A folytatódó küzdelem
Marczali Henrik nézetei a háborús felelősségről az 1920-as években
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.02.08.Kulcsszavak:
Marczali Henrik, első világháború, Trianon, Tisza István, Tisza-kultusz, Ferenc József, legitimizmusAbsztrakt
Marczali Henrik 1914 és 1918 között jelentős szerepet vállalt az Osztrák-Magyar Monarchia propagandájában. A háborús pszichózistól vezérelve rendszeresen írt cikkeket és hosszú tanulmányokat a háború szükségességéről. Hitt a győzelemben, amiért tenni akart, ezért előadásokon buzdította a hallgatóságot a kormány és a hadsereg támogatására Budapesten és vidéken egyaránt. A hadiidők után revizionista írásokat közölt. Csalódott volt a trianoni békeszerződésben, nem vállalta a vereséget és a háborús felelősséget sem. A német és osztrák történészek többségéhez hasonlóan ő is be akarta bizonyítani, hogy országa nem felelős a háborúért. Marczali Tisza Istvánnal volt barátságban, így mindenekelőtt az ő ártatlanságát hangsúlyozta. Tiszában egy miniszterelnököt látott, aki mindent megtett a békéért és a végsőkig ellenezte a háborút. A háború alatt a politikus egy memorandumot és egy levelet bízott a történészre, amelyekben ismertette álláspontját. Tisza halála után Marczali magyarul és angolul is publikálta a Tiszát rehabilitáló dokumentumokat. A történész 1919 és 1934 közötti írásaival a Tisza-kultusz és Ferenc József-kultusz kiépítésében egyaránt részt vett. Álláspontja legitimista volt. Hiába múltak az évek, a világháborúról alkotott nézeteiben semmi sem változott. Továbbra is úgy vélte, hogy Trianon szigora többek között Tisza István valódi politikai szándékainak és szerepének félreértésén alapul. Bízott a békés revízió lehetőségében. Elsősorban Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok segítségére számított. Miután megjelent a Hogyan készült a nagy háború? 1923-ban, hosszabb újságkiadványokban közölte nézeteit. Ezekben a kiadványokban már nem a történészekhez, hanem a nyilvánossághoz szólt. Cikkeiben jobbára megismételte az 1914–1918 közötti gondolatait, így a történészi szerepből kilépve a maga módján igyekezett Magyarország megmentője lenni.
Letöltések
Hivatkozások
v. Aggházy Kamil – Stefán Valér: A világháború 1914–1918. Budapest, 1934.
Gróf Andrássy Gyula: Kinek a bűne a háború? Budapest, 1915.
Angyal Dávid: Még egyszer Tisza István háborús felelőssége. Magyar Szemle 5. köt. (1929):1–4. 381–384.
Báró Arz Arthur vezérezredes: 1914–1918. A központi monarchiák harca és összeomlása. Budapest, 1942.
Audoin-Rouzeau, Stéphane – Becker, Annette: 1914–1918, az újraírt háború. Ford. Fisli Éva. Budapest, 2006.
Balázs Eszter: Mars és Apolló közt. Írók és más értelmiségiek az első világháborúban. Budapest, 2021.
Ifj. Bertényi Iván: Az első világháború okai. In: Magyarország az első világháborúban. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest, 2010. 7–22.
Ifj. Bertényi Iván: Tisza István, egy szabadelvű világ konzerválója. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 7–27.
Balogh Jenő: Gróf Tisza István emlékezete – emlékbeszéd a M. Tud. Akadémia 1920. május 9.-én tartott közülésén. Budapest, 1921.
Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Budapest, 2008.
Bihari Péter: 1914.A nagy háború száz éve. Személyes történetek. Budapest, 2014.
Boia, Lucian: Vesztesek és győztesek. Az első világháború újraértelmezése. Budapest, 2015.
Csejtei Dezső: A világháború mint civilizációs jelenség Oswald Spengler és Thomas Mann munkásságában. In: Az első világháború következményei Magyarországon. Szerk. Tomka Béla. Budapest, 2015. 109–134.
Czernin, Ottokar: Erinnerungen an Graf Stefan Tisza.Pester Lloyd, 1925. szeptember 22. 1–2.; uo. 1925. szeptember 23. 1–2.; uo. 1925. szeptember 24. 1–3.
Clark, Christopher: The Sleepwalkers. How Europe went to War in 1914. New York, 2014.
Dénes Iván Zoltán: Háborús pszichózis vagy tárgyilagosság? Marczali Henrik írásai a nagy háború idején. Aetas 36. (2021):4. 100–117.
Dénes Iván Zoltán: Választott nemzet. Marczali Henrik élete és munkássága. Budapest, 2022.
Dénes Iván Zoltán: Marczali Henrik magyar-zsidó önazonossága. Múlt és Jövő 33. (2022):1. 80–100.
