebelsberg Kuno kora és munkássága. Szerk. Miklós Péter. Szeged, 2008. 107–124.
Ujváry Gábor: „A magyar kultúra külföldi őrszemei”. A magyar kulturális politika és tudományos külpolitika, a külföldi magyar intézetek és lektorátusok. In: Ujváry Gábor: A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”. Budapest, 2010. 101–174.
Ujváry Gábor: Bevezetés. Trianon hatása a magyar kultúrpolitikára. In: Ujváry Gábor: A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”. Budapest, 2010. 11–21.
Vares, Vesa: „Isten vidám, nagy gyermekei, akik nagyon jó véleménynyel vannak magukról – s gyakran joggal”. Magyarország képe Finnországban az 1920-as és 1930-as években. In: Kutatási Füzetek 16. Idegen szemmel. Magyarságkép 19–20. századi útleírásokban. Szerk. Hornyák Árpád – Vitári Zsolt. Pécs, 2010. 63–88.
Vida István: Magyarország nemzetközi helyzete a második világháborút követően. In: Magyarország helye a 20. századi Európában. Tanulmányok. Szerk. Pritz Pál. Budapest, 2002. 107–122.
Vonyó József: A szélsőjobboldali mozgalmak a kultúráról (1919−1944). In: Társadalom és kultúra Magyarországon a 19–20. században. Szerk. Vonyó József. Pécs, 2003. 105−120.
Zeidler Miklós: A Nemzetek Szövetsége a magyar külpolitikai gondolkodásban. In: Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. Szerk. Pritz Pál. (www.mek.oszk.hu/05200/05284/05284.htm#13) [2011.01.26.]
Weigand Erzsébet: Magyar ösztöndíjasok az Egyesült Államokban a két világháború között. In: Tanulmányok az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetéhez. Szerk. Horváth Ákos. Budapest, 1997. 281–312.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
