Editorial

Abstract

Talán meglepi az olvasót, hogy az Afrikai Birodalmak címet viseli az Afrika Tanulmányok mostani száma, hiszen a kontinensről nem éppen a fényes birodalmak jutnak először az ember eszébe. Ám minden sztereotípia csalóka. Aki végigböngészi e kiadványt bizonyára elcsodálkozik azon, milyen gazdag is Afrika múltja, s mennyire szinkronban haladt egészen a kora újkorig Európával és Ázsiával. Ennek fontos szerepe van a mai állapotok meghaladására tett kísérletek során is, bizonyítva hogy nincsen helye a fatalizmusnak, Afrika nem reménytelenül leszakadt kontinens, hanem egyfajta fáziskésésben van a többiekkel szemben. Hogy ennek mi az oka, az roppant fontos és érdekes kérdés, mégsem ez a jelen szám által boncolgatott fő téma, hanem azok az államalakulatok, amelyek az egészen távoli és a nem is annyira távoli múltban akár külső hatások, akár a belső fejlődés eredményeként megjelentek a történelem színpadán, kiterjesztették befolyásukat néha egészen hatalmas régiókra, majd elérte őket is a birodalmak szokványos végzete: túlterjeszkedtek, s egy idő után már nem voltak képesek eredménnyel szembeszállni az újonnan érkezőkkel. A logikus folytatás az lett volna, hogy újabb birodalmak születnek romjaikon, helyettük azonban a különböző európai gyarmatbirodalmakba történő betagolódás várt rájuk. Tematikailag ettől távol áll a Földfelvásárlások Afrikában című dolgozat, s mégis van logikai összefüggés, sehol máshol a világon nem gyengültek meg annyira az államok, mint éppen Afrikában, ahol az utóbbi években szabályos versenyfutás bontakozik ki a mezőgazdaságilag megművelhető területekért, hatalmas földdarabok idegen cégek és magánszemélyek hosszú távú bérleményévé válnak. Szerzőnk bizonyítja, ez önmagában nem jó, vagy rossz, de mindenképpen nagy veszélyeket magával hordó folyamat. S még egy cikk, amelyre fel szeretnénk hívni mindenki figyelmét: a januárban esedékes dél-szudáni népszavazás a függetlenségről. Egész Afrika további sorsát befolyásoló eseményről van szó, aki elolvassa Illés Zoltán tanulmányát, meg fogja érteni miért.

Dr. Búr Gábor
Főszerkesztő