A pápai írásbeliség hatása a magyarországi kiküldött bírók okleveles gyakorlatára a 13. század első felében
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2015.02.01.02Kulcsszavak:
egyháztörténet, Magyar Királyság, pápai delegált bíróság, pápai-magyar kapcsolatokAbsztrakt
Tanulmányunk alapvető célja annak a diplomatikai hatásnak a bemutatása, amelyet a pápai megbízások és ítéletek gyakoroltak a magyarországi kiküldött bírók által kiállított oklevelekre. A kutatás időbeli keretét III. Ince, III. Honorius és IX. Gergely pápák pontifikátusai, vagyis 1198 és 1241 adják. Az ebben az időszakban pápai kiküldött bírói eljárások során kiállított iratok körében vizsgáljuk a lehetséges szentszéki befolyást, a Magyarországon járt legátusok által kiadott bírói ítéletek azonban csak abban az esetben képezik a kutatás tárgyát, amennyiben a források alapján magyarországi klerikusok közreműködése is kimutatható.
Letöltések
Hivatkozások
Almási Tibor: Egy ciszterci bíboros a pápai világhatalom szolgálatában. Pecorari Jakab magyarországi legációja. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 5. (1993):1–2. 129–141.
Barabás Gábor: „Ecce dilectum filium”. Päpstliche Urkunden in Bezug auf die Legationen in den zwanziger Jahren des 13. Jahrhunderts. In: Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis. Vol. VI. Eds. Font Márta – Kiss Gergely –Fedeles Tamás. Pécs, 2011. 32–52. || [DOI] https://doi.org/10.15170/SPMNNV.2011.06.02
Barabás Gábor: Enoch domonkos szerzetes és Cognoscens esztergomi olvasókanonok bírói működése az 1230-as években. Adalékok a pápai kiküldött bíróság magyarországi történetéhez. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta 60. születésnapjára. Szerk. Bagi Dániel – Fedeles Tamás – Kiss Gergely. Pécs, 2012. 59–70.
Barabás Gábor: A pápai kiküldött bíráskodás Magyarországon a kezdetektől a 13. század közepéig. Történelmi Szemle, 55. (2013):2. 175–199.
Barabás Gábor: „Et maxime mediante viro venerabili”. Pápai legátusok Magyarországon a 13. század első felében. A pápai képviselet fogalmi-jogi tipológiájához. In: Kor-szak-határ. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak (900–1800). Szerk. Fedeles Tamás – Font Márta – KissGergely. Pécs, 2013. 59–74.
Barabás Gábor: Die Beziehungen des Papsttums und Ungarns in der ersten Hälfte des 13. Jahrhunderts (1198–1241). Päpstliche Einflussnahme – Zusammenwirken – Interessen-gegensätze. Wien, 2014. (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien, VI.)
Bombi, Barbara: The Role of Judges Delegates in England. The Dispute Between the Archbishops of Canterbury St. Augustine’s Abbey in the Thirteenth Century. In: Legati e delegati papali: profili, ambiti d’azione e tipologie di inter-vento nei secoli XII–XIII. Eds. Alberzoni, Maria Pia – Zey, Claudia. Milano, 2012. 221–259.
Bónis György: Die Entwicklung der geistlichen Gerichts-barkeit in Ungarn vor 1526. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonische Abteilung, 49. (1963) 174–235. || [DOI] https://doi.org/10.7767/zrgka.1963.49.1.174
Brundage,James: The Medieval Canon Law. London, 1995.
Brundage, James: The Medieval Origins of the Legal Profession: Canonists, Civilians, and Courts. Chicago – London, 2008. || [DOI] https://doi.org/10.7208/chicago/9780226077611.001.0001
Csukovits Enikő: Közjegyzők a középkori Magyarországon. In: 700 éves közjegyzőség Magyarországon. A 2008. november 27-i jubileumi konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata. Szerk. Rokolya Gábor. Budapest, 2008. 54–73.
Eckhart Ferenc: A pápai és császári kanczelláriai gyakorlat hatása az árpádkori királyi okleveleink szövegezésében. Századok, 44. (1910):9. 713–724.
