A komplex platform fogalmának meghatározása és osztályozása
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.02.01Kulcsszavak:
platform, komplex platform, platform modell, értékteremtés, monetarizálás, megújulásAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A platformarchitektúrák egyre összetettebbé válása és a platformok számos iparágban való elterjedése új kutatási kihívásokat von maga után. A komplex platform definíciója a szakirodalomban nem egységes. A platform fogalma több oldalról is megközelíthető. Kutatásunk célja a leggyakrabban használt platformdefiníciók bemutatása és ezek szisztematizálása egy olyan komplex platformdefinícióba, amely rávilágít a létező platformok lényegére. Tanulmányunkban elméleti szempontból szeretnénk megalapozni a komplex platformok fogalmát, mindezt abból a célból, hogy kialakíthassuk a platformokhoz kapcsolódó attribútumokat.
Az attribútumok segítségével releváns platformcsoportok alakíthatók ki. Ezek után bármely konkrét platform hozzárendelhető lesz valamely csoporthoz.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kutatás módszertana szisztematikus szakirodalom-kutatás, melynek során a különböző aspektusból vizsgált, leggyakrabban előforduló platformdefiníciók kerülnek elemzésre, valamint egy új osztályozási szempont meghatározása is előkerül, ez alapján megfogalmazható a komplex platform fogalma. A platformcsoportok általános kvalitatív modellre épülnek, és lehetővé teszik a konkrét platform jelenlegi helyzetének felmérését, értékelését, segítenek, hogy milyen területeket kell továbbfejleszteni, támogatják a fejlődés
nyomon követését, és új irányt mutatnak az újabb kutatások számára. Ennek megfelelően a hatékony vizsgálatokat a meglevő csoportosítási modellek hierarchikus áttekintése biztosítja.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az elmúlt évtizedben a platformok soha nem látott ütemben fejlődtek, és nemcsak a gazdaságot, hanem a mindennapi életünket is alaposan megváltoztatták. Az elmúlt néhány évtized példátlan volt a platformgazdaság növekedése és jelentősége szempontjából világszerte. Egy olyan működésalapú komplex platformdefiníciót szeretnénk megfogalmazni, amely ötvözi a szakirodalom platformdefinícióinak fontosabb elemeit.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A platformok alkalmazása a versenyképesség fellendülését és annak minden dimenziójának javulását is magával hozza. Érdemes a vállalatokat is az online megjelenés irányába terelni egyes iparágakban, fontos megértetni a vezetőkkel ennek fontosságát, valamint ösztönözni őket a vállalati platform létrehozására vagy legalább a közösségi média adta lehetőségek hatékonyabb használatára.
Hivatkozások
Asadullah, A., Faik, I., & Kankanhalli, A. (2018), „Evolution mechanisms for digital platforms: A review and analysis across platform types”, in: Proceedings of the 39th International Conference on Information Systems (ICIS), Association for Information Systems (AIS), San Francisco, California, USA, 2018. https://www. researchgate.net/publication/328880469 [letöltés ideje: 2025.07.20.]
Avornicului, M., Gubán, Á., Seer, L., & Szőcs, I. (2019), Az internet és lehetőségei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. https://mersz.hu/avorni¬cului-guban-seer-szocs-az-internet-es-lehetose¬gei [letöltés ideje: 2025.07.20.]
Bartelheimer, C., zur Heiden, P., Lüttenberg, H., & Beverungen, D. (2022), „Systematizing the lexicon of platforms in information systems: a data-driven study”, Electron Markets 32, 375– 396. https://doi.org/10.1007/s12525-022-00530-6
Debortoli, S., Müller, O., Junglas, I., & vom Brocke, J. (2016), „Text Mining for Information Systems Researchers: An annotated topic modeling tutorial”, Communications of the Association for Information Systems, 39 , 110–135. https://doi. org/10.17705/1CAIS.03907
Frenken, K., & Schor, J. (2017), „Putting the sha¬ring economy into perspective”, Environmental Innovation and Societal Transitions, 23, 3–10. https://doi.org/10. 4337/ 97817 88117 814. 00017
Gerber, E. M., Hui, J. S., & Kuo, P.-Y. (2012), „Crowdfunding: Why people are motivated to post and fund projects on crowdfunding platforms”, Proceedings of the International Workshop on Design, Influence, and Social Technologies: Techniques, Impacts, and Ethics, 2(11), 1–9.
