Női karrierlehetőségek a 21. században – szisztematikus irodalomkutatás
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.KSZ.01.03Kulcsszavak:
női vezetők, munka és magánélet, karrierlehetőségek, PRISMAAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A 21. században a női szerepek és lehetőségek jelentősen átalakultak. A társadalmi normák, a munkaerőpiaci trendek és a technológiai innovációk mind befolyásolják a nők szakmai fejlődését. A tanulmány célja egy olyan szisztematikus irodalomkutatás, mely rávilágít, hogy az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt a női szerepeket kutató publikációk száma, és egyre több szakmai anyag foglalkozik például a munka és magánélet egyensúlyával, illetve a gyermekvállalás munkaerőpiaci hatásaival. A kutatási terület viszonylag új, és az elmúlt tíz évben tapasztalható publikációs robbanás a feminista mozgalmak jelenlegi hullámának, valamint a digitális forradalom és a közösségi média térnyerésének tudható be.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A PRISMA módszer alkalmazása a szisztematikus irodalomkutatás során különböző aspektusokat tükröz, mint például a releváns publikációk számát, azok eloszlását kutatási területek és országok szerint. A PRISMA módszer további alkalmazása és keresési feltételek pontosítása, akár a kulcsszavak szűkítésével várhatóan segíti a kutatás pontosabb és szélesebb körű elemzését, lehetővé téve a tudományos közösség számára, hogy jobban megismerje és értékelje a női szerepeket érintő tanulmányokat és publikációkat.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Ez a típusú kutatás nem csak a szakirodalmi hátteret segít feldolgozni és megérteni, hanem fontos szerepe van a társadalmi tudatosság növelésében, megoldási javaslatok feltérképezésében, amely támogatja az úgy nevezett üvegplafon áttörését és segítséget nyújt a női karrierépítésben. Fontosabb pontjai közt szerepel az oktatás, a foglalkoztatási egyenlőtlenség, a családi szerepkörök és minták.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A módszertan alkalmazása után kirajzolódik az irányvonal: a legfontosabb tényező a munkáltatói eszköztár helyes felhasználása, a digitális átalakulás nyomon követése és az otthonról történő munkavégzés lehetőségének biztosítása. Cél, hogy a jövőbeli trendek és eredmények hozzájárulhassanak a nemek közötti egyenlőség előmozdításához.
Hivatkozások
Adams, R. B., & Funk, P. (2012), “Beyond the glass ceiling: Does gender matter?” Management Science, 58(2), 219-235. https://doi.org/10.1287/ mnsc.1110.1452
Bertrand, M., Black, S. E., Jensen, S., & Lleras Muney, A. (2018), “Breaking the glass ceiling? The effect of board quotas on female labour market outcomes in Norway”, The Review of Economic Studies, 86(1), 191-239. https://doi. org/10.1093/restud/rdy032
Cannito, M., & Scavarda, A. (2020), “Childcare and remote work during the COVID-19 pand emic. Ideal worker model, parenthood and gen der inequalities in Italy”, Italian Sociological Review, 10(3S), 801–801. org/10.13136/isr.v10i3S.399 https://doi.org/10.13136/isr.v10i3S.399
Ceja, L., Agulles, R., & Tàpies, J. (2010), The importance of values in family-owned firms, Working Paper WP-875 July, IESE Business School-University of Navarra, https://doi. org/10.2139/ssrn.1701642
Christofides, L. N., Polycarpou, A., & Vrachimis, K. (2013), “Gender wage gaps, ‘sticky floors’ and ‘glass ceilings’ in Europe”, Labour Economics, 21, 86–102. co.2013.01.003 https://doi.org/10.1016/j.labe
Cotter, D. A., Hermsen, J. M., Ovadia, S., & Vanneman, R. (2001), “The glass ceiling effect”, Social Forces, 80(2), 655–681. https://doi. org/10.1353/sof.2001.0091
Eagly, A. H., & Carli, L. L. (2007), “Women and the labyrinth of leadership”, Harvard Business Review, 85(9), 62-71.