Elze, Robert: Die päpstliche Kapelle im 12. und 13. Jahrhundert. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonische Abteilung, 36. (1950) 145–204. || [DOI] https://doi.org/10.7767/zrgka.1950.36.1.145
Érszegi Géza: Eredeti pápaioklevelek Magyarországon.Budapest, 1989. (Kéziratos disszertáció.)
Érszegi Géza: Magyarországi források két évszázad pápai oklevéladásához. In: Magyar Egyháztörténeti Évkönyv, 1. (1994) 47–56.
Falkenstein, Ludwig: Appellationen an den Papst und Delegationsgerichtsbarkeit am Beispiel Alexanders III. und Heinrichs von Frankreich. Zeitschrift der Kirchengeschichte, 97. (1986) 36–65.
Figueira, Robert C.: Subdelegation by Papal Legates in Thirteenth-Century Canon Law. Powers and Limitations. In: Iure Veritas. Studies in Canon Law in Memory of Schafer Williams. Eds. Bowman, Steven – Cody, Blanche. Cincinnati, 1991. 56–79.
Frenz, Thomas: Papsturkunden des Mittelalters und der Neuzeit. Stuttgart, 1986.
Hageneder, Othmar: Die geistliche Gerichtsbarkeit in Ober- und Niederösterreich. Von den Anfängen bis zum Beginn des 15. Jahrhunderts. Linz, 1967.
Hegedüs Éva: Uros pannonhalmi apát jogbiztosító és birtokszerző tevékenysége (1207–1242). Budapest, 2014. (Pan-nonhalmi apátok és főapátok 2.)
Herde, Peter: Audientia litterarum contradictarum. Untersuchungen über die päpstlichen Justizbriefe und die päpstliche Delegationsgerichtsbarkeit vom 13. bis zum Beginn des 16. Jahrhunderts. Band I. Tübingen, 1970.
Herde, Peter: Zur päpstlichen Delegationsgerichtsbarkeit im Mittelalter und in der frühen Neuzeit. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonische Abteilung, 119. (2002) 20–43. || [DOI] https://doi.org/10.7767/zrgka.2002.88.1.20
Hunyadi Zsolt: The Hospitallers in the Medieval Kingdom of Hungary, c. 1150–1387. Budapest, 2010.
Kiss Gergely: Az egyházi kormányzat a középkori Magyarországon. In: Font Márta – Fedeles Tamás – Kiss Gergely – Raffayné Kálsecz Kata: Magyarország kormány-zati rendszere (1000–1526). Pécs, 2007. 101–136.
Kiss Gergely: Királyi egyházak a középkori Magyarországon. Pécs, 2013. (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 3.)
Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900.
Kondor Márta: Rufinus De bono pacis című művének politikaelméleti vonatkozásai. Sic Itur Ad Astra, 2–4. (1999) 83–128.
Koszta László: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége (1214–1353). Pécs, 1998. (Tanulmányok Pécs történetéből, 4.)
Koszta László: Egy francia származású főpap Mag-yarországon. Bertalan pécsi püspök (1219–1251). In: Koszta László: Írásbeliség és egyháztörténet. Fejezetek a középkori magyar egyház történetéből. Szeged, 2007. 23–44. (Capitulum III.)
Körmendy Kinga: Studentes extra regnum 1183–1543. Esztergomi kanokok egyetemjárása és könyvhasználata. Budapest, 2007. (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici. Universitas Catholice de Petro Pázmány nominate. III. Studia 9.)
KubinyiAndrás: Königliche Kanzlei und Hofkapelle in Ungarn um die Mitte des 12. Jahrhunderts. In: Festschrift Friedrich Hausmann.Hrsg.Ebner, Herwig. Graz, 1977. 299–324.
Kubinyi András: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén. In: Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Budapest, 1999. 8–63.
Kurcz Ágnes: Arenga und Narratio ungarischer Urkunden des 13. Jahrhunderts. Mitteilungen des Instituts für Österre-ichische Geschichtsforschung, 70. (1962) 323–354. || [DOI] https://doi.org/10.7767/miog.1962.70.jg.323
Maleczek,Werner: Papst und Kardinalkolleg von 1191 bis 1216. Wien, 1984. || [DOI] https://doi.org/10.1553/0x00058343
Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 2007.
