„Maradj szépen otthon!” – Az X-, az Y- és a Z-generáció szabadidősport-fogyasztási szokásai a COVID-19 pandémia tükrében
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2021.55.04.05Kulcsszavak:
szabadidősport, sportfogyasztás, fogyasztói magatartás, generációkAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
Noha a fejlett országokban a szabadidő mennyisége folyamatosan nő, a társadalom jelentős része nem használja megfelelően szabadidejét: főként passzív szabadidős tevékenységeket végez és idejének csekély részét fordítja aktív rekreációra. A 2019-ben megjelent, a világ minden szegletének életet felforgató koronavírus ezt a jelenséget felerősítette, a pandémia miatt bevezetett korlátozások a szabadidő-eltöltés egyes formáit jelentősen befolyásolták, másokat – köztük az utazásokat – egyenesen ellehetetlenítettek. Tanulmányunk célja a szabadidősport-fogyasztási szokások változásának vizsgálata a pandémia tükrében az X-, az Y- és a Z-generáció vonatkozásában.
AlALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
Az aktív szabadidősport-fogyasztói magatartást, a sportfogyasztási szokásokat, az online és offline sportélmény-fogyasztást, illetve a sportmotivációt körüljáró kutatási kérdéseink megválaszolásához kvalitatív kutatást – ezen belül a mélyinterjú módszerét – alkalmaztuk.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Feltáró kutatásunk tanúsága alapján a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések az X-, az Y- és Z-generáció szabadidősport- és sportélmény fogyasztására egyaránt jelentős hatással voltak, új fogyasztási mintázatok jelentek meg. A sportszolgáltató egységek bezárása elsősorban a fiatalabb generációkat érintette, de összességében mindhárom generáció sportolási tevékenysége áthelyeződött otthoni és/vagy szabadtéri helyszínekre. Az online sportolási alternatívákat csupán a fiatalabb generációk „használják ki”, az X-generáció tagjai idegenkednek tőlük. A pandémia hatására főként a fiatalok kezdik átértékelni a sport egészségmegőrző funkcióját, növekvő egészségtudatosságuk a gyakoribb mozgásban és az egészséges életmódban ölt testet.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A világjárvány hatásárára kialakuló, a szabadidősport-fogyasztási szokásokban bekövetkező változások generáció-fókuszú vizsgálata új eredményekkel gazdagítja a szakirodalmat.
Eredményeinket alapul véve a szabadidő- és turizmus ágazatban érintett szervezetek olyan döntéseket hozhatnak, amelyek során a generációk mentén képzett fogyasztói szegmensek jellemzőit figyelembe veszik. A COVID-19 járvány következtében kialakuló sportfogyasztási szokásváltozásokról szóló eredmények szintén hasznos implikációt jelenthetnek. Az életmódváltás előmozdításához, a fogyasztók megszólításához, az edukációs tartalmak kialakításához a különböző generációk sportfogyasztási szokásainak és sportmotivációjának ismerete jó alapot nyújthat.
Hivatkozások
Ács P., Hécz R., Paár D., Stocker M. (2011), „A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon”, Közgazdasági Szemle, 58(7-8), 689–708.
Allender, S., Cowburn, G. and Foster, S. (2006), ”Understanding participation in sport and physical activity among children and adults: a review of qualitative studies”, Health Education Research, 21(6), 826–835. DOI: 10.1093/her/cyl063
Ammar, A., Brach, M., Trabelsi, K., Chtourou, H., Boukhris, O. and Masmoudi, L. (2020), ”Effects of COVID-19 Home Confinement on Eating Behaviour and Physical Activity: Results of the ECLB-COVID19 International Online Survey”, Nutrients, 12(6), 1583. DOI: 10.3390/nu12061583.
