Az egri jogi oktatás térbeli és társadalmi dimenzióinak vizsgálata 1874 és 1890 között

Absztrakt

A tanulmányban az 1874 és 1890 közötti időszakot vizsgálom meg. 1874-ben alakították át a jogakadémiai képzési struktúrát, bevezették a 3 évfolyamos képzést, és az államtudományi- és jogtudományi államvizsgát. Ez az átalakítás elválasztotta az egyetemi jogi oktatást és a jogakadémiai képzést. A jogakadémiák elsődleges feladata az állami apparátus működéséhez szükséges jogi ismeretekkel rendelkező hivatalnokok képzése lett. Mind a két államvizsga, más-más hivatalnoki pozíciók betöltésére képesített, ezért az államvizsgát tettek társadalmi hátterének vizsgálata tovább bővítheti az eddigi ismereteket. Az oktatás és a tudomány társadalmi tereit az egri jogakadémián két szempont szerint vizsgálom meg. Az elsőkörben a fent megjelölt időszakban megvizsgálom a jogakadémia tanulóinak lakóhelyeit. Azt, hogy mely megyék adták az egri jogakadémia beiskolázási körzetét, valamint azt, hogy mennyire domináns a városi diákok szerepe a községi lakóhelyekről érkezettekkel szemben. Ezzel a témával már foglalkoztam egy korábbi tanulmányomban, de most két évvel kibővítve vizsgálom meg a kérdést. Ezzel is beemelve a tér és az oktatás dimenzióját a vizsgálatba, amit aztán tovább viszek a tanulmány következő részében. Itt már szűkítem a vizsgálatot, mert csak az államtudományi- és jogtudományi államvizsgát tett hallgatókkal foglalkozom. Ennek forrásbázisát az iskolai anyakönyvek és az államtudományi- és jogtudomány államvizsga jegyzőkönyvek adják. A vizsgálat ezen szakaszában kiemelten fontos, hogy milyen társadalmi háttérrel rendelkeztek a jogakadémiát elvégzett diákok, ezt jól mutatja a képzést lezáró államvizsgázók szülőjének vagy gondviselőjének a foglalkozása. Kérdés, hogy milyen arányban voltak azok a hallgatók, akiknek az apja vagy gondviselője is felsőfokú végzettséggel rendelkezett, milyen százalékban képviseltették magukat a kereskedők gyermekei és a magánzók gyerekei, valamint más társadalmi csoportok, akiknek a vizsgálatához a korabeli népszámlálások kategóriáit fogom használni. Így kimutathatóvá válik, hogy egy olyan korszakban, amikor a jogi végzettség presztízse a társadalomban nagyon magas volt, az egri jogakadémia mennyire volt színtere a társadalmi reprodukciónak és milyen arányban nyújtott lehetőséget a társadalmi mobilitásra.