Müller, Harald: Die Urkunden der päpstlichen delegier-ten Richter. Methodische Probleme und erste Erkenntnisse am Beispiel der Normandie. In: Hundert Jahre Papsturkun-denforschung. Bilanz – Methoden – Perspektiven. Akten eines Kolloquiums zum Hundertjährigen Bestehens der Regesta Pontificum Romanorum von 9.–11. Oktober 1996 in Göttingen. Hrsg. Hiestand, Rudolf. Göttingen, 2003. 351–371.
Müller, Harald: Entscheidung auf Nachfrage. Die delegierten Richter als Verbindungsglieder zwischen Kurie und Region sowie als Gradmesser päpstlicher Autorität. In: Römisches Zentrum und kirchliche Peripherie. Das universale Papsttum als Bezugspunkt der Kirchen von den Reformpäpsten bis zu Innozenz III. Hrsg. Johrendt, Jochen – Müller, Harald. Berlin – New York, 2008. 108–131.
Müller, Harald: Gesandte mit beschränkter Hand-lungsvollmacht. Zur Struktur und Praxis päpstlich delegierter Gerichtsbarkeit. In: Aus der Frühzeit europäischer Diplomatie. Zum geistlichen und weltlichen Gesandtschaftswesen vom 12. bis zum 15. Jahrhundert. Hrsg. Märtl, Claudia – Zey, Claudia. Zürich, 2008. 41–65.
Perényi József: A francia iskolák hatása a magyar okleveles gyakorlat kialakulására. Budapest, 1938.
Rácz György: A magyarországi káptalanok és monostorok magisztrátus joga a 13–14. században. Századok, 134. (2000):1. 147–211.
Solymosi László: Der Einfluss der päpstlichen Kanzlei auf das ungarische Urkundenwesen bis 1250. In: Papsturkunde und europäisches Urkundenwesen. Studien zu ihrer formalen und rechtlichen Koheränz vom 11. bis 15. Jahrhundert. Hrsg. Herde, Peter – Jakobs, Hermann. Köln – Weimar – Wien, 1999. 87–96.
Solymosi László: Árpád-kori okleveleink grafikus szimbólumai. In: SolymosiLászló: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Budapest, 2006. 23–43.
Solymosi László: Bevezetés a diplomatikába. In: SolymosiLászló: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Budapest, 2006. 9–22.
Sweeney, James Ross: Innocent III., Canon Law and Papal Judges Delegate in Hungary. In: Popes, Teachers, and Canon Law in the Middle Ages. Eds.Sweeney, James Ross – Chodrow, Stanley. Ithaca – New York, 1989. 26–51.
Thoroczkay Gábor: A messziről jött királyné prépostsága. A hájszentlőrinci társaskáptalan korai története (1342-ig). In: Arcana Tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére. Szerk. Bárány Attila –Dreska Gábor –Szovák Kornél. Budapest – Debrecen, 2014. 321–336.
Weiss, Stephan: Legatenurkunde und Papsturkunde. In: Hundert Jahre Papsturkundenforschung. Bilanz – Methoden – Perspektiven. Akten eines Kolloquiums zum Hundertjäh-rigen Bestehens der Regesta Pontificum Romanorum von 9.–11. Oktober 1996 in Göttingen. Hrsg. Hiestand, Rudolf. Göttingen, 2003. 335–350
Zey, Claudia:Die Augen des Papstes. Zu Eigenschaften und Vollmachten päpstlicher Legaten. In: Römisches Zen-trum und kirchliche Peripherie. Das universale Papsttum als Bezugspunkt der Kirchen von den Reformpäpsten bis zu In-nozenz III. Hrsg. Johrendt, Jochen –Müller, Harald. Berlin–New York, 2008. 77–108. || [DOI] https://doi.org/10.1515/9783110210569.1.77
Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája. 1000–1301. Budapest, 2011.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