Filep R., & Ujhelyi M. (2021), „Maradj otthon – Áttérés home office-ra az Észak-Alföld régió ban”, Régiókutatás Szemle, 6(1), 37-47. https:// doi.org/10.30716/RSZ/21/1/3
Fodor, É., & Glass, C. (2018), “Negotiating for en titlement: Accessing parental leave in Hungarian f irms”, Gender, Work & Organization, 25(6), 687–702. https://doi.org/10.1111/gwao.12208
Gaudecker, H.-M., Holler, R., Janys, L., Siflinger, & B.,Zimpelmann, C. (2020), Labour supply in the early stages of the CoViD-19 Pandemic: Empirical Evidence on hours, home office, and expectations, IZA Discussion Paper Series No. 13158, Bonn
Gergely É., & Szabó Á. (2017), „Női karrier vizsgálata felsőoktatásban tanulók körében”, Régiókutatás Szemle, 6(2), 201-212.
Juhász, C. (2015), „Az elégedettség és a motiválás gyakorlati összefüggései”, Taylor, 7(3–4), 215 221.
King, K. G. (2022), “Differences between mot her and father entrepreneurs: Management of companies, careers, and personal lives”, The International Journal of Organizational Diversity, 22(2), 67–77. https://doi.org/10.18848/2328 6261/CGP/v22i02/67-77
KSH (2022), https://ksh.hu/s/kiadvanyok/fenntart hato-fejlodes-indikatorai- 2022/2-17-sdg-5#2 abra (Letöltve: 2022. 10. 31.)
Malespina, A., Seifollahi, F., & Singh, C. (2024), “Trends and gender disparities in grades and grade anomalies among bioscience and health-related major students before, during, and after COVID-19 remote instruction”, Education Sciences, 14(10), 1101. https://doi.org/10.3390/ educsci14101101
Moher, D., Liberati, A., Tetzlaff, J., Altman, D. G., & The PRISMA Group. (2009), “Preferred report ing items for systematic reviews and meta-ana lyses: The PRISMA statement”, PLoS Medicine, 6(7), e1000097. https://doi.org/10.1371/journal. pmed.1000097
Page, M. J., McKenzie, J. E., Bossuyt, P. M., Boutron, I., Hoffmann, T. C., Mulrow, C. D., Shamseer, L., Tetzlaff, J. M., Akl, E. A., Brennan, S. E., Chou, R., Glanville, J., Grimshaw, J. M., Hróbjartsson, A., Lalu, M., M., Li, T., Loder, E. W., Mayo Wilson, E., McDonald, S., McGuinness, L. A., Stewart, L. A., Thomas, J., Tricco, A. C., Welch, W. A., Whiting, P., & Moher, D. (2021), “The PRISMA 2020 statement: an updated guidel ine for reporting systematic reviews”, BMJ, 372:n71. https://doi.org/10.1136/bmj.n71
Pham-Nguyen, D.-T., & McDonald, M. (2024), “You should care about marriage: Vietnamese Women’s experience of ambivalent sex ism in the STEM workplace”, SSM - Mental Health, 6, 100333. https://doi.org/10.1016/j. ssmmh.2024.100333
Prebreza, R., Beqiraj, B., Prebreza, B., Krypa, A., Krypa, M., Prebreza, R., & Krypa, M. (2025), “Factors influencing the lower number of wo men in STEM compared to men: A case study from Kosovo”, STEM Education, 5(1), 19–40. https://doi.org/10.3934/steme.2025002
Róbert P., & Medgyesi M. (2008), Munkaattitűdök időbeli változása és nemzetközi összehasonlítá sa. OTKA T 46648 sz. kutatásának zárójelenté se, https://real.mtak.hu/1520/ (Letöltve: 2025. 03. 23.)
Shamseer, L., Moher, D., Clarke, M., Ghersi, D., Liberati, A., Petticrew, M., Shekelle, P., Stewart, L. A., & The PRISMA-P Group (2015). “Preferred reporting items for systematic review and meta-analysis protocols (PRISMA-P) 2015: elaboration and explanation”, BMJ, 349 :g7647. https://doi.org/10.1136/bmj.g7647
Szántó G. (2023), „Üvegplafon egy önbetelje sítő jóslat?! – Karrierlehetőségek vizsgálata női munkavállalók körében”, Régiókutatás Szemle, 6(2), 98–109. https://doi.org/10.30716/ RSZ/21/2/10
Tardos K., & Paksi V. (2020), Tudományos karrieru tak kutatói értékelése : Női és férfiperspektívák. Magyar Szociológiai Társaság. https://real.mtak. hu/116185/ (Letöltve: 2025. 03. 23.)
Wendt, J. L., & Jones, V. O. (2024), “Peer mentors’ experiences in an online STEM peer mentoring program: beacons of light”, International Journal of Mentoring and Coaching in Education, 13(3), 328–345. IJMCE-03-2023-0033 https://doi.org/10.1108/
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
