The Continuing Struggle
Henrik Marczali's Views on War Responsibility in the 1920s
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.02.08.Keywords:
Henrik Marczali, Great War, Trianon, count István Tisza, Tisza-cult, Franz Joseph I of Austria, legitimismAbstract
Between 1914 and 1918, Henrik Marczali took a significant role in the propaganda of the Austro-Hungarian Monarchy due to war psychosis. He wrote articles and long studies about the necessity of the war. He believed in victory, for which he wanted to do it, so he urged the audience in
lectures to support the war in Budapest, Miskolc, Arad and Baja. After the World War he published revisionist writings. He was disappointed in the Trianon Peace Treaty, he did not accept the defeat and war responsibility either. Like the majority of German and Austrian historians, he wanted
to prove that his country was not responsible for the war. First of all he emphasized the innocence of István Tisza. In Tisza, he saw a prime minister who did everything for peace and opposed the war until the last moment. Marczali was in friendship with Tisza who entrusted to the historian a
memorandum and a letter. These were written during the war by Tisza, and he committed the documents to Marczali. After Tisza’s death, Marczali published the documents – that rehabilitated Tisza – in Hungarian and English. In his writings between 1919 and 1934, the historian also took part in the construction of the Tisza cult and the cult of József Ferenc. His standpoint was legitimist. In his views on the World War nothing changed. He continued to believe that Trianon’s strictness was based, among other
things, on a misunderstanding of István Tisza’s true political intentions and role. He believed in the possibility of a peaceful revision. He mainly counted on the help of Great Britain and the United States of America. After the
publication of his book How the Great War Was Made? in 1923, he published his views in longer newspaper publications. In these publications, he no longer spoke to historians, but to the public. In his articles, he repeated the
most of his claims between 1914 and 1918. So, stepping out of the role of historian, he tried to be the saviour of Hungary in his own way.
Downloads
References
v. Aggházy Kamil – Stefán Valér: A világháború 1914–1918. Budapest, 1934.
Gróf Andrássy Gyula: Kinek a bűne a háború? Budapest, 1915.
Angyal Dávid: Még egyszer Tisza István háborús felelőssége. Magyar Szemle 5. köt. (1929):1–4. 381–384.
Báró Arz Arthur vezérezredes: 1914–1918. A központi monarchiák harca és összeomlása. Budapest, 1942.
Audoin-Rouzeau, Stéphane – Becker, Annette: 1914–1918, az újraírt háború. Ford. Fisli Éva. Budapest, 2006.
Balázs Eszter: Mars és Apolló közt. Írók és más értelmiségiek az első világháborúban. Budapest, 2021.
Ifj. Bertényi Iván: Az első világháború okai. In: Magyarország az első világháborúban. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest, 2010. 7–22.
Ifj. Bertényi Iván: Tisza István, egy szabadelvű világ konzerválója. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 7–27.
Balogh Jenő: Gróf Tisza István emlékezete – emlékbeszéd a M. Tud. Akadémia 1920. május 9.-én tartott közülésén. Budapest, 1921.
Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Budapest, 2008.
Bihari Péter: 1914.A nagy háború száz éve. Személyes történetek. Budapest, 2014.
Boia, Lucian: Vesztesek és győztesek. Az első világháború újraértelmezése. Budapest, 2015.
Csejtei Dezső: A világháború mint civilizációs jelenség Oswald Spengler és Thomas Mann munkásságában. In: Az első világháború következményei Magyarországon. Szerk. Tomka Béla. Budapest, 2015. 109–134.
Czernin, Ottokar: Erinnerungen an Graf Stefan Tisza.Pester Lloyd, 1925. szeptember 22. 1–2.; uo. 1925. szeptember 23. 1–2.; uo. 1925. szeptember 24. 1–3.
Clark, Christopher: The Sleepwalkers. How Europe went to War in 1914. New York, 2014.
Dénes Iván Zoltán: Háborús pszichózis vagy tárgyilagosság? Marczali Henrik írásai a nagy háború idején. Aetas 36. (2021):4. 100–117.
Dénes Iván Zoltán: Választott nemzet. Marczali Henrik élete és munkássága. Budapest, 2022.
Dénes Iván Zoltán: Marczali Henrik magyar-zsidó önazonossága. Múlt és Jövő 33. (2022):1. 80–100.
Egry Gábor: Kukoricakenyér, pacal és vizezett tej – Ellátás és fogyasztás az első világháború idején. In: Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918). Szerk. Kaba Eszter. Budapest, 2017. 289–313.
Fay, Sidney Bradshaw: Papers of Count Tisza, 1914–1918. The American Historical Review 29. (1924):2. 301–315. ǁ [DOI] https://doi.org/10.2307/1838521
Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása. Ford. JászayGabriella – Körmendy Marianna. Budapest, 1997.
