Módosulások és új hangsúlyok az önkormányzati joganyagban a jegyzők kinevezéséhez és helyettesítéséhez kapcsolódóan
DOI:
https://doi.org/10.47272/KIKPhD.2024.2.4Kulcsszavak:
jegyző, önkormányzat, jogalkotásAbsztrakt
A rendszerváltást követő joganyagban és a vonatkozó szakpolitikában jelentős módosuláson mentek keresztül azon feladatok, hatáskörök, amelyek a jegyzőhöz kapcsolhatóak. Az önkormányzati joganyag újabb és újabb szerepeket szánt e tisztségviselőknek, máshova helyezve a feladatellátás hangsúlyos elemeit.
Jelen tanulmány azt tűzi ki célul, hogy a rendszerváltást követő időszaktól kezdődőán áttekintse és kritikai elemzés tárgyává tegye a jegyzőkre és a munkájukhoz szorosan kapcsolódó kormányhivatalokra vonatkozó szabályozást, amely még mindig tartogat keveset elemzett, gyakorlati vonatkozásaiban nehezen megragadható elemeket.
Letöltések
Hivatkozások
Csutorás Gábor Ákos: A magyar közigazgatási szakemberek elméleti és gyakorlati képesítési követelményeinek jogtörténeti áttekintése. Jogtörténeti Szemle 2016/4., 48-56. o.
Fábián Adrián, et. al.: Atipikus hatósági tevékenység és döntéshozatal, különös tekintettel az új közigazgatási rendtartásra. Pro Publico Bono 5(1), 2017, 5-11. o.
Feik Csaba: A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat-és hatásköre. Pro Publico Bono–Public Administration 2(4), 2014. 120-130. o.
György István – Hazafi Zoltán (Szerk.): Közszolgálati Jog. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. 76. o.
Gyurita Rita: A fővárosi és megyei kormányhivatal. Új Magyar Közigazgatás 7(2), 2014. 19. o.
Gyurita Rita: Integrációs folyamatok a területi államigazgatási szervezetben, a fővárosi és megyei kormányhivatalok. KözigazgatásTudomány 1(2), 2021. 59-60. o. https://doi.org/10.54200/kt.v1i2.16
Hohmann Balázs: The interpretation of transparency from the legal point of view. In: Haffner Tamás (Szerk.): IV. Fiatalok EUrópában Konferencia -Tanulmánykötet. Pécs, Sopianae Kulturális Egyesület, 2018.
Hohmann Balázs: Az alternatív vitarendezés lehetőségei a közigazgatási hatósági eljárás keretében. Európai Jog 19(1), 2019, 23-37. o.
Hohmann Balázs: Az átláthatóság értelmezése és követelményrendszere a közigazgatási hatósági eljárások tükrében. Pécs, Novissima Kiadó, 2022. 95-96. o.
Kéki Zoltán: A jegyző szerepe az államigazgatásban a járások megalakulása után. Pro Publico Bono – Public Administration 1(2), 2013, 59-64. o.
Kovács Gergő Péter: Osztódás a közigazgatásban, avagy az új járási és polgármesteri hivatali struktúrák át/ki-alakulása. TAYLOR 6(1-2), 2014, 488–497. o.
Lapsánszky András – Patyi András – Takács Albert: A közigazgatás szervezete és szervezeti joga – A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai III. kötet. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2017.
Patyi András: A közigazgatási működés jogi alapjai. – A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai II. kötet. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2017.
Steiner Erika – Gyergyák Ferenc: A partikuláris jogalkotás közigazgatási és bírósági törvényességi kontrollja. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2020. 33-34. o.
Tóth Andrea: Mediáción alapuló módszerek alkalmazásának lehetőségei a kistelepülések működésében. Pécs, Tudatosan a Környezetünkért Egyesület, 2022. 11-22. o. https://doi.org/10.47271/JTKKSZ.6.2022
Varga Zs. András: A közigazgatás és a közigazgatási jog alkotmányos alapjai – A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai I. kötet. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2017.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
A cikk felhasználási jogaira bármely harmadik fél számára az első közzétételt követően a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 (CC-BY-NC-SA 4.0) licenc feltételek az irányadók.
