A magyar falusi turizmus értékesíthetőségének vizsgálata Finnország piacán
Absztrakt
1999 nyarán két hónapot töltöttem Finnországban, Mustialaban, ahol feladatom egy külföldi diákoknak szóló „információs csomag" összeállítása volt. Mivel ez első finnországi látogatásom volt, a feladat megoldása elsőre kissé nehéznek tűnt, egyúttal azonban igen érdekesnek is találtam azt, hiszen azokat a pontokat felfedezni, amelyek egy hosszabb ideig kinntartózkodó külföldi diák számára fontosak és érdekesek, valójában csak egy kívülálló, egy másik külföldi szemével lehetséges. A feladat megoldása során nagyon sok mindent tanultam meg Finnországról és a finn emberekről, a finn és a magyar kultúra különbözőségéről. Ezek egyike a finn emberek természet iránt érzett végtelen szeretete és tisztelete, mely természetesen nyaralási szokásaikban is megmutatkozik: a vidéki kis házban, a „mökki"-ben eltöltött nyaralás a finn életforma szerves része. Ez, valamint a munkám során megismert sok ember Magyarország iránti egyértelműen pozitív beállítódása adta az ötletet szakdolgozatomhoz, melynek témája a magyar falusi turizmus értékesíthetőségének vizsgálata Finnország piacán.
A szakdolgozat felépítését tekintve öt nagyobb fejezetre bontható. Az első fejezet célja, hogy általános képet adjon a falusi turizmusról mint turisztikai termékről. A második fejezet a magyar falusi turizmust, a harmadik a finn turizmust mutalja be, különös tekintettel a kiutazó turizmusra és a Magyarországra irányuló finn turizmusra. A negyedik fejezet a finn falusi turizmust, az ötödik annak a Finnországban végzett empirikus kutatásnak az eredményeit ismerteti, melynek célja a magyar falusi turizmus eladhatóságának vizsgálata volt Finnország piacán. Terjedelmi korlátok miatt jelen cikk az empirikus kutatás bemutatására koncentrál, az azt megelőző fejezeteknek - az eredmények könnyebb értelmezhetősége kedvéért - egy-egy vezérmotívumát villantja fel csupán.
A témaválasztást illetően a szakdolgozat készítése során alapvetően kétfajta véleménnyel találkoztam. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik érdekesnek és életképesnek tartják az ötletet, a másikba azok, akik teljes mértékben elutasítják, de legalábbis megkérdőjelezik azt. Az igen radikálisnak mondható nézetkülönbségek miatt éppen ezért bevezetésként - az elvárhatónál kissé részletesebben - szeretném megadni témaválasztásom miértjét, bízva abban, hogy a második csoportba tartozók véleménye is „megszelídül" kissé.
