Közhitelesség a digitális korban: az ingatlan-nyilvántartás átalakulása Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.47272/KIKPhD.2025.2.5Kulcsszavak:
Ingatlan-nyilvántartás, Digitalizáció, Elektronikus ügyintézésAbsztrakt
Az ingatlan-nyilvántartás a jogbiztonság és a gazdasági élet egyik alapintézménye, amely a tulajdonviszonyok átláthatóságát és a forgalom biztonságát hivatott garantálni. A tanulmány célja, hogy bemutassa a magyar ingatlan-nyilvántartás történeti fejlődését, különös tekintettel a rendszerváltás utáni változásokra, valamint az elektronikus nyilvántartási rendszer (E-ING) bevezetésére. A vizsgálat rámutat arra, hogy a szabályozás mindig szorosan követte a társadalmi-gazdasági változásokat, ugyanakkor a technológiai fejlődés új kihívásokat is teremtett a jogalkotás és a jogalkalmazás számára. Az elemzés kitekintést nyújt a környező országok – Szlovákia, Csehország és Ausztria – gyakorlatára, összehasonlítva a magyar megoldásokkal. A tanulmány kiemeli az elektronikus ügyintézés előnyeit és kockázatait, különös figyelemmel a közhitelesség átalakuló szerepére, valamint az automatizált döntéshozatal és a jogi képviselet új felelősségi dimenzióira. Az eredmények arra mutatnak, hogy az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja nem csupán adminisztratív könnyítést jelent, hanem egyben új jogi és elméleti kérdéseket is felvet, amelyek hosszú távon meghatározzák a jogbiztonság kereteit.
Letöltések
Hivatkozások
Fenyő György, ‘Ingatlan-nyilvántartás vagy telekkönyv?’ (2002) 54(3) Geodézia és Kartográfia 10–17.
Gelencsér Dániel and Kiss Gábor (eds), Az ingatlan-nyilvántartási törvény kommentárja (ORAC 2025).
Hohmann Balázs, ‘A mesterséges intelligencia közigazgatási hatósági eljárásban való alkalmazhatósága a tisztességes eljáráshoz való jog tükrében [The Applicability of Artificial Intelligence in Administrative Authority Proceedings in Light of the Right to a Fair Trial]’ in Török Bernát and Ződi Zsolt (eds), A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai: Tanulmányok a mesterséges intelligencia és a jog határterületeiről [Regulatory Challenges of Artificial Intelligence: Studies on the Borderlands of AI and Law] (Ludovika Egyetemi Kiadó 2021) 403.
Hohmann Balázs, ‘Interpretation the Concept of Transparency in the Strategic and Legislative Documents of Major Intergovernmental Organizations’ (2021) 2(1) Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok (PhD Studies in Administrative and ICT Law) 48 https://doi.org/10.47272/KIKPhD.2021.1.4.
Kampis György, Telekkönyvi jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1963).
Kovács László, ‘Feszültségi pontok a tulajdonjog és az ingatlan-nyilvántartás szabályainak találkozásánál’ (2009) 56 Magyar Jog 471–479.
Rosta Márton, ‘Gondolatok az új ingatlan-nyilvántartási törvényről’ (2021) Themis 2, 64–95 https://doi.org/10.55052/themis.2021.2.64.95.
Szajlai Kitti, ‘A magyar ingatlan-nyilvántartás történetének mérföldkövei’ (2023) Közjegyzők Közlönye 4, 63–74.
Útmutató az ingatlannyilvántartás szerkesztéséről (Földhivatali munkapéldány, Petőfi Nyomda Vállalat 1973).
Vékás Lajos, ‘Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének megerősítéséért’ (2001) 48 Magyar Jog 129–136.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
A cikk felhasználási jogaira bármely harmadik fél számára az első közzétételt követően a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 (CC-BY-NC-SA 4.0) licenc feltételek az irányadók.
