Vélemények és gondolatok a nők egyetemi képzéséről a 19. és 20. század fordulóján

Absztrakt

Jelen tanulmányban azt szeretnénk bemutatni, hogy a 19. század végén – 20. század elején milyen gondolatokat, véleményeket fogalmaztak meg Magyarországon a nők egyetemi képzésével és a felsőoktatás koedukálttá tételével kapcsolatban. Az analitikus jellegű kutatás során azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy hogyan vélekedett a közvélemény a nők felsőfokú tanulmányairól, illetve a témával kapcsolatban milyen főbb csomópontok rajzolódnak ki a forrásokon keresztül. Ezekre a kérdésekre csak akkor kaphatunk választ, ha ismerjük a nemek feladatainak 19. században elfogadott megosztását, illetve az egyetemek koedukációjának nemzetközi folyamatát, mely a 19. században indult el az Amerikai Egyesült Államokból és Magyarország 1895-től volt részese. Fontos megvizsgálni, hogyan értelmezték a koedukáció fogalmát a 19. század végén és a 20. század elején. Nem tekinthetünk el a definíció pszichológiai és pedagógiai megközelítésétől, illetve attól sem, hogy az együttes nevelésről alkotott véleményeket sok esetben összekapcsolták az erkölcsiesség és az udvariasság kérdésével.  

Kutatási kérdéseink megválaszolásához korabeli monográfiák és sajtótermékek elemzését végeztük el. A Nemzeti Nőnevelés, a Vasárnapi Ujság, a Pécsi Közlöny, a Budapesti Szemle, A Nő és a Népmívelés oldalain találtunk a témához kapcsolódó forrásokat.  

Fotó: Fortepan / Cholnoky Tamás