A munkavállalói bevonás lehetőségei és korlátai: egy bevonást célzó vezetői döntés hatásának vizsgálata egy hazai középvállalatban
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.04.03Kulcsszavak:
munkavállalói részvétel, tanulási környezet, emberi erőforrás menedzsment, vezetői kompetenciákAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A hazai KKV-k esetében a vezetői döntések jelentős hatással vannak a munkavállalói elkötelezettségre és
a munkahelyi tanulási környezetre. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy egy felsővezetői bevonást
célzó döntés milyen mértékben képes előmozdítani a munkavállalók tényleges bevonódását. Korábbi kutatások
azt sugallják, hogy a formális döntéshozatal gyakran nem jár együtt a valós munkavállalói részvétellel.
A kutatás középpontjában az áll, hogy egy esettanulmány bemutatásával szemléltesse azt, hogy milyen
feltételek mellett és milyen korlátokkal valósul meg a felsővezetői szándékból fakadó munkavállalói részvétel,
és hogyan hat mindez a munkahelyi tanulási környezetre.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kutatás kvalitatív esettanulmányt alkalmaz, amelyben öt félig strukturált interjú segítségével mutatja be a
szervezetben végbement változásokat. Az interjúalanyok több vezetői és beosztotti szintet képviselnek, ami
lehetővé teszi a döntéshozatalhoz, a részvételi lehetőséghez kapcsolódó tapasztalatok több perspektívából
történő bemutatását.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
Az eredmények azt mutatják, hogy bár a felsővezetői döntés formálisan megteremtette a közös döntéshozatal
szervezeti kereteit, a munkavállalói bevonódás a gyakorlatban csak korlátozottan valósult meg. Az
információáramlás intenzitása nőtt, új kommunikációs csatornák jöttek létre, azonban a döntések tényleges
decentralizációja nem valósult meg. A felsővezetői stílus továbbra is a klasszikus hierarchikus mintázatot
mutatja, ami gátolja a támogató tanulási környezet kialakítását. A bevonást célzó felsővezetői szándék
hatása csak részben jelenik meg a szervezet mindennapi működésében.
GYAKORLATI JAVASLATOK
A kutatás rávilágít arra, hogy a munkavállalói részvétel önmagában egy felsővezetői döntés hatására nem
jön létre. A klasszikus vezetési stílusból való kilépés olyan mélyebb változást igényel, amely időt, következetességet
és a vezető egyéni tanulási elkötelezettségét kívánja meg. A kutatás hozzájárul a munkavállalói
részvétel létrejöttének megértéséhez, és gyakorlati iránymutatást ad a vállalatok számára.
Hivatkozások
Argyris, C. & Schön, D. A. (1997), “Organizational Learning: A Theory of Action Perspective”, Reis, 77/78, 345–348. DOI: 10.2307/40183951
Armstrong, M. & Baron, A. (2004), Managing Performance: Performance Management in Action, London, CIPD, 2004.
Babbie, E. (2008), A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Budapest, Balassi Kiadó, 2008.
Bácsi K. (2017), „Miért és mikor jó a bevonás? – érvek munkáltatói és munkavállalói oldalon”, Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 48(8–9), 13–21. DOI: 10.14267/ VEZTUD.2017.09.02
Bakacsi Gy. (2019), „A karizmatikus és a neokarizmatikus leadership összehasonlítása”, Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 50(3), 50-61. DOI: 10.14267/ VEZTUD.2019.03.05
Csillag S., Csizmadia P., Hidegh A. L. & Szászvári K. (2020), „A kicsi szép? Tanulás és fejlődés a kisvállalkozásokban = Is small beautiful? Learning and development at small enterprises”, Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 51(1), 2–15. DOI: 10.14267/ VEZTUD.2020.01.01
Darida Zs. & Mitel A. Z. (2020), „A vezetői elégedettség összetevői”, Marketing & Menedzsment, 54 (Különszám 3), 17–26. DOI: 10.15170/ MM.2020.54.KSZ.III.02.
