Szabadidő az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében a 19–20. század fordulóján
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2025.12.01.3.Kulcsszavak:
szabadidő, hadsereg, szabályozás, szabadságolás, tisztikar, közlegények, Osztrák-Magyar MonarchiaAbsztrakt
A tanulmány elsődleges célja a szabadidő fogalmának vizsgálata az Osztrák–Magyar Hadseregben az általános sorkatonai szolgálat időszakában. Egyrészt a hadseregen belül a szabadidőt és a szabadságokat szabályozó jogszabályok sematikus képét kívánja bemutatni, másrészt kortárs forrásokra támaszkodva tárja fel, milyen lehetőségek álltak a katonák rendelkezésére, illetve hogyan töltötték el szabadidejüket. A tanulmány ezzel a szabadidő fogalmának katonai kontextusban való újraértelmezésére is törekszik.
A választott megközelítés szükségszerűen kettős természetű, mivel a szabadidő és a társasági idő megtapasztalása jelentősen eltért a tisztek és a közlegények között – nemcsak jogi különbségek, hanem a két csoport eltérő szociológiai jellemzői miatt is. A tisztikar társasági életének tapasztalatai szoros párhuzamot mutattak a középosztályéval, míg a közkatonák egy, a civil élettől teljesen idegen időfogalommal szembesültek. A hadsereg totális intézményként működött: a laktanya zárt világában a közlegények állandó felügyelet alatt álltak, szigorú rutinhoz és merev időbeosztáshoz alkalmazkodva, amelyek a folytonosságot és a munkavégzés állandóságát hangsúlyozták. Ebben a környezetben a szabadidő különösen fontos szerepet töltött be a katonai élet terheinek enyhítésében. Nem véletlen, hogy a szabad vasárnapok, a különböző munkaszüneti napok, sőt a hivatalos szabadság bevezetése is olyan időszakban történt, amikor ezek a gyakorlatok a polgári társadalomban még kevéssé voltak elterjedtek. Mindazonáltal sok katona számára a katonai élet megterhelései elviselhetetlennek bizonyultak, ami gyakran dezertáláshoz, a legsúlyosabb esetekben pedig öngyilkossághoz vezetett.
Borítókép: Fortepan / Szerdahelyi Márk
Letöltések
Hivatkozások
Auffenberg-Komarów, Moritz Von: Aus Österreichs Höhe und Niedergang. Eine Lebensschilderung. München, 1921.
Balla Tibor: A dualizmus korában hadtörténete (1867–1914). In: Magyarország hadtörténete III. Magyarország a Habsburg Monarchiában 1718–1919. Szerk.: Hermann Róbert. Budapest, 2015. 209–246.
A mi hadseregünk. Az Osztrák– Magyar Monarchia népei fegyverben és zászlók alatt. Szerk. Danczer, Alfons. Budapest, 1889.
Deák István: Volt egyszer egy tisztikar. A Habsburg-Monarchia katonatisztjeinek társadalmi és politikai története 1848–1918. Budapest, 1993.
Foucault, Michel: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Budapest, 1990.
Goffman, Erving: Asylums. Essays in the Social Situation of Mental Patients and Other Inmates. New York, 1961.
Granasztói Péter: Munkaidő, szabadidő, szórakozás. A társadalmi idők átalakulása a 19. században és a 20. század első felében. In: „Atyám megkívánta a pontosságot” Ember és idő viszonya történelemben. Szerk. Fónagy Zoltán. Budapest, 2016. 101–122.
Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten (1870– 1940). Budapest, 1999.
Hajdu Tibor: Tisztikar és középosztály. Ferenc József magyar tisztjei. Budapest, 1999.
Kárpáti Kelemen: Szombathely – Savaria rend. tanácsú város monographiája. II. rész. Szombathely, 1894.
Katona Attila: Huszárrohamok a dualizmuskori Szombathelyen. In: Előadások Vas megye történetéről VI. Szerk. Mayer László és Tilcsik György. Szombathely, 2015. 325–333. (Archivum Comitatus Castriferrei 7.)
Jansa, Alfred: Ein österreichischer General gegen Hitler. Erinnerungen. Nach den Vorarbeiten von Herta und Claude-Maria-Alfred Jansa. Hrsg. Broucek, Peter. Wien–Köln–Weimar, 2011.
Magyar Adorján: Huszáréletem. Budapest, 1993.
Melega Miklós: A modern város születése. Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában. Szombathely, 2012. (Archivum Comitatus Castriferrei 5.)
Pogányné Rózsa Gabriella: A magyarországi katonai tudományos és kaszinóegyletek könyvtárai a régi századforduló időszakában. Könyv és Nevelés 22. (2020): 3–4. 151–170.
Roth, Joseph: Radetzky-induló. Budapest, 1982.
Scheer, Tamara: Die Sprachenvielfalt in der österreichisch-ungarischen Armee (1867–1918). Wien, 2022. (Schriften des Heeresgeschichtliches Museums. Bd. 31.)
Tangl Balázs: Mindennapi élet a közös hadseregben az általános hadkötelezettség időszakában (1868–1914). Korall 71. (2018): 27–47.
Tangl Balázs: Városi és katonai elit: katonai tisztikar a századfordulós Szombathely társasági életében. Sic Itur Ad Astra 75. (2021): 77–96.
Thompson, Edward P.: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Szerk.: Gellériné Lázár Márta. Budapest, 1990. 60–116.
Varga Nóra: „A buja életnek gyakorlásábul szármozni szokott veszedelmes nyavalák” Szombathelyen a századfordulón. In: Előadások Vas megye történetéről III. Szerk.: Tilcsik György. Szombathely, 2000. 283–298. (Vas megyei levéltári füzetek 9.)
Závodi Szilvia: A katonatiszti családok társadalmi megítélése és megbecsülése a XX. század első felében. Hadtörténelmi Közlemények 129. (2016.): 4. 1055–1078.
Zeynek, Theodor Ritter von: Ein Offizier im Generalstabskorps erinnert sich. Hrsg. Broucek, Peter. Wien–Köln–Weimar, 2009.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
##category.category##
License
Copyright (c) 2025 Balázs Tangl
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
