HUNGARY VAGY MAGYARORSZÁG? AZ ORSZÁGNEVEK JELENTŐSÉGE MÁRKÁZÁSI SZEMPONTBÓL

Absztrakt

„Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk, bárhogy nevezzük, éppoly illatos.” – írja Shakespeare a Rómeó és Júlia
című világhírű művében. De Shakespeare-nak nincs igaza: a rózsa más névvel egyáltalán nem lenne ilyen
illatos. Sőt, a vaktesztek szerint (vagyis amikor az emberek nem tudják, mit szagolnak), vannak a rózsánál
sokkal illatosabb virágok is.
A marketingesek (és sok esetben a fogyasztók is) jól ismerik ezt a márkázott termékek világából: egy
ügyesen megválasztott márkanév rengeteget emelhet egy kevésbé jó minőségű termék értékén is, míg egy
rossz márkanév gátolhatja egy jó minőségű termék eladásait.
Talán furcsa lehet, de a hasonlat az országok esetére is igaz: egy adott országot vagy nemzetet,
amennyiben nem tudunk róla semmit, sok esetben pusztán a nevéről ítélünk meg. Ezért is fontos dilemma,
hogy Magyarország melyik nevét használja az egyes országokban – már amennyiben persze lehetősége van
választásra. Hiszen a „hun” jelző a „Hungary”-ből utal a hunokra és vezérükre, Attilára. Ez bizonyos
szermpontból előny is lehet, ám be kell vallani, Attila és a hunok megítélése többször negatív, barbároknak
tartják őket, akik feldúlták Európát – és így barbárokként vélekedhetnek feltételezett utódaikról is. Lehet,
hogy ezért egyes esetekben a Magyarország nevet kellene használni, vagy éppen azt is, kombinálva a
Hungary-vel? A cikk ezt a dilemmát próbálja feloldani és él javaslatokkal, miközben más országok (és
neveik) is terítékre kerülnek. A sok, márkaneves és országneves példa célja elsősorban a kérdés gyakorlati
megvilágítása, a tanulmány stílusa pedig bizonyos tekintetben az „edutainment” műfajába sorolható, bízva
abban, hogy ezzel még jobban ráirányítja az érdeklődést a témára, és empirikus kutatásokat indukál.