Szeged a kultúra városa, akkor miért nem pályázza meg az Európa Kulturális Főváros címet?

Absztrakt

Az Európa Kulturális Főváros díj megalapítása óta két hazai város, Pécs (2010), illetve Veszprém (2023) pályázata járt sikerrel. A pályázat legfőbb prioritásként a tagállamok kulturális gazdagságára kíván reflektálni, valamint növelni a közös kulturális térséghez való tartozás érzését és eltérő kultúrák megismerését. A címnek természetesen városimázs növelő hatása van az európai turisztikai piacon, amely hozzájárulhat a díjazott város és tágabb körben a régió turisztikai teljesítményének a bővüléséhez, kínálatának fejlesztéséhez. Tanulmányunkban nem a díjazott városokat, hanem egy olyan hazai nagyvárost kívánunk kontextusba állítani, amely hasonló értékekkel bír a stakeholderek számára, mint Pécs, vagy éppen Veszprém. Ennek alátámasztására egyrészt egy régebben készült, de a témához szorosan kapcsolódó 1.000 fős országos, reprezentatív mintán végzett kutatás Szegedhez kapcsolódó eredményeit vesszük alapul, amely ilyen aspektusból még nem került publikálásra. Másrészt tárgyaljuk a 2021-ben a Magyar Turisztikai Ügynökség felhívására elkészült szakmai elemzések vonatkozó részeit a Szeged és térsége turisztikai térség kulturális turizmusának fejlesztése témakörében. Harmadrészt a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján megvizsgáltuk, hogy a legfőbb küldőpiac (Németország) tekintetében milyen teljesítménnyel bírt 2021-ben Szeged városa. Tanulmányunk célja, hogy a Veszprém város sikeres EKF pályázatának margóján ráirányítsuk a figyelmet egy olyan városra, amely a közvélekedés szerint kiemelt szereppel bír a kulturális értékek tekintetében és akár megfelelő súlyú pályázója lehet a díjnak egy következő kiírásban.