Állandósuló periféria? A horvát-magyar határszakasz karakterisztikája

Absztrakt

Az elmúlt évtizedekben az Európai Unióhoz való csatlakozás, majd a Schengeni övezet bővülése új társadalmi és gazdasági lehetőségeket teremtett Magyarország peremvidéki térségeiben. A határszakaszok eltérő fejlődési üteme, földrajzi és hatalmi periférikus helyzete alapvetően befolyásolta a növekedési lehetőségeit. A tanulmányban egy általánosabb makroregionális demográfiai értékelés után kiemelt hangsúlyt fektetünk a horvát-magyar határszakaszra, mivel a magyar határtérségek között itt a leginkább tetten érhető a negatív demográfiai spirál: nemcsak természetes fogyás, hanem elvándorlás is együttesen sújtja ezt a térséget. A népességi adatok elemzésén felül pár általános, a térségre jellemző - településhálózati, nemzetiségi, gazdasági – összefüggésre világítunk rá, amelyek mind mind tükrözik a demográfiai állapotokat. A kutatás arra a kérdésre kíván választ adni, hogy 1) a népességdinamika negatív folyamatai miként hatnak a gazdasági-térbeli folyamatokra; illetve, hogy 2) a jellemzően rurális határmenti térségek periférikus helyzete szükségszerűen determinálja-e a hátrányos helyzetet?