Photo album to earn the public's favour
Ignác Schrecker and the Genesis of the Hungarian Academic Album
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2025.12.01.5.Keywords:
Ignác Schrecker, portrait photography, Hungarian Academic Album, photo album, photography studioAbstract
The present paper, through the work of Ignác Schrecker, a photographer from Pest, aims to present the history of the Hungarian Academic Album, and thus to draw attention to the conditions of professional photography in the 1860s. Two sizes of the album, containing portraits of Hungarian academics, have been published and copies are held in several Hungarian public collections. The main question of this paper is what tools Ignác Schrecker used to reach the audience and to what extent this practice influenced the production of the Academy's photo album. The paper uses the genre classification of photo albums to classify the Academic Album, which consists exclusively of portrait photographs in carte de visite format, into official and special photo albums. In order to understand why Ignác Schrecker undertook to create such an album, it is first necessary to outline his earlier work and secondly to point out that the leadership of the Hungarian Academy of Sciences was also deeply interested in the production of such an album. The second half of the paper, in addition to analysing the portraits, also deals with questions such as how portraits were perceived during the period, and how artists and photographers viewed photography. According to the results of the research, Ignác Schrecker's conscious business management brought the photographer considerable fame, but the well-functioning business management did not guarantee the public the aesthetic stability of the photographs he produced.
Downloads
References
Baji Etelka: Bécsi kóstoló. Fotóművészet 53. (2010):1. 126–128.
Bann, Stephen: Parallel Lines. Printmakers, Painters and Photographers in Ninteenth Century France. New Haven – London, 2001.
Batchen, Geoffrey: Dreams of ordinary life: cartes-de-visite and the bourgeois imagination. In: Theoretical Snapshots. Eds. Long, Jonathan J. – Noble, Andrea – Welch, Edward. London – New York, 2009. 80–97.
Beke László: A Magyar Tudományos Akadémia és a fotográfia. In: A Magyar Tudományos Akadémia képzőművészeti kincsei. Szerk. Papp Gábor György – András Edit. Budapest – Veszprém, 2004. 31–32.
Bicske Éva – Ugry Bálint: 150 éves az Akadémia székháza. Épület-, intézmény- és gyűjteménytörténet. Budapest, 2018.
Bogdán Melinda: A világot kiállítani és megörökíteni. Tabula 8. (2005):1. 128–132.
Csillag Katalin: Fotótörténeti ritkaságok az Országos Széchényi Könyvtárban. In: Szöveg-emlék-kép. Szerk. Boka László – P. Vásárhelyi Judit. Budapest, 2011. 314–344.
Dahlgren, Anna: Dated Photographs. The Personal Photo Album as Visual and Textual Medium. Photography & Culture 3. (2010):2. 175–194. ǁ [DOI] https://doi.org/10.2752/175145110X12700318320431
E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés. In: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus (1821–1878) pályaképe. Szerk. E. Csorba Csilla – Sipőcz Mariann. Budapest, 2019. 9–52.
Farkas Zsuzsa: Festő-fényképészek, 1840–1880. Fotóművészet 48. (2005):3–4. 122–129.
Farkas Zsuzsa: A szépség-fényképek karikatúrái. In: Magdi könyve. Képek és írások Kolta Magdolna (1958–2005) emlékére. Szerk. Kincses Károly. Kecskemét, 2005. 141–145.
Farkas Zsuzsa: Embermásoló. Borsos József festőművész fényképeinek története (Veszprém 1821. december 20. – Budapest 1883. augusztus 19.). Kecskemét, 2009.
Farkas Zsuzsa: Ki fényképezhette a királyt? A hatalom jelképei. Fotóművészet 53. (2010): 3. 114–119.
Farkas Zsuzsa: Hazánk jelesei album, 1886. In: Fotótörténet 1. A Magyar Fotótörténeti Társaság Évkönyve. Szerk. Fejős Zoltán. Budapest, 2020. 77–92.
Fejős Imre: Fényképészetünk első virágkora (1855–1885). In: Folia Archaeologica 10. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának Évkönyve. Szerk. Fülep Ferenc. Budapest, 1958. 209–223.
Hailey, Christopher: Franz Schreker, 1878–1934. A Cultural Biography. Cambridge – New York, 1993.
Kovács Ida: Fényképek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. In: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27–28. Szerk. Somorjai József. Tata, 1994. 25–31.
Stemlerné Balogh Ilona: Történelem és fotográfia. Budapest, 2009.
Szakács Margit: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fényképalbumainak katalógusa (1861–1945). I. rész. In: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum évkönyve 1984. Szerk. Hollós Alfréd. Budapest, 1985. 5–94.
Harsányiová Szcsuka Katalin: Szathmáry Király Pál fényképalbuma (1861–1870 k.). Kézirat (Szakdolgozat). Miskolc, 2016. (http://midra.uni-miskolc.hu/document/23487/18137.pdf ) [2024.03.26.]
Szegedy-Maszák Zsuzsanna: Magánúton – Barabás Miklós fényképészeti receptkönyve. Fotóművészet 64. (2021):4. 38–45.
Tarcai Béla: A miskolci fotográfia múltjából. Egy polgárcsalád a századfordulón. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30–31. (1993):1. 375–393.
Tomsics Emőke: A valóság és képi mása. A fotográfia az 1867. évi koronázáson. Történelmi Szemle 51. (2009):3. 385–417.
Tomsics Emőke: Hogyan lett Bismarckból Deák? A fényképek hatása a politikusi imázsra a Deák-ikonográfia tükrében. In: Zalai Múzeum 25. Szerk. Kostyál László. Zalaegerszeg, 2020. 169–194.
Ungarn auf der Wiener Weltausstellung 1873. Special-Catalog der ausgestellten Gegenstände der Urproduction, Gewerbe, Wissenschaft und Kunst. I–II. Budapest, 1873.
Downloads
Published
How to Cite
License
Copyright (c) 2025 Viktor Papp
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