Biber, D. D., Czech, D. R., Harris, B. S. and Melton, B. F. (2013), ”Attraction to physical activity of generation Z: A mixed methodological approach”, Open Journal of Preventive Machine, 3(3), 310–319. DOI: 10.4236/ojpm.2013.33042
Breuer, C. and Wicker, P. (2009), ”Decreasing sports activity with increasing age? Findings from a 20-year longitudinal and cohort sequence analysis”, Research Quarterly for Exercise and Sport, 80(1), 22–31. DOI: 10.1080/02701367.2009.10599526
Csapó J., Gonda T. (2019), „A hazai lakosság utazási motivációinak és szokásainak elemzése az aktív turizmus és a fizikai aktivitás tekintetében”, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 4(4), 57-70. DOI: 10.15170/TVT.2019.04.04.06
Csóka L., Törőcsik M. (2019), „A sportfogyasztás és a sportmotivációt mérő skálák”. Marketing & Menedzsment, 53(Különszám), 77–86. DOI: https://doi.org/10.15170/MM.2019.53.EMOK.08
Dionigi, R.A. (2006), ”Competitive sport as leisure in later life: negotiations, discourse, and aging”, Leisure Sciences, 28(2), 181–196. DOI: 10.1080/01490400500484081
Eman, J. (2012), ”The role of sports in making sense of the process of growing old”, Journal of Aging Studies, 26(4), 467-475. DOI: doi: 10.1016/j.jaging.2012.06.006.
Engel, C. and Nagel, S. (2011), ”Sports participation during the life course”, European Journal for Sport and Society, 8(1–2), 45–63. DOI: DOI: 10.1080/16138171.2011.11687869
Falusné Szikra K. (2000), „Műszaki fejlődés és munkaerőigény. A fejlett országok tapasztalati nyomán”, Magyar Tudomány, 45(9), 1102–1112.
Faragó P. (2017), „A kései Y–generáció hagyatéka a Z–generáció újdonsült egyetemistáira – értékrend és sportolás”, Valóság, 60(6), 13– 27.
Figueroa, C. A. and Aguilera, A. (2020), ”The need for a mental health technology revolution in the COVID–19 Pandemic”, Frontiers in Psychiatry, 11, 523. DOI: 10.3389/fpsyt.2020.00523
Gasmi, A., Noor, S., Tippairote, T., Dadar, M., Menzel, A. and Bjørklund, G. (2020), ”Individual risk management strategy and potential therapeutic options for the COVID-19 pandemic”, Clinical Immunology, 215, 108409. DOI: 10.1016/j.clim.2020.108409.
Gavin, J., Keough, M., Abravanel, M., Moudrakovski, T. and Mcbrearty, M. (2014), ”Motivations for participation in physical activity across the lifespan”, International Journal of Wellbeing, 4(1), 46-61. DOI: 10.5502/ijw.v4i1.3
Güzel, P., Yildiz, K., Esentas, M. and Zerengök, D. (2020), ”“Know– How” to Spend Time in Home Isolation during COVID–19; restrictions and recreational activities”, International Journal of Psychology and Educational Studies, 7(2), 122–131. DOI: http://dx.doi.org/10.17220/ijpes.2020.02.011
Hall, G., Laddu, D. R., Phillips, S. A., Lavie, C. J. and Arena, R. (2021), ”A tale of two pandemics: How will COVID-19 and global trends in physical inactivity and sedentary behavior affect one another?”, Progress in cardiovascular diseases, 64, 108–110. DOI: 10.1016/j.pcad.2020.04.005
He, Y. (2018), ”A Study on the Impact of Sport Industry on Economic Growth: An Investigation from China”, Journal of Sport and Applied Science, 2(2), 1–10. DOI: http://dx.doi.org/10.13106/jsas.2018.Vol2.no2.1
IJspeert, R. and Hernandez-Maskivker, G. (2020), ”Active Sport Tourists: Millennials vs Baby Boomers”, Journal of Tourism, Heritage & Services Marketing, 6(2), 12-20. DOI: https://doi.org/10.5281/zenodo.3835813
Jakopánecz E. (2021), „#maradjotthon: Koronás élet. A megváltozott élet a COVID-19 járvány ideje alatt. Nagyszámú mélyinterjús kutatás eredményei”, Marketing & Menedzsment, 55(Különszám 1.), 19–30. DOI: 10.15170/MM.2021.55.KSZ.01.02.
