Az egyetem elnevezése
Az Erzsébet Tudományegyetem szimbolikus névpolitikája
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2023.10.01.03.Kulcsszavak:
egyetemtörténet, alapítás, egyetemi hagyomány, Erzsébet Tudományegyetem, Erzsébet királynéAbsztrakt
Egy egyetem elnevezése széles nyilvánosságnak szánt szimbólum, a névadó kiválasztása az intézmény szimbolikus és emlékezetpolitikájának leglátványosabb aktusa. Épp emiatt válik sok esetben konfliktusforrássá. A pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem elnevezése 1912-es alapítását követően ötször változott. Mivel a név egyes elemei különböző és az az intézményi önmeghatározás szempontjából kritikus identitástartalmakat hordoztak, minden megváltoztatásukra/eltörlésükre irányuló külső vagy belső kezdeményezés heves (és általában elutasító) reakciókat váltott ki az egyetemen. Ilyen volt például az új székhely, Pécs megjelölésének elutasítása, mely az alapítás helyszínéhez, Pozsonyhoz való szimbolikus ragaszkodást fejezte ki, vagy éppen azok a törekvések, melyek megkísérelték a dinasztikus névadót az 1945 utáni „demokratikus”, részben már szovjetizálódó politikai berendezkedés diskurzusába illeszteni. Az Erzsébet Tudományegyetem egyes névelemeinek többnyire elkerülhetetlen változásai egyben a 20. század első felének legfontosabb politikai fordulópontjait is jelölik, ám nem pusztán a közjogi változások egyszerű leképeződését jelentették: minthogy valamennyi névelem sajátos identitáselemeket jelenített meg, megváltoztatásuk az intézményi öndefiníció átalakulását is eredményezte.
Letöltések
Hivatkozások
Béli Gábor: Epizódok a pécsi Jogi Kar történetéből a II. világháború után. In: Per aspera ad astra: Megemlékezés a honfoglalás 1100. és az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 75. évfordulójáról. Szerk. Nagy Ferencné. Pécs, 1997. 67–70.
Echternkamp, Jörg: Namenspatronage als historische Symbolpolitik: Das Beispiel der Universität und die Rolle des Historikers. Halle-Wittenberg, 2016.
Gerő András: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX–XX. századi történetéből. Budapest, 2004.
Karácsonyi János: Szent Erzsébet születéshelye. Religio 57. (1907):1. 4–6.
Landgraf Ildikó: Megtorló császár – megtévesztett király. Ferenc József alakja a magyar hagyományban. In: Mindenes gyűjtemény. Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára. 1. köt. Szerk. Csörsz Rumen Arnold. Budapest, 2005. 129–140.
Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története. Pécs, 1933. ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/fffmzjdc
Magyar Zoltán: Árpád-házi Szent Erzsébet. Történelem, kultusz, kultúrtörténet. Budapest, 2007.
Ortutay István: József főherceg élete. Szeged, 1914.
Polyák Petra: Az Erzsébet Tudományegyetem névváltozatai. Per Aspera ad Astra 1. (2014):1. 115–137. ǁ [DOI] https://doi.org/10.15170/PAAA.2014.01.01.08 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/ruxsuc76
Popély Gyula: Búcsú a főiskoláktól. A felsőoktatás és a felvidéki magyarság (1918–1945): a fiatal magyar értelmiség útkeresése. Pozsony, 2005.
Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága: az egyetem 25 éves fennállása alkalmából. Pécs, 1940.
Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898–1914 között. Budapesti Negyed 14. (2006):2. 5–180.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
Categories
License
Copyright (c) 2024 Petra Polyák
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
