The Influence of Papal Literacy on the Charters of Papal Judge-Delegates in Hungary in the First Half of the 13th Century
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2015.02.01.02Keywords:
church history, Kingdom of Hungary, delegated papal jurisdiction, papal-Hungarian relationsAbstract
The paper is a short contribution to the research on the influence the papal literacy exerted on the charters issued by Hungarian papal judge-delegates in the first half of the 13th century. The main aim of this topic is to identify how and to what extent the characteristics of papal mandates were reflected in the phrases of the relevant Hungarian documents. Furthermore, is it also important to examine how the delegates expressed the importance of their papal authorisation.
Downloads
References
Almási Tibor: Egy ciszterci bíboros a pápai világhatalom szolgálatában. Pecorari Jakab magyarországi legációja. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 5. (1993):1–2. 129–141.
Barabás Gábor: „Ecce dilectum filium”. Päpstliche Urkunden in Bezug auf die Legationen in den zwanziger Jahren des 13. Jahrhunderts. In: Specimina Nova Pars Prima Sectio Mediaevalis. Vol. VI. Eds. Font Márta – Kiss Gergely –Fedeles Tamás. Pécs, 2011. 32–52. || [DOI] https://doi.org/10.15170/SPMNNV.2011.06.02
Barabás Gábor: Enoch domonkos szerzetes és Cognoscens esztergomi olvasókanonok bírói működése az 1230-as években. Adalékok a pápai kiküldött bíróság magyarországi történetéhez. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta 60. születésnapjára. Szerk. Bagi Dániel – Fedeles Tamás – Kiss Gergely. Pécs, 2012. 59–70.
Barabás Gábor: A pápai kiküldött bíráskodás Magyarországon a kezdetektől a 13. század közepéig. Történelmi Szemle, 55. (2013):2. 175–199.
Barabás Gábor: „Et maxime mediante viro venerabili”. Pápai legátusok Magyarországon a 13. század első felében. A pápai képviselet fogalmi-jogi tipológiájához. In: Kor-szak-határ. A Kárpát-medence és a szomszédos birodalmak (900–1800). Szerk. Fedeles Tamás – Font Márta – KissGergely. Pécs, 2013. 59–74.
Barabás Gábor: Die Beziehungen des Papsttums und Ungarns in der ersten Hälfte des 13. Jahrhunderts (1198–1241). Päpstliche Einflussnahme – Zusammenwirken – Interessen-gegensätze. Wien, 2014. (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien, VI.)
Bombi, Barbara: The Role of Judges Delegates in England. The Dispute Between the Archbishops of Canterbury St. Augustine’s Abbey in the Thirteenth Century. In: Legati e delegati papali: profili, ambiti d’azione e tipologie di inter-vento nei secoli XII–XIII. Eds. Alberzoni, Maria Pia – Zey, Claudia. Milano, 2012. 221–259.
Bónis György: Die Entwicklung der geistlichen Gerichts-barkeit in Ungarn vor 1526. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonische Abteilung, 49. (1963) 174–235. || [DOI] https://doi.org/10.7767/zrgka.1963.49.1.174
Brundage,James: The Medieval Canon Law. London, 1995.
Brundage, James: The Medieval Origins of the Legal Profession: Canonists, Civilians, and Courts. Chicago – London, 2008. || [DOI] https://doi.org/10.7208/chicago/9780226077611.001.0001
Csukovits Enikő: Közjegyzők a középkori Magyarországon. In: 700 éves közjegyzőség Magyarországon. A 2008. november 27-i jubileumi konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata. Szerk. Rokolya Gábor. Budapest, 2008. 54–73.
Eckhart Ferenc: A pápai és császári kanczelláriai gyakorlat hatása az árpádkori királyi okleveleink szövegezésében. Századok, 44. (1910):9. 713–724.
Elze, Robert: Die päpstliche Kapelle im 12. und 13. Jahrhundert. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonische Abteilung, 36. (1950) 145–204. || [DOI] https://doi.org/10.7767/zrgka.1950.36.1.145
Érszegi Géza: Eredeti pápaioklevelek Magyarországon.Budapest, 1989. (Kéziratos disszertáció.)
