Fényképalbummal a közönség kegyeiért
Schrecker Ignác és a Magyar Akadémiai Album megszületése
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2025.12.01.5.Kulcsszavak:
Schrecker Ignác, portréfényképezés, Magyar Akadémiai Album, fényképalbum, fényképészeti műteremAbsztrakt
Jelen tanulmány egy pesti fényképész, Schrecker Ignác munkásságának ismertetésén keresztül arra vállalkozik, hogy bemutassa a Magyar Akadémiai Album keletkezéstörténetét, ezzel pedig felhívja a figyelmet a hivatásos fényképészet 1860-as évekbeli viszonyaira. A magyar tudósok portréit tartalmazó díszalbumból kétféle méret is forgalmazásba került, ezekből több hazai közgyűjtemény őriz példányokat. A tanulmány fő kérdése, hogy Schrecker Ignác milyen eszközökhöz folyamadott a közönség megszólításának érdekében, és hogy ez a gyakorlata mennyiben nyomta rá a bélyegét az elkészült Akadémiai fényképalbum kivitelezésére. Az írás a fényképalbumok műfaji besorolásának segítségével a hivatalos és a speciális albumok közé sorolja be az Akadémiai fényképalbumot, amely kizárólag vizitkártya formátumú portréfelvételekből áll. Ahhoz, hogy megértsük, miért vállalkozott Schrecker Ignác egy ilyen album megalkotására, először is szükséges felvázolni korábbi munkásságát, másrészről fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egy ilyen fényképalbum elkészültében a tudós társaság vezetősége is messzemenőkig érdekelt volt. A tanulmány második fele a Schrecker által készített portréképek elemzése mellett olyan kérdéseket is tárgyal, hogy miképp viszonyultak a korszakban a portréképekhez, hogyan tekintettek a művészek és a fényképészek a fotográfiára. A kutatás eredményei szerint Schrecker Ignác tudatos üzleti megfontolásai jelentős hírnevet hoztak a fényképésznek, ám a jól működő üzletvitel még egyáltalán nem garantálta a közönség számára az elkészült fényképek esztétikai kiegyensúlyozottságát.
Letöltések
Hivatkozások
Baji Etelka: Bécsi kóstoló. Fotóművészet 53. (2010):1. 126–128.
Bann, Stephen: Parallel Lines. Printmakers, Painters and Photographers in Ninteenth Century France. New Haven – London, 2001.
Batchen, Geoffrey: Dreams of ordinary life: cartes-de-visite and the bourgeois imagination. In: Theoretical Snapshots. Eds. Long, Jonathan J. – Noble, Andrea – Welch, Edward. London – New York, 2009. 80–97.
Beke László: A Magyar Tudományos Akadémia és a fotográfia. In: A Magyar Tudományos Akadémia képzőművészeti kincsei. Szerk. Papp Gábor György – András Edit. Budapest – Veszprém, 2004. 31–32.
Bicske Éva – Ugry Bálint: 150 éves az Akadémia székháza. Épület-, intézmény- és gyűjteménytörténet. Budapest, 2018.
Bogdán Melinda: A világot kiállítani és megörökíteni. Tabula 8. (2005):1. 128–132.
Csillag Katalin: Fotótörténeti ritkaságok az Országos Széchényi Könyvtárban. In: Szöveg-emlék-kép. Szerk. Boka László – P. Vásárhelyi Judit. Budapest, 2011. 314–344.
Dahlgren, Anna: Dated Photographs. The Personal Photo Album as Visual and Textual Medium. Photography & Culture 3. (2010):2. 175–194. ǁ [DOI] https://doi.org/10.2752/175145110X12700318320431
E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés. In: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus (1821–1878) pályaképe. Szerk. E. Csorba Csilla – Sipőcz Mariann. Budapest, 2019. 9–52.
Farkas Zsuzsa: Festő-fényképészek, 1840–1880. Fotóművészet 48. (2005):3–4. 122–129.
Farkas Zsuzsa: A szépség-fényképek karikatúrái. In: Magdi könyve. Képek és írások Kolta Magdolna (1958–2005) emlékére. Szerk. Kincses Károly. Kecskemét, 2005. 141–145.
Farkas Zsuzsa: Embermásoló. Borsos József festőművész fényképeinek története (Veszprém 1821. december 20. – Budapest 1883. augusztus 19.). Kecskemét, 2009.
Farkas Zsuzsa: Ki fényképezhette a királyt? A hatalom jelképei. Fotóművészet 53. (2010): 3. 114–119.
Farkas Zsuzsa: Hazánk jelesei album, 1886. In: Fotótörténet 1. A Magyar Fotótörténeti Társaság Évkönyve. Szerk. Fejős Zoltán. Budapest, 2020. 77–92.
Fejős Imre: Fényképészetünk első virágkora (1855–1885). In: Folia Archaeologica 10. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának Évkönyve. Szerk. Fülep Ferenc. Budapest, 1958. 209–223.
Hailey, Christopher: Franz Schreker, 1878–1934. A Cultural Biography. Cambridge – New York, 1993.
Kovács Ida: Fényképek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. In: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27–28. Szerk. Somorjai József. Tata, 1994. 25–31.
Stemlerné Balogh Ilona: Történelem és fotográfia. Budapest, 2009.
Szakács Margit: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fényképalbumainak katalógusa (1861–1945). I. rész. In: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum évkönyve 1984. Szerk. Hollós Alfréd. Budapest, 1985. 5–94.
Harsányiová Szcsuka Katalin: Szathmáry Király Pál fényképalbuma (1861–1870 k.). Kézirat (Szakdolgozat). Miskolc, 2016. (http://midra.uni-miskolc.hu/document/23487/18137.pdf ) [2024.03.26.]
Szegedy-Maszák Zsuzsanna: Magánúton – Barabás Miklós fényképészeti receptkönyve. Fotóművészet 64. (2021):4. 38–45.
Tarcai Béla: A miskolci fotográfia múltjából. Egy polgárcsalád a századfordulón. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30–31. (1993):1. 375–393.
Tomsics Emőke: A valóság és képi mása. A fotográfia az 1867. évi koronázáson. Történelmi Szemle 51. (2009):3. 385–417.
Tomsics Emőke: Hogyan lett Bismarckból Deák? A fényképek hatása a politikusi imázsra a Deák-ikonográfia tükrében. In: Zalai Múzeum 25. Szerk. Kostyál László. Zalaegerszeg, 2020. 169–194.
Ungarn auf der Wiener Weltausstellung 1873. Special-Catalog der ausgestellten Gegenstände der Urproduction, Gewerbe, Wissenschaft und Kunst. I–II. Budapest, 1873.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
License
Copyright (c) 2025 Viktor Papp
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