Egry Gábor: Kukoricakenyér, pacal és vizezett tej – Ellátás és fogyasztás az első világháború idején. In: Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918). Szerk. Kaba Eszter. Budapest, 2017. 289–313.
Fay, Sidney Bradshaw: Papers of Count Tisza, 1914–1918. The American Historical Review 29. (1924):2. 301–315. ǁ [DOI] https://doi.org/10.2307/1838521
Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása. Ford. JászayGabriella – Körmendy Marianna. Budapest, 1997.
Fiziker Róbert: Ausztria–Magyarország az I. világháborúban (1914–1918). In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. Németh István. Budapest, 2014. 138–155.
Fodor Tibor: Ami a magyar tudósnak elérhetetlen. Világ, 1924. december 25. 14.
Gali Máté: Berzeviczy Albert élete és naplója. In: „Az ország belepusztul ebbe a háborúba”. Berzeviczy Albert kiadatlan naplója (1914–1920). Szerk. Kovács Kiss Gyöngy. Kolozsvár, 2014. 7–35.
Górny, Maciej: First Write, Then Shoot: East Central European Intellectuals and the Great War. In: Intellectuals and World War I.A Central European Perspective. Eds. Pudlocki, Thomas –Ruszala, Kamil. Kraków, 2018. 133–148.
Gratz Gusztáv: Tisza István gróf és a háború. Az Ujság, 1922. május 14. 5.
Gratz Gusztáv: Tisza és a háború. 8 Órai Ujság,1923. június 23. 4.
Gratz Gusztáv: Tisza István a háborúért való saját felelősségéről. Magyar Szemle 5. (1929):1–4. 376–381.
Gunst Péter: Marczali Henrik (1856–1940). In: Marczali Henrik: Világtörténelem – magyar történelem. Vál., sajtó alá rend., bev. Gunst Péter. Budapest 1982. 5–26.
Gunst Péter: Marczali Henrik. Budapest, 1983.
Gunst Péter: Marczali Henrik és a „kortörténetírás”. Századok 135. (2001):1. 181–190.
Gyáni Gábor: A történelem mint emlék(mű). Budapest, 2016.
Gyurgyák János: Tisza István a jobboldali hagyományban. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 213–232.
Haffner, Sebastian: Az elárult forradalom. Németország 1918–9. Budapest, 2007.
Haffner, Sebastian: A Német Birodalom hét főbűne az első világháborúban. Budapest, 2008.
Hajdu Tibor: Hátország. In: Magyarország az első világháborúban. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest, 2010. 152–167.
Hajdu Tibor – Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914–1918.Budapest, 2014.
Herczeg Ferenc: Királyszobrok a Városligetben. Budapesti Hirlap, 1929. szeptember 19. 3.
Herczeg Ferenc: Két arckép. Tisza István, Károlyi Mihály. Budapest, 2005.
Hoeres, Peter: Krieg der Philosophen. Die deutsche und die britische Philosophie im Ersten Weltkrieg.Paderborn, 2004.
Huszár Mihály: A kettétört fa árnyéka. A marcali Kohn-Dénes család háborúban és békeidőben. In: Háborús hétköznapok IV. Szerk. Török Róbert – Sallay Gergely – Závodi Szilvia. Budapest, 2020. 173–191.
Jünger, Ernst: Válogatott politikai írások. Ford. Németh Bálint. Pécs, 2021.
Kaba Eszter: „Azt akarjuk, hogy olyan segélyt adjanak, hogy megélhessünk belőle” – A hadigondozás rendszerének működtetése a háború éveiben. In: Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918). Szerk. Kaba Eszter. Budapest, 2017. 351–376.
Karády Viktor – Kemény István: Zsidóság a magyar nemzetépítésben a numerus clausus előtt és azután. Budapest, 2023.
Kecskés D. Gusztáv: Paradigmaváltás Párizsban. Franciaország Kelet-Közép-Európa politikájának átalakulása az első világháború idején. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. Németh István. Budapest, 2014. 187–207.
Keegan, John: Az első világháború. Ford. dr. Molnár György. Budapest, 2014.
Koloh Gábor: A trianoni menekültek száma. In: Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után. Szerk. Ablonczy Balázs. Budapest, 2020. 11–22.
Koselleck, Reinhart: The Practice of Conceptual History. Timing History, Spacing Concepts. Trans. Presner, Todd Samuel et al. Stanford, 2002. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1515/9781503619104
Maruzsa Zoltán: Tisza István külpolitikai nézetei. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 119–141.
Mitrovics Miklós: A lengyelkérdés a magyar belpolitikában az első világháború alatt. In: Lengyelkérdés Magyarországon az első világháborúban. Szerk. Mitrovics Miklós. Budapest, 2022. 15–35.
Molnár Jenő: Tisza István: ahogy a francziák látják. Beszélgetés de Tournadre tábornokkal. Az Ujság, 1920. április 11. 3.
Nagy Miklós: Szeged francia megszállása és az antantintervenciós tervek. Aetas 34. (2019):1. 128–138.
