A történetíró hivatása Marczali Henrik értelmezésében

Szerzők

  • Iván Zoltán Dénes Marczali Henrik Kutatócsoport

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.02.09.

Kulcsszavak:

értelmiségi szerep, történetírói előfeltevések, nemzetértelmezés, műveltség, civilizáció, erkölcs, prófétai örökség, Marczali Henrik

Absztrakt

Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) volt az első professzionális történetíró Magyarországon. 1875–1877-ben Berlinben Theodor Mommsen, Wilhelm Wattenbach, Karl Wilhelm Nitzsch és Georg Waitz, Párizsban Jules Quicherat és Gabriel Monod, Oxfordban William Stubbs tanítványaként megismerte és elsajátította a korabeli legmagasabb színvonalú szakszerű forráskritikai szemléletét, módszerét, technikáját és az alkalmazásukhoz szükséges készségeket. George Peabody Gooch cambridge-i történész 1913-ban úgy értékelte, hogy Marczali monográfiáival született meg Magyarországon a provincializmus kötelékeiből kiszabaduló tudományos történetírás. Történetírói oeuvre-je és tanári hivatása szorosan illeszkedtek egymáshoz. Ő volt az, aki a történész szakképzést meghonosította a Budapesti Tudományegyetemen és a történelemtanárok és kutatók egész nemzedékét képezte ki a tanárképző intézetben és az általa megtervezett és létrehozott, berlini mintájú történeti szemináriumban. A következő nemzedék Budapesten képzett történészei és történelem tanárai valamennyien az ő tanítványai voltak. A tanulmány történetírói előfeltevései, kulcsfogalmai (műveltség, civilizáció, erkölcs), nemzetértelmezése és a prófétai örökség alkalmazása rekonstrukcióján és értelmezésén keresztül közelíti meg értelmiségi szerepfelfogását. Perfekcionista felfogásának kialakulásában megalapozó szerepet játszott édesapja, Morgenstern/Marczali Mihály rabbi és mentora, Kármán Mór értelmezése a zsidó hagyományról, a prófétai örökségről, amelyet Marczali átvett és alkalmazott.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Iván Zoltán Dénes, Marczali Henrik Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető

Hivatkozások

Anderson, Benedict: Imagined Communities. Reflections on the Origin and Spread of Nationalism. London, 1983.

Brubaker, Roger: Nationalism Reframed: Nationhood and the National Question in the New Europe. Cambridge – New York, 1996. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1017/CBO9780511558764

Chatterjee, Partha: Nationalist Thought and the Colonial World. A Derivative Discourse.Minneapolis, 1986.

Dénes Iván Zoltán: Választott nemzet. Marczali Henrik élete és munkássága. Budapest, 2022.

Gellner, Ernest: Nations and Nationalism. Ithaca – New York, 1983.

Kecskeméti Károly: Magyar liberalizmus 1790–1848. Budapest, 2008.

Komlós Aladár: A magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században. Sajtó alá rend. Kiss József, előszó: Kőbányai János. Budapest – Jeruzsálem, 2008.

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon. I–II. Pozsony, 2012.

Seton-Watson, Hugh: Nations and States. An Enquiry into the Origins of Nationsandthe Politics of Nationalism. Boulder, 1977.

Smith, Anthony D.: National Identity. Reno, 1991.

Szapor Judit: A világhírű Polányiak. Egy elfelejtett család regényes története. Budapest, 2017.

Turán Tamás: Richtmann Mózes vitája Kecskeméti Lipóttal a zsidóság útjáról. In: Magyar–zsidó identitásminták II. Egyéni és kollektív meghatározások. Szerk. Dénes Iván Zoltán. Budapest, 2020. 160–177.

Turán Tamás: Ignaz Goldziher as a Jewish Orientalist: Traditional Learning, Critical Scholarship, and Personal Piety. Berlin, 2022. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1515/9783110741285

Downloads

Megjelent

2025-03-30

Hogyan kell idézni

Dénes, I. Z. (2025). A történetíró hivatása Marczali Henrik értelmezésében. Per Aspera Ad Astra, 11(2), 145–161. https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.02.09.

Hasonló cikkek

1 2 3 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.