TURIZMUS ÉS BALKÁN: EGY HORVÁT IMÁZSVIZSGÁLAT TANULSÁGAI
Kulcsszavak:
Horvátország, országimázs, Balkán, EUAbsztrakt
Napjaink turistájának desztináció-választási folyamatában, noha mindig is fontos szempont volt, ma talán
még fontosabb helyet szerzett magának a biztonságérzet megőrzése iránti igény: a közbiztonság, a
terrorizmus, az esetleges összecsapások kérdéseinek felmérése utazásunk előtt. Marketingtudományi
szempontból vizsgálódva mindezekkel együtt jár a desztináció imázsának felértékelődése is, azaz az, hogy
milyen kép él bennünk az adott földrajzi egységről. Horvátország hagyományosan az évek óta csúcsokat
döntő turizmusáról, kristálytiszta tengeréről híres, országimázsának vizsgálatakor mégsem hagyhatjuk
figyelmen kívül azt sem, hogy egy balkáni országról van szó, amely két és fél évtizeddel ezelőtt egy nemzeti
érzésektől fűtött polgárháború híreivel töltötte meg a médiát. Turisztikai mutatóinak akkori visszaesése
egyértelműsítette a turizmus és a biztonságérzet kapcsolatát, azaz a turisták utazási hajlandóságának
csökkenését a harcok idején. Az, hogy ezen a területen polgárháború zajlott, erősíti a Balkán szóhoz
kapcsolódó negatív sztereotípiák létjogosultságát – a kérdés inkább az, hogy ezek a sztereotípiák meddig
fejtik ki tevékenységüket a turisták döntéseinek hátterében, és mitől függ, hogy a turista biztonságosnak
tartja-e Horvátországot. A tanulmányban bemutatásra kerülő horvát imázskutatás a Magyarországon élő
külső imázsvetületet vizsgálta, fókuszba helyezve Horvátország 2013-as belépését az Európai Unióba. A
bemutatott eredmények, tulajdonképpen megelőzve a biztonság mint desztináció-választási szempont
napjainkban tapasztalt felerősödését, elgondolkodtató összefüggéseket mutatnak a biztonság, a turizmus és a
balkániság kapcsolatáról.
