Női vezetők kiégésének vizsgálata magánéleti tényezők tükrében
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.03.04.Kulcsszavak:
kiégés, női vezetők, családi állapot, életkor, gyermekek száma, pszichológiai tőke, mentorálás, HR-stratégiaAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A tanulmány célja annak feltárása, hogy a női vezetők kiégésének szubjektív megélése milyen kapcsolatban áll három meghatározó magánéleti tényezővel: a családi állapottal, az életkorral és a gyermekek számával.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kutatás kvantitatív módszertanon alapult, amelyben 113 női vezető vett részt. Az adatgyűjtés online kérdőív formájában zajlott, az eredményeket egyváltozós varianciaanalízissel (ANOVA) elemeztük az IBM SPSS Statistics 27.0 program segítségével.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A kiégés kockázata a fiatalabb, gyermektelen és egyedülálló női vezetőknél magasabb, amit az önbizalom hiány, a visszajelzések hiánya és társadalmi elvárások súlyosbítanak. Ezzel szemben az idősebb, többgyermekes és házasságban élő vezetők nagyobb pszichológiai stabilitással rendelkeznek, részben szülői tapasztalataiknak köszönhetően. A fiatalabbak gyakran túlterhelik magukat, mert tartanak a megítéléstől. A társas és szervezeti támogatás, mentorálás, illetve fejlesztő programok jelentősen enyhíthetik a kiégés kockázatát.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Fontos a fiatal női vezetők önbizalmának erősítése tréningekkel és mentorprogramokkal. Az egyedülálló vagy elvált vezetők számára pszichológiai tanácsadás ajánlott. A többgyermekes vezetők által használt megküzdési stratégiák (pl. időmenedzsment, rugalmasság) hasznosíthatók szervezeti szinten. A rugalmas munkaszervezés és az egyénre szabott visszajelzések szintén csökkentik a kiégés esélyét. A pszichológiai tőke – mint az optimizmus és a reziliencia – fejlesztése hosszú távon növeli a jóllétet és megtartást.
Hivatkozások
Adeinat, I. M. and Abdulfatah, F. H. (2019), “Organizational culture and knowledge management processes: case study in a public university”, VINE Journal of Information and Knowledge Management Systems, 49(1), 35–53. https://doi.org/10.1108/VJIKMS-05-2018-0041
Aldossari, M. and Chaudhry, S. (2020), “Women and burnout in the context of a pandemic”, Gender, Work & Organization, 28(1), 826–834. https://doi.org/10.1111/gwao.12567
An, J., Zhu, X., Shi, Z. and An, J. (2024), “A serial mediating effect of perceived family support on psychological well-being”, BMC Public Health, 24(1), 940. https://doi.org/10.1186/s12889-024-18476-z
Bakker, A. B. and Demerouti, E. (2007), “The Job Demands–Resources model: State of the art”, Journal of Managerial Psychology, 22(3), 309–328. https://doi.org/10.1108/02683940710733115
Balla, G. B. és Fenyvesi, É. (2024), „Nők vezetői szerepben Magyarországon: Fékek és lehetőségek”, Polgári Szemle, 20(1–3), 160–175. https://doi.org/10.24307/psz.2024.0814
Bureau of Labor Statistics (2021), Labor force statistics from the Current Population Survey, https://www.bls.gov/cps/
[letöltés ideje: 2025.05.15.]
Caroline, F. (2024), Working women still do most of the housework — so why are men saying they now do a lot more?, https://www.mother.ly/career-money/work-and-motherhood/women-in-the-workplace-report-gender-gap-in-household-duties/
[letöltés ideje: 2025.05.15.]
Chen, Y., Yuan, Z. and Chen, C. W. (2023), “Work–family conflict and behavioral outcomes of Chinese female leaders: The mechanisms of work–family guilt and family centrality”, Gender in Management (Advance online publication). https://doi.org/10.1108/GM-08-2023-0295
Chidinma, F. C., Nkechi, E. E. and Chidiogo, U. A. (2024), “Navigating the double bind: Strategies for women leaders in overcoming stereotypes and leadership biases”, GSC Advanced Research and Reviews, 18(3), 159–172. https://doi.org/10.30574/gscarr.2024.18.3.0103
Chung, H. and Booker, C. (2023), “Flexible working and the division of housework and childcare: Examining divisions across arrangement and occupational lines”, Work, Employment and Society, 37(1), 3–24. https://doi.org/10.1177/09500170221096586
Cohen, J. R., Dalton, D. W., Holder-Webb, L. L. and Others (2020), “An analysis of glass ceiling perceptions in the accounting profession”, Journal of Business Ethics, 164, 17–38. https://doi.org/10.1007/s10551-018-4054-4
Cooper, M. (2021), Research: Women leaders took on even more invisible work during the pandemic, Harvard Business Review, https://hbr.org/2021/10/research-women-took-on-even-more-invisible-work-during-the-pandemic
[letöltés ideje: 2025.05.15.]