Fiziker Róbert: Ausztria–Magyarország az I. világháborúban (1914–1918). In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. Németh István. Budapest, 2014. 138–155.
Fodor Tibor: Ami a magyar tudósnak elérhetetlen. Világ, 1924. december 25. 14.
Gali Máté: Berzeviczy Albert élete és naplója. In: „Az ország belepusztul ebbe a háborúba”. Berzeviczy Albert kiadatlan naplója (1914–1920). Szerk. Kovács Kiss Gyöngy. Kolozsvár, 2014. 7–35.
Górny, Maciej: First Write, Then Shoot: East Central European Intellectuals and the Great War. In: Intellectuals and World War I.A Central European Perspective. Eds. Pudlocki, Thomas –Ruszala, Kamil. Kraków, 2018. 133–148.
Gratz Gusztáv: Tisza István gróf és a háború. Az Ujság, 1922. május 14. 5.
Gratz Gusztáv: Tisza és a háború. 8 Órai Ujság,1923. június 23. 4.
Gratz Gusztáv: Tisza István a háborúért való saját felelősségéről. Magyar Szemle 5. (1929):1–4. 376–381.
Gunst Péter: Marczali Henrik (1856–1940). In: Marczali Henrik: Világtörténelem – magyar történelem. Vál., sajtó alá rend., bev. Gunst Péter. Budapest 1982. 5–26.
Gunst Péter: Marczali Henrik. Budapest, 1983.
Gunst Péter: Marczali Henrik és a „kortörténetírás”. Századok 135. (2001):1. 181–190.
Gyáni Gábor: A történelem mint emlék(mű). Budapest, 2016.
Gyurgyák János: Tisza István a jobboldali hagyományban. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 213–232.
Haffner, Sebastian: Az elárult forradalom. Németország 1918–9. Budapest, 2007.
Haffner, Sebastian: A Német Birodalom hét főbűne az első világháborúban. Budapest, 2008.
Hajdu Tibor: Hátország. In: Magyarország az első világháborúban. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest, 2010. 152–167.
Hajdu Tibor – Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914–1918.Budapest, 2014.
Herczeg Ferenc: Királyszobrok a Városligetben. Budapesti Hirlap, 1929. szeptember 19. 3.
Herczeg Ferenc: Két arckép. Tisza István, Károlyi Mihály. Budapest, 2005.
Hoeres, Peter: Krieg der Philosophen. Die deutsche und die britische Philosophie im Ersten Weltkrieg.Paderborn, 2004.
Huszár Mihály: A kettétört fa árnyéka. A marcali Kohn-Dénes család háborúban és békeidőben. In: Háborús hétköznapok IV. Szerk. Török Róbert – Sallay Gergely – Závodi Szilvia. Budapest, 2020. 173–191.
Jünger, Ernst: Válogatott politikai írások. Ford. Németh Bálint. Pécs, 2021.
Kaba Eszter: „Azt akarjuk, hogy olyan segélyt adjanak, hogy megélhessünk belőle” – A hadigondozás rendszerének működtetése a háború éveiben. In: Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918). Szerk. Kaba Eszter. Budapest, 2017. 351–376.
Karády Viktor – Kemény István: Zsidóság a magyar nemzetépítésben a numerus clausus előtt és azután. Budapest, 2023.
Kecskés D. Gusztáv: Paradigmaváltás Párizsban. Franciaország Kelet-Közép-Európa politikájának átalakulása az első világháború idején. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. Németh István. Budapest, 2014. 187–207.
Keegan, John: Az első világháború. Ford. dr. Molnár György. Budapest, 2014.
Koloh Gábor: A trianoni menekültek száma. In: Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után. Szerk. Ablonczy Balázs. Budapest, 2020. 11–22.
Koselleck, Reinhart: The Practice of Conceptual History. Timing History, Spacing Concepts. Trans. Presner, Todd Samuel et al. Stanford, 2002. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1515/9781503619104
Maruzsa Zoltán: Tisza István külpolitikai nézetei. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 119–141.
Mitrovics Miklós: A lengyelkérdés a magyar belpolitikában az első világháború alatt. In: Lengyelkérdés Magyarországon az első világháborúban. Szerk. Mitrovics Miklós. Budapest, 2022. 15–35.
Molnár Jenő: Tisza István: ahogy a francziák látják. Beszélgetés de Tournadre tábornokkal. Az Ujság, 1920. április 11. 3.
Nagy Miklós: Szeged francia megszállása és az antantintervenciós tervek. Aetas 34. (2019):1. 128–138.