Jenkin, C.R., Eime, R.M., Westerbeek, H., O’Sullivan, G. and van Uffelen, J. G. A. (2017), ”Sport and ageing: a systematic review of the determinants and trends of participation in sport for older adults”, BMC Public Health, 17, 976. DOI: https://doi.org/10.1186/s12889-017-4970-8
Keller V., Dernóczy–Polyák A. (2017), „Fiatalok sportolási szokásai generációs megközelítésben”, in: Reisinger A., Happ É., Ivancsóné Horváth Zs., Buics L. (szerk.), Kautz Konferencia 2017 - Sport – Gazdaság – Turizmus konferenciakötet, Szent István Egyetem, Győr, 1-13
Kelley, K., Little, S., Jong, Seon L., Birendra, K.C. and Henderson, K. (2014), ”Articulating meanings of positive adjustment to aging through physical activity participation among older adults”, Journal of Park and Recreation Administration, 32(1), 63–79.
Kilpatric, M., Hebert, E. and Bartholomew, J. (2005), ”College Students’ Motivation for Physical Activity: Differentiating Men’s and Women’s Motives for Sport Participation and Exercise”, Journal of American College Health, 2, 87–94. DOI: 10.3200/JACH.54.2.87-94.
Kim, J., Yamada, N., Heo, J. and Han, A. (2014), ”Health benefits of serious involvement in leisure activities among older Korean adults”, International Journal of Qualitative Studies on Health and Well-being, 9, 24616. DOI: 10.3402/qhw.v9.24616.
Kim, Y., J. Cho., J. H., Park, Y. J. (2020), ”Leisure sports participants` engagement in preventive health behaviors and their experience of constraints on performing leisure activities during the COVID-19 pandemic”, Frontiers in Psychology, 11. DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.589708
Kovács L., Keller K., Tóth-Kaszás N., Szőke V. (2020), „A COVID19-járvány hatása egyes turisztikai szolgáltatók működésére: azonnali válaszok és megoldások”, Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 6(2), 6-24. DOI: 10.15170/TVT.2021.06.02.01
Leipert, B.D., Plunkett, R., Meagher-Stewart, D., Scruby, L., Mair, H. and Wamsley, K. (2011), ”I can't imagine my life without it!” Curling and Health Promotion: A Photovoice Study.”, Canadian Journal of Nursing Research, 43(1), 60-78.
Lippi, G., Henry, B. M. and Sanchis-Gomar, F. (2020), ”Physical inactivity and cardiovascular disease at the time of coronavirus disease 2019 (COVID–19)”, European Journal of Preventive Cardiology, 27(9), 906-908. DOI: 10.1177/2047487320916823
Min, J. and Jin, H. (2010), ”Analysis on Essence, Types and Characteristics of Leisure Sports”, Modern Applied Science, 4(7), 99– 103. DOI:10.5539/mas.v4n7p99
Nábrádi Zs., Polereczki Zs. (2016), „Sportmotiváció és attitűdök vizsgálata aktív sportfogyasztó felnőttek körében”, in: Bányai E., Lányi B., Törőcsik M. (szerk.), Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás. Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért (EMOK) XXIII. Országos Konferencia, Tanulmánykötet, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, 107–114
Neulinger Á. (2007), „Társas környezet és sportfogyasztás. A folyamatos megerősítést igénylő tanult fogyasztás”, Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest
Scheerder, J. and Vos, S. (2011), ”Social stratification in adults' sports participation from a time–trend perspective. Results from a 40–year household study”, Sport in Society, 8(1–2), 31–44. DOI: https://doi.org/10.1080/16138171.2011.11687868.
Szabó Á. (2009), „A (szabadidő)sport alapfogalmai és kutatott területei. Műhelytanulmány.”, Budapesti Corvinus Egyetem, Vállalatgazdaságtan Intézet, Budapest
Szabó Á. (2019), „A szabadidősport társadalmi jelentősége és az egyetemi hallgatók sportpreferenciái”, Marketing & Menedzsment, 39(2), 39– 48.
