A rendiség fogalma Marczali és Hajnal gondolkodásában és a fogalom utóélete
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2024.11.02.13.Kulcsszavak:
rend, okszerűség, elmaradottság, feudalizáció, hierarchikus társadalmi szerveződés, Marczali HenrikAbsztrakt
Marczali Henrik egy század eleji tanulmányában áttekintette a rendiségnek a magyar történelemben betöltött változó szerepét. A modern kort illetően megállapította: annak fennmaradása gátolja a polgári fejlődést. Ezt a fejleményt mindenekelőtt a nemesség bürokráciává alakulásában jelölte meg. Hajnal István az évtizedekkel később kifejtett történeti koncepciójában a rendiségnek pozitív funkciót tulajdonított a modern európai fejlődés szempontjából. Kifejlett rendi struktúrák hiányában, vélte Hajnal, nem beszélhetünk kielégítő racionális („okszerű”) fejlődésről. A két történész ezen elképzelései látens módon tovább éltek, úgy, hogy többnyire nem is utaltak első megfogalmazóikra, vagy félreértelmezték őket. Rendszerint a folytonos rendiségben határozták meg a magyar polgári átalakulás tökéletlenségének fő okát. Utóbb olyan elképzelések is forgalomba kerültek, melyek szerint a szocialista társadalmi és politikai berendezkedés maga is egyfajta rendiséget testesít meg. Kérdés persze, hogy ez a történeti értelemben vett rendi szerkezet továbbéléséből vagy abból következik, hogy – ahogy Max Weber gondolta – minden társadalmi rendszerben megbújik a rendi társadalomszerveződés lehetősége.
Letöltések
Hivatkozások
Gyáni Gábor: Huszadik századi magyar társadalmak. In: A mi 20. századunk. Szerk. Kovács Kiss Gyöngy – Romsics Ignác. Kolozsvár, 2011. 51–99.
Gyáni Gábor: Hajnal István történetírása – új megvilágításban. Korall 25. (2024):95. 134–156.
Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1998.
Hajnal István: Az osztálytársadalom. In: Magyar Művelődéstörténet. Ötödik kötet. Az új Magyarország. Szerk. Domanovszky Sándor. Budapest, é. n. 163–200.
Hanák Péter: A magyar „középosztály” fejlődésének problémájához. Valóság 5. (1962):3. 23–39.
Hanák Péter: Magyarország társadalma a századforduló idején. In: Magyarország története 1890–1918. Főszerk. Hanák Péter. Budapest, 1988. 426–515.
Horváth Gergely Krisztián: A rendiség tovább élő öröksége a szocializmus évtizedeiben. Hitel 34. (2021):2. 72–87.
Horváth Gergely Krisztián: A magyar típusú jelenkortörténet – a vidéktörténet szemszögéből. Történelmi Szemle 64. (2022):4. 805–824.
Karády Viktor – Kemény István: Zsidóság a magyar nemzetépítésben a numerus clausus előtt és után. Budapest, 2023.
Majtényi György: K-vonal. Uralmi elit és luxus a szocializmusban. Budapest, 2009.
Marczali Henrik: Társadalmunk történeti fejlődése gazdasági alapon. Harmadik és utolsó közlemény. Budapesti Szemle (1914): 450. 343–354.
Márkus István: Kifelé a feudalizmusból. Budapest, 1971.
Márkus István: A hierarchizált ember és a többé-kevésbé autonóm ember. Valóság 32. (1989):5. 25–44.
Márkus István: Utórendiségünk. Gyökerek és gyümölcsök. Valóság 34. (1991):5.1–23.
Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről. Századok 154. (2020):1. 135–182.
Szabó Márton: A hierarchikus tudatról. Valóság27. (1984):2. 28–37.
Szabó Márton: A rendi „szocializmusról”. In: Előadások a polgárosodásról I. Rendiség és polgárosodás. Szerk. Tóth András. Budapest, 1991. 27–36.
Szabó Márton: A dolgozó mint állampolgár. Fogalomtörténeti tanulmány a magyar szocializmus három korszakáról. Korall 8. (2007):27. 151–171.
Tóth Zoltán: A rendi társadalomszervezet történeti színeváltozásairól. In: Előadások a polgárosodásról I. Rendiség és polgárosodás. Szerk. Tóth András. Budapest, 1991. 13–25.
Tóth Zoltán: Távlati kép a történelmi parasztságról. In: Magyar Néprajz nyolc kötetben. 8. Társadalom. Főszerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2000. 67–116.
Tóth Zoltán: Társadalomfogalmak az osztrák és magyar társadalomstatisztikában. Budapest, 2015.
Vitányi Iván: A feudalizmus továbbélése a mai Magyarországon. Budapest, 2012.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
Categories
License
Copyright (c) 2025 Gábor Gyáni
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