Érszegi Géza: Magyarországi források két évszázad pápai oklevéladásához. In: Magyar Egyháztörténeti Évkönyv, 1. (1994) 47–56.
Falkenstein, Ludwig: Appellationen an den Papst und Delegationsgerichtsbarkeit am Beispiel Alexanders III. und Heinrichs von Frankreich. Zeitschrift der Kirchengeschichte, 97. (1986) 36–65.
Figueira, Robert C.: Subdelegation by Papal Legates in Thirteenth-Century Canon Law. Powers and Limitations. In: Iure Veritas. Studies in Canon Law in Memory of Schafer Williams. Eds. Bowman, Steven – Cody, Blanche. Cincinnati, 1991. 56–79.
Frenz, Thomas: Papsturkunden des Mittelalters und der Neuzeit. Stuttgart, 1986.
Hageneder, Othmar: Die geistliche Gerichtsbarkeit in Ober- und Niederösterreich. Von den Anfängen bis zum Beginn des 15. Jahrhunderts. Linz, 1967.
Hegedüs Éva: Uros pannonhalmi apát jogbiztosító és birtokszerző tevékenysége (1207–1242). Budapest, 2014. (Pan-nonhalmi apátok és főapátok 2.)
Herde, Peter: Audientia litterarum contradictarum. Untersuchungen über die päpstlichen Justizbriefe und die päpstliche Delegationsgerichtsbarkeit vom 13. bis zum Beginn des 16. Jahrhunderts. Band I. Tübingen, 1970.
Herde, Peter: Zur päpstlichen Delegationsgerichtsbarkeit im Mittelalter und in der frühen Neuzeit. Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonische Abteilung, 119. (2002) 20–43. || [DOI] https://doi.org/10.7767/zrgka.2002.88.1.20
Hunyadi Zsolt: The Hospitallers in the Medieval Kingdom of Hungary, c. 1150–1387. Budapest, 2010.
Kiss Gergely: Az egyházi kormányzat a középkori Magyarországon. In: Font Márta – Fedeles Tamás – Kiss Gergely – Raffayné Kálsecz Kata: Magyarország kormány-zati rendszere (1000–1526). Pécs, 2007. 101–136.
Kiss Gergely: Királyi egyházak a középkori Magyarországon. Pécs, 2013. (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 3.)
Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900.
Kondor Márta: Rufinus De bono pacis című művének politikaelméleti vonatkozásai. Sic Itur Ad Astra, 2–4. (1999) 83–128.
Koszta László: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége (1214–1353). Pécs, 1998. (Tanulmányok Pécs történetéből, 4.)
Koszta László: Egy francia származású főpap Mag-yarországon. Bertalan pécsi püspök (1219–1251). In: Koszta László: Írásbeliség és egyháztörténet. Fejezetek a középkori magyar egyház történetéből. Szeged, 2007. 23–44. (Capitulum III.)
Körmendy Kinga: Studentes extra regnum 1183–1543. Esztergomi kanokok egyetemjárása és könyvhasználata. Budapest, 2007. (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici. Universitas Catholice de Petro Pázmány nominate. III. Studia 9.)
KubinyiAndrás: Königliche Kanzlei und Hofkapelle in Ungarn um die Mitte des 12. Jahrhunderts. In: Festschrift Friedrich Hausmann.Hrsg.Ebner, Herwig. Graz, 1977. 299–324.
Kubinyi András: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén. In: Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Budapest, 1999. 8–63.
Kurcz Ágnes: Arenga und Narratio ungarischer Urkunden des 13. Jahrhunderts. Mitteilungen des Instituts für Österre-ichische Geschichtsforschung, 70. (1962) 323–354. || [DOI] https://doi.org/10.7767/miog.1962.70.jg.323
Maleczek,Werner: Papst und Kardinalkolleg von 1191 bis 1216. Wien, 1984. || [DOI] https://doi.org/10.1553/0x00058343
Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 2007.