Fatoki, O. (2023), “Participative leadership and employee job satisfaction: The mediating effects of psychological empowerment and work engagement”, Foundations of Management, 15(1), 161–176. https://doi.org/10.2478/fman-2023- 0012
Fuller, A. & Unwin, L. (2004), “Expansive Learning Environments: Integrating Organizational and Personal Development”, in: Rainbird, H., Fuller, A. & Munro, A. (eds.), Workplace Learning in Context, London, Routledge, 2004, 126–144. DOI: 10.4324/9780203571644
Gyenge B. & Mészáros K. (2021), Magyarországi vállalatok és intézmények ellátásilánc- és logisztikai gyakorlata – különös tekintettel a fuvarozási és szállítmányozási igényekre és teljesítményekre, Szent István Egyetem Ellátáslánc-menedzsment Kutató Központ, GTK ELM, 2021.
Kuráth G., Kovács B., Szabó-Bálint B. & Poór J. (2024), „A vezetői kompetenciák fontosságának változása a pandémia hatására. Egy magyar felmérés eredményei”, Marketing és Menedzsment, 58(2), 29–40. DOI: 10.15170/ MM.2024.58.02.03
Kuráth G. & Németh Zs. (2023), „A jó vezető egyben pedagógus is? Az empátia és a vezetőfejlesztés”, in: Szűcs K., Csapó J., Jakopánecz E. (eds.), Empatikus marketing interdiszciplináris közelítésben: Tanulmánykötet Törőcsik Mária Professzor Asszony köszöntésére, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE KTK), 137–140. DOI: 10.15170/EMIM-KTK-2023-28
Kvale, S. (2007), Doing Interviews, London, Sage Publications, 2007.
Lipták K. (2019), „A v4 országok régióinak vizsgálata munkaerő-piaci szempontból”, TAYLOR, 10(3), 25–33. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index. php/taylor/article/view/32035 [letöltés ideje: 2026.01.11.]
Lucas, R. E. (1988), “On the Mechanics of Economic Development”, Journal of Monetary Economics, 22(1), 3–42.
Mármarosi A. (2020), „A vezetés sötét oldala (hübrisztikus vezetés)”, Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 51(3), 30–42. DOI: 10.14267/VEZTUD.2020.03.03
Mató-Juhász A. (2023), „Workplace wellbeing, avagy a modern kori munkahely”, Recreation, 11(4), 36–38. DOI:10.21486/recrea¬tion.2021.11.4.7
Mintzberg, H. (1973), The Nature of Managerial Work, New York, Harper & Row, 1973.
Morrison, E. W. (2011), “Employee voice behavior: Integration and directions for future research”, Academy of Management Annals, 5(1), 373–412. https://doi.org/10.5465/19416520.2011.574506
Porter, M. E. (1990), The Competitive Advantage of Nations, New York, Free Press, 1990.
Senge, P. M. (1998), Az 5. alapelv: A tanuló szer¬vezet kialakításának elmélete és gyakorlata, Budapest, HVG, 1998.
Szamosi É. & Csillag S. (2024), „Vékony jég van az etikus szabályok és a segíteni akarás között...: Magyar vezetők véleménye az etikus vezetésről”, Új Munkaügyi Szemle, 5(3), 11–20. DOI: 10.58269/umsz.2024.3.2
Szászvári K., Csillag S., Csizmadia P. & Bácsi K. (2022), „Tanulni és tanulni hagyni? Munkahelyi tanulás és tanulási környezet tudásintenzív középvállalatokban”, Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 53(2), 41–54. DOI: 10.14267/VEZTUD.2022.02.04
Wang, Q., Hou, H. & Li, Z. (2022), “Participative leadership: A literature review and prospects for future research”, Frontiers in Psychology, 13, 924357. https://doi.org/10.3389/ fpsyg.2022.924357
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
