The Hungarian Bourgeois Women’s Movement and Queen Elizabeth
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.01.04.Keywords:
Queen Elizabeth, civil women's associations, remembrance, women's movement, women's education, women's employmentAbstract
In my paper, I present the turning points in the development of the Hungarian bourgeois women’s movement in the era of Queen Elizabeth, more precisely from the late 1840s to the mid-1890s. To illustrate this issue, it is essential to outline at the beginning of the study the political, economic, and social changes that fundamentally influenced the history of the women’s movement in the 19th century. After that, I describe the main stages in the development of the bourgeois wing of the women’s movement. In the second part of the paper, I draw on these to reflect on Elizabeth’s relationship with bourgeois women’s associations in Hungary through a few examples. In addition to this, I argue that Elisabeth followed and supported the activities of a number of women’s associations through various means. To this, I rely on association documents relating to women’s bourgeois associations and different institutions operated by them, as well as the official journals of the associations and other contemporary periodical press products.
Photo: Wikipedia
Downloads
References
Anderson, Harriet: Utopian Feminism: Women’s Movements in „fin-de-siècle” Vienna. New Haven, 1992. . ǁ [DOI] https://doi.org/10.2307/j.ctt2250vxg
Asztalos Veronka Örsike: Újraolvasni Ritoók Emma prózáját – a Kielland-fordítások jelentősége. Irodalomismeret, 27. (2023): 4. 6–39.
Békéssy Lili: Az 1857-es magyarországi császárlátogatás zenei reprezentációja. In: Zenetudományi Dolgozatok 2017–2018: Tallián Tibor tiszteletére. Szerk. Kim Katalin et al. Budapest, 2019. 199–230.
Burucs Kornélia: Nők az egyesületekben. História, 16. (1993): 2. 15–19.
Borbíró Fanni: Budapesti nőegyletek 1862–1904. In: A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Fábri Anna–Várkonyi Gábor. Budapest, 2007. 185–207.
Czeferner Dóra: 1879 – Hugonnai Vilma orvosi diplomát szerez Zürichben. In: Magyarország globális története 1869–2022. Szerk. Laczó Ferenc–Varga Bálint. Budapest, 2022, 35–39.
Czingel Szilvia: Sisi és a népművészet – a csipke vonzásában. Magyar Múzeumok. A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület online magazinja. 2023. (https://magyarmuzeumok.hu/cikk/sisi-es-a-nepmuveszet-a-csipke-vonzasaban) [2024.02.14.]
Fedeles-Czeferner Dóra: Nőmozgalom, nemzetköziség, önreprezentáció. Feministák az Osztrák–Magyar Monarchia alkonyán, Pécs, 2023.
Flich, Renate: Bildungsbestrebungen und Frauenbewegungen. In: Die Habsburgermonarchie 1848–1918. Band 8. Politische Öffentlichkeit und Zivilgesellschaft, Teilband 1.: Vereine, Parteien und Interessenverbände als Träger der politischen Partizipation. Hg. Wandruszka, Adam–Rumpler, Helmut. 2006. 941–964.
Géra Eleonóra: Református karitatív intézmények a magyar fővárosban 1850–1952. Doktori disszertáció. Budapest, 2006. (https://doktori.btk.elte.hu/hist/gera/GeraE_tezisek.pdf) [2024.02.15.]
Gyáni Gábor–Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 2006.
Gyáni Gábor: Individualizálódás és civil társadalom. Történeti érvek, elméleti megfontolások. Történelmi Szemle, 52. (2010): 4. 485–495.
Hanák Péter: A dualizmus korának történeti problémái. Budapest, 1971.
Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 1867–1914. Pécs, 2008.
Kéri Katalin: Lánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon. (Nemzetközi kitekintéssel és nőtörténti alapozással). Pécs, 2018.
Die Geschichte der Frauenbewegung in den Kulturländern. Hg. Lange, Helene–Bäumer, Gertrud. Berlin, 1909.
Loutfi, Anna: Politics and Hegemony in the Historiography of Women’s Movements (Nineteenth and Twentieh Century): A Call for New Debates. In: Wie Frauenbewegung geschrieben wird. Historiographie, Dokumentation, Stellungnahmen, Bibliographien. Hg. Gehmacher, Johanna–Vittorelli, Natascha. Wien, 2009. 81–101.
Manhercz Orsolya: Ferenc József főherceg/császár/király Magyarországon, 1843–1867. Aetas, 32. (2017): 4. 98–110.
Meyer, Beatrix: Kaiserin Elisabeth und ihr Ungarn. München, 2019.
Müller Ildikó: Kísérlet a nők középiskolai képzsének megszervezésére: a budapesti állami felsőbb leányiskola ás leánygimnázium. In: Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Kövér György. Budapest, 2006. 673–711.
Nagyné Szegvári Katalin: Út a női egyenjogúsághoz. Budapest, 1981.
Sebestény István: Az egyesületek számbavételének módszertani problémái a történeti statisztikában. Statisztikai Szemle, 81. (2003): 4. 373–387.
Schwartz, Agatha: Shifting Voices: Feminist Thought and Women’s Writing in fin-de-siècle Austria and Hungary. Ottawa, 2008. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1515/9780773560529
Szapor Judit: A magánszférából a politikai közéletbe: a női politizálás története Magyarországon a kezdetektől 1945-ig. In: A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon. Szerk. Palasik Mária. Budapest, 2007. 129–141.
Tóth Árpád: Önszervező polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. Budapest, 2005.
Die Habsburgermonarchie 1848–1918. Band 8. Politische Öffentlichkeit und Zivilgesellschaft, Teilband 1.: Vereine, Parteien und Interessenverbände als Träger der politischen Partizipation. Hg. Wandruszka, Adam–Rumpler, Helmut. Wien, 2006.
Weiland, Daniela: Geschichte der Frauenemanzipation in Deutschland und Österreich: Biographien, Programme, Organisationen. Düsseldorf, 1983.
Zimmermann, Susan: Frauenbestrebungen und Frauenbewegungen in Ungarn. In: Szerep és alkotás. Női szerepek a társadalomban és az alkotóművészetben. Szerk. Nagy Beáta–S. Sárdi Margit. Debrecen, 1997. 171–204.
Zimmermann, Susan: Die bessere Hälfte? Frauenbewegungen und Frauenbestrebungen im Ungarn der Habsburgermonarchie 1848 bis 1918. Wien, 1999.
Vér Eszter Virág: Erzsébet-ligetek. Budapesti Negyed, 52. (2006): 2. (https://epa.oszk.hu/00000/00003/00037/erzsebetligetek.html) [2024.02.15.]
Vér Eszter Virág: Újraértelmezett szerepvállalások avagy Erzsébet császárné alak-változásai 1866-ban. Aetas, 27. (2012): 1. 83–104.
Downloads
Published
How to Cite
License
Copyright (c) 2025 Dóra Fedeles-Czeferner
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
