A TURIZMUS HATÁSA A VÁROSBURJÁNZÁSRA HORVÁTORSZÁGI ZADAR–TÉRSÉG PÉLDÁJA ALAPJÁN

Szerzők

  • Viktória Biró Szegedi Tudományegyetem
  • Gyula Nagy Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

Kulcsszavak:

szuburbanizáció, településszerkezet, városfejlesztés, területfejlesztés, műholdas távérzékelés

Absztrakt

Tanulmányunk a turizmus városburjánzásra gyakorolt hatását vizsgálja Horvátország egyik
legdinamikusabban fejlődő turisztikai célterülete, Zadar városának példáján. Célunk, hogy átfogó képet
adjunk a tengerparti területek turizmusa és a városburjánzás kapcsolatáról, hatásáról, illetve hogy
bemutassuk, milyen tényezők hatottak és hatnak jelenleg is Zadar fejlődésére, térbeli terjeszkedésére,
melyhez RUSSELL ARTHUR SMITH (1991) egyszerűsített modelljét használjuk fel.
Tanulmányunk két egységre tagolódik, az elsőben röviden ismertetjük a turizmus és
településfejlesztés kapcsolatát, valamint a települések térbeli kiterjedésének folyamatát. Az elméletet
összekapcsoljuk Horvátország turizmusának 1970–es évektől kezdődő trendjeinek változásával, ahol a
jugoszláv különutas politika, a délszláv háború és az Európai Unióhoz való csatlakozás eredményezte
változásokra helyezzük a hangsúlyt. A településszerkezet változásának és városburjánzás vizsgálatára
távérzékelési módszereket alkalmazunk 1973–től kezdődő műholdképek elemzésével.
Összességében elmondható, hogy Horvátország a jugoszláv turizmusfejlesztések hatására
kapcsolódott be a nemzetközi turizmus áramlatába, ráadásul a különutas politika kedvezően hatott a horvát
turizmus fejlődésére, amit azonban a délszláv háború majd egy évtizedre visszavetett a rendszerváltás
időszakában. Nem csak a jugoszláv, de az azt követő EU–s fejlesztési időszakokban is sajátos utat járt be az
ország. Műholdképeken megállapítható, hogy összetett változás következett be Zadar területén. Egyrészt
számos ponton a település szerkezetének átalakulását, másrészt pedig a város területi növekedését
figyelhetjük meg. Mindez egyezik az általunk adaptált, RUSSELL ARTHUR SMITH (1991) egyszerűsített
modelljével. Azonban eltérés mutatkozik az elmélet és a megfigyelt városfejlődés gyakorlata között, mely
abból adódik, hogy Zadar esetében jelenleg nincs konkrét terv a turizmusfejlesztés irányaira, ráadásul a
városburjánzás jelenleg is szabályozatlan.

Downloads

Megjelent

2021-06-23

Hogyan kell idézni

Biró, V., & Nagy, G. (2021). A TURIZMUS HATÁSA A VÁROSBURJÁNZÁSRA HORVÁTORSZÁGI ZADAR–TÉRSÉG PÉLDÁJA ALAPJÁN. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 2(3). Elérés forrás https://journals.lib.pte.hu/index.php/tvt/article/view/4359