„Mert biz én jó osztrák soh’sem voltam”

Marczali Henrik és a Habsburg Birodalom

Szerzők

  • Imre Tarafás Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.02.11.

Kulcsszavak:

Habsburg Birodalom, historiográfia, nacionalizmus, 19. század, Ausztria, Marczali Henrik

Absztrakt

A tanulmány azt vizsgálja, hogy Marczali Henrik történelemképében miként helyezhető el a Habsburg Birodalom. Elsőként a nemzet kérdéséről írt rendhagyó munkájában vizsgálom, hogy Marczali nemzetfogalma és a világtörténelem dinamikájáról vallott nézetei milyen implikációkkal bírnak a birodalomra nézve. Ezt követően egy, az összbirodalmi szemléletet képviselő osztrák szerzővel szemben írt recenzióját mutatom be, végül a kiegyezés kérdésében kifejtett álláspontját és az osztrák–magyar viszony történeti ábrázolását vizsgálom összefoglaló történeti munkáiban. A tanulmány végső megállapítása szerint Marczali világtörténelmi nézetrendszerében a Birodalom egyfajta anomáliát képviselt, és bár a történész explicit kijelentései a kiegyezési rendszer fenntartása mellett szóltak, az osztrák–magyar viszony történeti ábrázolásának tanulsága e kapcsolat káros voltát implikálta.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Imre Tarafás, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék

PhD, egyetemi adjunktus

Hivatkozások

Beller Steven: Vienna and the Jews, 1867–1938. A cultural history. Cambridge – New York – Port Cheste – Melbourne – Sydney, 1989.

Dénes Iván Zoltán: Választott nemzet. Marczali Henrik élete és munkássága. Budapest, 2022.

Foucault, Michel: L’archéologie du savoir. Paris, 1969.

Furet, François: Le Passé d’une illusion. Essai sur l’idée communiste au XXe siècle. Paris, 1995.

Gergely András: Az értelmiség tájékozódá¬sa. (A Budapesti Szemle a Bach¬korszakban). In: Forradalom után – kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Szerk. NémethG. Béla. Budapest, 1988. 251–285.

Hayes, Bascom Barry: Bismarck and Mitteleuropa. London – Toronto, 1994.

Hermann Róbert: Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc a Századok hasábjain. Századok 151. (2017):1. 25–38.

Judson, Pieter M.: Guardians of the Nation. Activists on the Language Frontiers of Imperial Austria. Cambridge (MA), 2006. ǁ [DOI] https://doi.org/10.2307/j.ctv22jnrgp

Kirchhoff, Jörg: Die Deutschen in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Ihr Verhältnis zum Staat, zur deutschen Nation und ihr kollektives Selbstverständnis (1866/67‒1918). Berlin, 2001.

M. Lovas Krisztina: A márciusi ifjak nemzedékének emlékezete a március 15-i ünnepségek tükrében. Március 15-e és április 11-e megünneplése 1848–1898 között (kitekintéssel 1918-ig). Doktori disszertáció. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2017.

McGrath, William J.: Dionysian Art and Populist Politics in Austria. New Haven – London. 1974.

Lajtai L. László: „Magyar nemzet vagyok.” Az első magyar nyelvű és hazai tárgyú történelemtankönyvek nemzetdiskurzusa. Budapest, 2013.

Nora, Pierre: Entre mémoire et histoire. In: Les lieux de mémoire I. La république. Dir. Nora, Pierre. Paris, 1997. 23–43.

Plaschka, Richard Georg: Von Palacký bis Pekař: Geschichtswissenschaft und Nationalbewusstsein bei den Tschechen. Graz – Köln, 1955.

R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Budapest, 1961.

Romsics Ignác: Clio bűvöletében: magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011.

Szijártó István: A történész mikroszkópja: a mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. Budapest, 2014.

Tarafás Imre: Egymás tükrében. A magyar tör¬ténetírás a Český časopis historickýben, a cseh történetírás a Századokban a dualizmus korában. Századok 150. (2016):5. 1175–1202.

Tarafás Imre: Civilizáló gyarmat: a „civilizáció”, a „gyarmat” és a „barbár” a dualizmuskori magyar és birodalmi történeti összefoglalók diskurzusában. Sic Itur ad Astra 28. (2020):71. 57–75.

Tarafás, Imre: Oesterreich ist eben Oesterreich. Politics and Community Histories in the Austro–Hungarian Empire. Historical Studies on Central Europe. 1. (2021):2. 166–205. ǁ [DOI] https://doi.org/10.47074/HSCE.2021-2.07

Tarafás Imre: „Németnek születtem, de az vagyok-e még mindig?” Identitásválság diskurzusok „német ¬Ausztriában”, 1866–1914. Világtörténet 44. (2022):1. 5–34.

Wheatley, Natasha: The Life and Death of States. Central Europe and the Transformation of Modern Sovereignty. Princeton – Oxford, 2023. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1515/9780691244082

Wingfield, Nancy M.: Emperor Joseph II in the Austrian Imagination up to 1914. In: The Limits of Loyality. Imperial symbolism, popular allegiances, and state patriotism in the late Habsburg Monarchy. Eds. Cole, Laurence – Unowsky, Daniel L. New York – Oxford, 2007. 62–85. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1515/9780857452245-006

Zahra, Tara: Imagined Noncommunities: National Indifference as a Category of Analysis. Slavic Review 69. (2010):1. 93–119. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1017/S0037677900016715

Downloads

Megjelent

2025-03-30

Hogyan kell idézni

Tarafás, I. (2025). „Mert biz én jó osztrák soh’sem voltam”: Marczali Henrik és a Habsburg Birodalom. Per Aspera Ad Astra, 11(2), 186–208. https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.02.11.

Hasonló cikkek

1 2 3 4 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.