Németh István: A szarajevói merénylet – egy világháború előjátéka. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. Németh István. Budapest, 2014.11–18.
Németh István: Nagyhatalmi hadicélok az I. világháborúban. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. NémethIstván. Budapest, 2014. 19–37.
Rauchensteiner, Manfried: Az első világháború és a Habsburg Monarchia bukása. Ford. KocsisAndrás – Fülöp Szabó Júlia. Budapest, 2017.
Rigó Máté: Háború, profit, Trianon. Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? Budapest, 2022.
Romsics Gergely: Mítosz és emlékezet. A Habsburg Birodalom felbomlása az osztrák és magyar politikai elit emlékirat-irodalmában. Budapest, 2004.
Romsics Gergely: Az első világháborús magyar emlékezetkultúra. In: Magyarország az első világháborúban. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest, 2010. 179–196.
Romsics Gergely: Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák, és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918–1941. Budapest, 2010.
Romsics Ignác: A nagyhatalmak és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása. In: Az első világháború következményei Magyarországon. Szerk. Tomka Béla. Budapest, 2015. 25–34.
Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918–19-es magyarországi forradalmak. Budapest, 2018.
Romsics Gergely: Összeomlás és útkeresés 1917–1920. A magyar külpolitikai gondolkodás útjai. Budapest, 2023.
Rónay Mária: Az Akadémia bölcsei – 80 éven túl... Marczali Henrik. Pesti Napló, 1936. december 20. 34.
Sós Endre: Látogatás a hetvenéves Marczali Henrik professzornál. Esti Kurir, 1924. április 4. 12.
Sebestyén Károly: Világháború és történettudomány. Szilassy, gróf Szécsen, báró Burián, gróf Andrássy Gyula, Tisza István, Marczali Henrik egy angol történelmi könyvben. Pesti Napló, 1927. augusztus 6. 12.
Suslik Ádám: Az északkeleti vármegyék veszteségei az első világháborúban a cs. és kir., valamint honvéd gyalogezredek adatai alapján 1914–1915 között. In: Első világháború a Kárpátokban. Szerk. Kónya Péter. Eperjes, 2016. 52–74.
Szabó Viktor: Oroszország I. világháborús hadicéljai. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. NémethIstván. Budapest, 2014. 177–186.
Szabó Viktor: A háborús felelősség kérdése – historiográfiai áttekintés. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. Németh István. Budapest, 2014. 299–310.
Szarka László: Tisza István, a háborús miniszterelnök. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 143–163.
Szász Károly: Tisza István. Élet- és jellemrajzi vázlat. Budapest, 1920.
Szász Zsombor: Tisza felelőssége és az angol kormány krízise 1914-ben. Magyar Szemle 5. (1929):1–4. 209–215.
Szász Zoltán: Tisza István és a nemzetiségek. A románok. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 93–118.
Székely Tamás: Tisza István és ellenfelei. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 71–92.
Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények. Pécs, 2020.
Prochasson, Christophe: Intellectuals and Writers. In: A Companion to World War I. Ed. Horne, John. Maiden-Oxford, 2012. 323–337. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1002/9781444323634.ch22
Pollmann Ferenc: A hadviselés átalakulása az első világháborúban: haditechnika, stratégia és propaganda. In: Az első világháború következményei Magyarországon. Szerk. Tomka Béla. Budapest, 2015. 45–53.
Pollmann Ferenc: A Kárpátok és Magyarország védelme 1914–15-ben és az osztrák–magyar vezérkar. In: Első világháború a Kárpátokban. Szerk. Kónya Péter. Eperjes, 2016. 37–43.
Takács Róbert: Sajtó és propaganda a háború idején. In: Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918). Szerk. Kaba Eszter. Budapest, 2017. 9–35.
Tóth Péter András: Az Amerikai Egyesült Államok I. világháborús részvétele és Európa-politikája. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. Németh István. Budapest, 2014. 231–248.
Törő László Dávid: Az I. világháború képe a két világháború közötti tankönyvekben. In: Háború és béke. Az I. világháború (1914–1918). Szerk. Böröndi Lajos – Deák Ernő. Bécs, 2015. 174–188.
Tőkéczki László: Tisza István eszmei, politikai arca. Budapest, 2000.
Tőkéczki László: Utószó. In: Tisza István: Válogatott politikai beszédek és írások. Budapest, 2003. 443–461.
Tutuskó Ágnes: Az 1914–1915. évi orosz betörések nemzetiségpolitikai következményei. In: Első világháború a Kárpátokban. Szerk. Kónya Péter. Eperjes, 2016. 86–101.
Vermes Géza: Tisza István. Budapest, 2001.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Péter Turbucz
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
