The Name of the University

The Symbolic Naming Policy of the Elisabeth University

Authors

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2023.10.01.03.

Keywords:

university history, foundation, university tradition, Elisabeth University, Empress Elisabeth of Austria

Abstract

The name of a university is a symbol intended for the general public, and the choice of an eponym is the most visible act of the institution's symbolic and remembrance policy. This is why it often becomes a source of conflict. The name of the Royal Hungarian Elizabeth University of Bratislava has changed five times since its foundation in 1912. As certain elements of the name carried different and crucial identity connotations related to the self-definition of the institution, any internal or external initiative to change/delete them provoked strong (and usually negative) reactions at the university. This was the case, for example, with the rejection of the name of the new seat, Pécs, which expressed the symbolic attachment to Bratislava, the place of its foundation, or the attempts to fit the dynastic eponym into the discourse of the post-1945 “democratic”, but already partly Sovietized political establishment. The mostly inevitable changes of the name elements of the Elizabeth University also mark the most important political turning points of the first half of the 20th century, but they were not simply a reflection of political changes in the public law. Since each element of the name represented a specific part of the identity of the university, their change also led to a transformation of institutional self-definition.

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biography

Petra Polyák, National Archives of Hungary, Baranya County Archives

head archivist

References

Béli Gábor: Epizódok a pécsi Jogi Kar történetéből a II. világháború után. In: Per aspera ad astra: Megemlékezés a honfoglalás 1100. és az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 75. évfordulójáról. Szerk. Nagy Ferencné. Pécs, 1997. 67–70.

Echternkamp, Jörg: Namenspatronage als historische Symbolpolitik: Das Beispiel der Universität und die Rolle des Historikers. Halle-Wittenberg, 2016.

Gerő András: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX–XX. századi történetéből. Budapest, 2004.

Karácsonyi János: Szent Erzsébet születéshelye. Religio 57. (1907):1. 4–6.

Landgraf Ildikó: Megtorló császár – megtévesztett király. Ferenc József alakja a magyar hagyományban. In: Mindenes gyűjtemény. Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára. 1. köt. Szerk. Csörsz Rumen Arnold. Budapest, 2005. 129–140.

Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története. Pécs, 1933. ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/fffmzjdc

Magyar Zoltán: Árpád-házi Szent Erzsébet. Történelem, kultusz, kultúrtörténet. Budapest, 2007.

Ortutay István: József főherceg élete. Szeged, 1914.

Polyák Petra: Az Erzsébet Tudományegyetem névváltozatai. Per Aspera ad Astra 1. (2014):1. 115–137. ǁ [DOI] https://doi.org/10.15170/PAAA.2014.01.01.08 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/ruxsuc76

Popély Gyula: Búcsú a főiskoláktól. A felsőoktatás és a felvidéki magyarság (1918–1945): a fiatal magyar értelmiség útkeresése. Pozsony, 2005.

Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága: az egyetem 25 éves fennállása alkalmából. Pécs, 1940.

Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898–1914 között. Budapesti Negyed 14. (2006):2. 5–180.

Downloads

Published

2024-06-04

How to Cite

Polyák, P. (2024). The Name of the University: The Symbolic Naming Policy of the Elisabeth University. Per Aspera Ad Astra, 10(1-2), 26–33. https://doi.org/10.15170/PAAA.2023.10.01.03.

Most read articles by the same author(s)

1 2 > >>