A Völgységi Múzeum szerepe az oktatásban és a tudományos ismeretterjesztésben (1987−2020)

Absztrakt

A tanulmány bemutatja a Völgységi Múzeum tájmúzeum gyűjteményeit, feltárja előzményeiket, múltjukat, elemzi szerepük alakulását − az oktatásban és a tudományos ismeretterjesztésben − továbbá kitér a gyűjtemények jelenlegi funkcióira. Célja, hogy bizonyítsa, hogy a városi kismúzeum a helyi közösségek történeti tudatának formálásában, identitásának a kialakításában nélkülözhetetlenné vált. Jobban megismerve a múltat a vezetők, intézmények, valamint a gazdálkodók-vállalkozók hosszú távú döntéseinek megalapozásában is segítséget adhatnak az itt felhalmozott tapasztalatok, és a mai igények mérlegelése alapján születhetnek fejlődést sikeresen szolgáló tervek, programok. Mintául szolgálhat hasonló kisvárosok számára is, hogyan építhető ki egy muzeális gyűjtemény, amely szervesen illeszkedik társadalmi és kulturális közegébe. Módszere esettanulmány, a múzeum három évtizedes tevékenységének vizsgálata, a történeti és néprajzi törzsgyűjteményre, segédgyűjteményekre (Dokumentum- és Fotótár, Adattár) levéltári, nyomtatott és orális forrásokra támaszkodva. Az Völgységi Múzeum a három évtized alatt pályázatokkal és projektekkel „iskolabarát” majd „látogatóbarát múzeummá” is vált. A Völgységi Múzeumi Tanösvénnyel, a Tourinform Irodával a kulturális turizmus bázisa, a Múzeumok Mindenkinek Programmal a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kulturális segítője lett. A tudományos feldolgozásban a konferencia-rendezvényekkel, a nagyságrendjéhez viszonyított kiemelkedő könyvkiadással és az előrehaladott gyűjteményi digitalizációval teljesíti küldetését.