Eagly, A. H. and Steffen, V. J. (1984), “Gender stereotypes stem from the distribution of women and men into social roles”, Journal of Personality and Social Psychology, 46(4), 735–754. https://doi.org/10.1037/0022-3514.46.4.735
Eagly, A. H., Nater, C., Miller, D. I., Kaufmann, M. and Sczesny, S. (2020), “Gender stereotypes have changed: A cross-temporal meta-analysis of U.S. public opinion”, American Psychologist, 75(3), 301–315. https://doi.org/10.1037/amp0000494
Fitzgerald, C. and Harmon, J. (2021), “Parenthood penalties and workplace perceptions: Gendered expectations and performance appraisals”, Sociological Perspectives, 64(4), 638–654. https://doi.org/10.1177/0731121421996112
Galsanjigmed, E. and Sekiguchi, T. (2023), “Challenges women experience in leadership careers: An integrative review”, Merits, 3(2), 366–389. https://doi.org/10.3390/merits3020021
Goryunova, E. and Madsen, S. R. (2024), “The current status of women leaders worldwide”, in Handbook of Research on Gender and Leadership, Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781035306893.00010
Guseva, C., Marca, S. C., Dell’Oro, F. et al. (2021), “Harmonized definition of occupational burnout: A systematic review, semantic analysis, and Delphi consensus in 29 countries”, Scandinavian Journal of Work, Environment & Health, 47(2), 95–107. https://doi.org/10.5271/sjweh.3935
Győri, Á., Perpék, É., Huszár, Á. és Balogh, K. (2023), „Milyen egyenlőtlenségekkel szembesülnek a humán foglalkozásúak? A munkakörülmények változásai 2007 és 2020 között”, Statisztikai Szemle, 101(12), 1051–1083. https://doi.org/10.20311/stat2023.11.hu1051
Hr Portal (2020), Támogató vezetőkre, kreatív feladatokra és rugalmasságra vágynak a fiatal munkavállalók, https://www.hrportal.hu/hr/tamogato-vezetokre--kreativ-feladatokra-es-rugalmassagra-vagynak-a-fiatal-munkavallalok-20200525.html
[letöltés ideje: 2025.05.15.]
Killinger, B. (2006), Munkamániások. Szalonképes szenvedélybetegek, Athenaeum Kiadó, 2023.
Kincs (2023), A nők vezetői szerepvállalásának megítélése a magyarok körében, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, https://www.koppmariaintezet.hu/docs/KINCS_2022_Omnibusz_Noi_vezetok_megitelese_2023_03_01.pdf
[letöltés ideje: 2025.05.15.]
King, E. B., Avery, D. R. and Cortina, L. M. (2021), “Status, identity, and parental roles: How parenting impacts perceptions of leadership”, Journal of Applied Psychology, 106(2), 278–293. https://doi.org/10.1037/apl0000497
Kossek, E. E., Su, R. and Wu, L. (2016), “‘Opting Out’ or ‘Pushed Out’? Integrating Perspectives on Women’s Career Equality for Gender Inclusion and Interventions”, Journal of Management, 43(1), 228–254. https://doi.org/10.1177/0149206316671582
Kozák, A. (2020), “Higher employee commitment by strong people management system”, Balkans Journal of Emerging Trends in Social Sciences, 3(2), 1–11. https://doi.org/10.31410/Balkans.JETSS.2020.3.2.87-95
Larcker, D. F. and Tayan, B. (2020), Corporate governance matters, Pearson Education.
Luthans, F., Youssef-Morgan, C. M. and Avolio, B. J. (2020), Psychological capital and beyond: Lessons from 20 years of research, Oxford University Press.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