Németh István: A szarajevói merénylet – egy világháború előjátéka. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. Németh István. Budapest, 2014.11–18.
Németh István: Nagyhatalmi hadicélok az I. világháborúban. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. NémethIstván. Budapest, 2014. 19–37.
Rauchensteiner, Manfried: Az első világháború és a Habsburg Monarchia bukása. Ford. KocsisAndrás – Fülöp Szabó Júlia. Budapest, 2017.
Rigó Máté: Háború, profit, Trianon. Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? Budapest, 2022.
Romsics Gergely: Mítosz és emlékezet. A Habsburg Birodalom felbomlása az osztrák és magyar politikai elit emlékirat-irodalmában. Budapest, 2004.
Romsics Gergely: Az első világháborús magyar emlékezetkultúra. In: Magyarország az első világháborúban. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest, 2010. 179–196.
Romsics Gergely: Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák, és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918–1941. Budapest, 2010.
Romsics Ignác: A nagyhatalmak és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása. In: Az első világháború következményei Magyarországon. Szerk. Tomka Béla. Budapest, 2015. 25–34.
Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918–19-es magyarországi forradalmak. Budapest, 2018.
Romsics Gergely: Összeomlás és útkeresés 1917–1920. A magyar külpolitikai gondolkodás útjai. Budapest, 2023.
Rónay Mária: Az Akadémia bölcsei – 80 éven túl... Marczali Henrik. Pesti Napló, 1936. december 20. 34.
Sós Endre: Látogatás a hetvenéves Marczali Henrik professzornál. Esti Kurir, 1924. április 4. 12.
Sebestyén Károly: Világháború és történettudomány. Szilassy, gróf Szécsen, báró Burián, gróf Andrássy Gyula, Tisza István, Marczali Henrik egy angol történelmi könyvben. Pesti Napló, 1927. augusztus 6. 12.
Suslik Ádám: Az északkeleti vármegyék veszteségei az első világháborúban a cs. és kir., valamint honvéd gyalogezredek adatai alapján 1914–1915 között. In: Első világháború a Kárpátokban. Szerk. Kónya Péter. Eperjes, 2016. 52–74.
Szabó Viktor: Oroszország I. világháborús hadicéljai. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. NémethIstván. Budapest, 2014. 177–186.
Szabó Viktor: A háborús felelősség kérdése – historiográfiai áttekintés. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. Németh István. Budapest, 2014. 299–310.
Szarka László: Tisza István, a háborús miniszterelnök. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 143–163.
Szász Károly: Tisza István. Élet- és jellemrajzi vázlat. Budapest, 1920.
Szász Zsombor: Tisza felelőssége és az angol kormány krízise 1914-ben. Magyar Szemle 5. (1929):1–4. 209–215.
Szász Zoltán: Tisza István és a nemzetiségek. A románok. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 93–118.
Székely Tamás: Tisza István és ellenfelei. In: Tisza István, két korszak határán. Szerk. ifj. Bertényi Iván. Budapest, 2016. 71–92.
Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények. Pécs, 2020.
Prochasson, Christophe: Intellectuals and Writers. In: A Companion to World War I. Ed. Horne, John. Maiden-Oxford, 2012. 323–337. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1002/9781444323634.ch22
Pollmann Ferenc: A hadviselés átalakulása az első világháborúban: haditechnika, stratégia és propaganda. In: Az első világháború következményei Magyarországon. Szerk. Tomka Béla. Budapest, 2015. 45–53.
Pollmann Ferenc: A Kárpátok és Magyarország védelme 1914–15-ben és az osztrák–magyar vezérkar. In: Első világháború a Kárpátokban. Szerk. Kónya Péter. Eperjes, 2016. 37–43.
Takács Róbert: Sajtó és propaganda a háború idején. In: Háborús mindennapok – mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború – ahogy a sajtó látta (1914–1918). Szerk. Kaba Eszter. Budapest, 2017. 9–35.
Tóth Péter András: Az Amerikai Egyesült Államok I. világháborús részvétele és Európa-politikája. In: Az első világháború. 1914–1918. Tanulmányok és dokumentumok. Szerk. Németh István. Budapest, 2014. 231–248.
Törő László Dávid: Az I. világháború képe a két világháború közötti tankönyvekben. In: Háború és béke. Az I. világháború (1914–1918). Szerk. Böröndi Lajos – Deák Ernő. Bécs, 2015. 174–188.
Tőkéczki László: Tisza István eszmei, politikai arca. Budapest, 2000.
Tőkéczki László: Utószó. In: Tisza István: Válogatott politikai beszédek és írások. Budapest, 2003. 443–461.
Tutuskó Ágnes: Az 1914–1915. évi orosz betörések nemzetiségpolitikai következményei. In: Első világháború a Kárpátokban. Szerk. Kónya Péter. Eperjes, 2016. 86–101.
Vermes Géza: Tisza István. Budapest, 2001.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Péter Turbucz
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