Müller, Harald: Die Urkunden der päpstlichen delegier-ten Richter. Methodische Probleme und erste Erkenntnisse am Beispiel der Normandie. In: Hundert Jahre Papsturkun-denforschung. Bilanz – Methoden – Perspektiven. Akten eines Kolloquiums zum Hundertjährigen Bestehens der Regesta Pontificum Romanorum von 9.–11. Oktober 1996 in Göttingen. Hrsg. Hiestand, Rudolf. Göttingen, 2003. 351–371.
Müller, Harald: Entscheidung auf Nachfrage. Die delegierten Richter als Verbindungsglieder zwischen Kurie und Region sowie als Gradmesser päpstlicher Autorität. In: Römisches Zentrum und kirchliche Peripherie. Das universale Papsttum als Bezugspunkt der Kirchen von den Reformpäpsten bis zu Innozenz III. Hrsg. Johrendt, Jochen – Müller, Harald. Berlin – New York, 2008. 108–131.
Müller, Harald: Gesandte mit beschränkter Hand-lungsvollmacht. Zur Struktur und Praxis päpstlich delegierter Gerichtsbarkeit. In: Aus der Frühzeit europäischer Diplomatie. Zum geistlichen und weltlichen Gesandtschaftswesen vom 12. bis zum 15. Jahrhundert. Hrsg. Märtl, Claudia – Zey, Claudia. Zürich, 2008. 41–65.
Perényi József: A francia iskolák hatása a magyar okleveles gyakorlat kialakulására. Budapest, 1938.
Rácz György: A magyarországi káptalanok és monostorok magisztrátus joga a 13–14. században. Századok, 134. (2000):1. 147–211.
Solymosi László: Der Einfluss der päpstlichen Kanzlei auf das ungarische Urkundenwesen bis 1250. In: Papsturkunde und europäisches Urkundenwesen. Studien zu ihrer formalen und rechtlichen Koheränz vom 11. bis 15. Jahrhundert. Hrsg. Herde, Peter – Jakobs, Hermann. Köln – Weimar – Wien, 1999. 87–96.
Solymosi László: Árpád-kori okleveleink grafikus szimbólumai. In: SolymosiLászló: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Budapest, 2006. 23–43.
Solymosi László: Bevezetés a diplomatikába. In: SolymosiLászló: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Budapest, 2006. 9–22.
Sweeney, James Ross: Innocent III., Canon Law and Papal Judges Delegate in Hungary. In: Popes, Teachers, and Canon Law in the Middle Ages. Eds.Sweeney, James Ross – Chodrow, Stanley. Ithaca – New York, 1989. 26–51.
Thoroczkay Gábor: A messziről jött királyné prépostsága. A hájszentlőrinci társaskáptalan korai története (1342-ig). In: Arcana Tabularii. Tanulmányok Solymosi László tiszteletére. Szerk. Bárány Attila –Dreska Gábor –Szovák Kornél. Budapest – Debrecen, 2014. 321–336.
Weiss, Stephan: Legatenurkunde und Papsturkunde. In: Hundert Jahre Papsturkundenforschung. Bilanz – Methoden – Perspektiven. Akten eines Kolloquiums zum Hundertjäh-rigen Bestehens der Regesta Pontificum Romanorum von 9.–11. Oktober 1996 in Göttingen. Hrsg. Hiestand, Rudolf. Göttingen, 2003. 335–350
Zey, Claudia:Die Augen des Papstes. Zu Eigenschaften und Vollmachten päpstlicher Legaten. In: Römisches Zen-trum und kirchliche Peripherie. Das universale Papsttum als Bezugspunkt der Kirchen von den Reformpäpsten bis zu In-nozenz III. Hrsg. Johrendt, Jochen –Müller, Harald. Berlin–New York, 2008. 77–108. || [DOI] https://doi.org/10.1515/9783110210569.1.77
Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája. 1000–1301. Budapest, 2011.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