Iansiti, M., & Lakhani, K. R. (2014), „Digital ubiquity: How connections, sensors, and data are revolutionizing business”, Harvard Business Review, 92(11), 90–99. https://doi.org/10.2469/ dig.v45.n2.8
Hein, A., Böhm, M., & Krcmar, H. (2018), „Platform configurations within information systems research: A literature review on the example of IoT platforms”, in: Proceedings of the Multikonferenz Wirtschaftsinformatik, Lüneburg, 2018. https://www.researchgate. net/publication/321913261 [letöltés ideje: 2025.07.20.]
Kiesling, L. (2020), „Plug-and-Play, Mix-and- Match: A Capital Systems Theory of Digital Technology Platforms”, The Review of Austrian 34(1), 1–20. https://doi.org/10.1007/ s11138-020-00513-w
Kimura, R., Jiang, K., Zhang, D., Nakajima, T. (2020), „Society of Citizen Science through Dancing”, in: Novais P., Vercelli G., Larriba- Pey J.L., Herrera F., Chamoso P. (eds): Ambient Intelligence – Software and Applications. ISAmI 2020. Advances in Intelligent Systems and Computing, vol. 1239. Springer, Springer 2020.
Márton, A. (2021), „Steps toward a digital ecology: Ecological principles for the study of di¬gital ecosystems”, Journal of Information Technology, 1–16. https://doi.org/10.1177/ 02683962211043222
McIntyre, D. P., Srinivansan, A. (2017), „Networks, platforms, ans strategy: emerging views and next steps”, Strategic Management Journal, 38(1), 141–160.
Saberian, F., Amirshahi, M., Ebrahimi, M., & Nazemi, A. (2020), „Linking Digital Platforms’ Service Dimensions to Customers’ Purchase”, The Bottom Line 33(4), 315–335. https://doi. org/10.1108/BL-01-2020-0001
Sándor, Á., Gubán, Á. (2021), „A KKV-k digitálisérettség-mérésének lehetőségei”, Vezetéstudomány, 52(3), 13–28. https://doi. org/10.14267/VEZTUD.2021.11.05
Sándor, Á., & Gubán, Á. (2022), „A multi-dimensional model to the digital maturity life-cycle for SMEs”, International Journal of Information Systems and Project Management, 10(3), 58–81.
Taudes, A., Feurstein, M., & Mild, A. (2000), „Options analysis of software platform decisions: A case study”, MIS Quarterly, 24(2), 227. https://doi.org/10.2307/3250937
Török, B., Ződi, Z. (2022), Az internetes platformok kora, Ludovika Kiadó, Budapest, 2022.
Wade, J. T., Roth, P. L., Thatcher, J. B., & Dinger, M. (2020), „Social media and selection: Political issue similarity, liking, and the moderating effect of social media platform”, MIS Quarterly, 44(3), 1301–1357. https://doi.org/10.25300/ MISQ/2020/14119
Yoo, Y., Henfridsson, O., & Lyytinen, K. (2010), „Research commentary–the new organizing logic of digital innovation: An agenda for in¬formation systems research”, Information Systems Research, 21(4), 724–735. https://doi. org/10.1287/isre.1100. 0322
Zhu, F., & Iansiti, M. (2007), „Dynamics of Platform Competition: Exploring the Role of Installed Base, Platform Quality and Consumer Expectations”, in: Conference: Proceedings of the International Conference on Information Systems, ICIS 2007, Montreal, Quebec, Canada, 2007
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
