Az Erzsébet Tudományegyetem identitáskonstrukciói

Szerzők

  • Petra Polyák Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2023.10.01.04.

Kulcsszavak:

egyetemi identitás, szervezeti identitás, identitásnarratíva, Erzsébet Tudományegyetem

Absztrakt

Az egyetem mint bármely más intézmény funkciójáról, akadémiai-tudományos szférához való viszonyáról, lokális kapcsolatairól stb. olyan, szerepfelfogásától függő narratívákat alkot, melyek legitimitást nyújthatnak számára, kiemelik jelenbeli kiválóságát, de a jövőre nézve is orientációt kínálnak. Az intézményi identitás kialakítása, formálódása azonban nem légüres térben zajlik: a szűkebb-tágabb működési közegében elismerésre vágyó egyetemnek ugyanis tekintettel kell lennie a tevékenységét meghatározó, aktuális politikai, tudományos, lokális stb. keretfeltételekre és narratívákra is. Az egyetem külső és belső nyilvánosságának szánt, rendszerint a töretlen és ígéretes fejlődés ábrázolására törekvő elbeszélések megalkotásakor ráadásul a működés különféle törései, zavarai (például egy kényszerű székhelyváltás, kisebb-nagyobb mértékű funkcióvesztés, egy szervezeti átalakulásból fakadó bizonytalanság vagy éppen a bezárás fenyegető réme) is komoly kihívást jelentenek. Az Erzsébet Tudományegyetem önképe a Horthy-korszakban egy kettős székhelyű, évszázados szellemi örökséget hordozó, hányattatott sorsú intézményt mutatott. Az ezt kifejező változatos jelzők, gazdag metaforák és szókapcsolatok állandó elemei voltak az egyetemi ünnepségeken elhangzó díszbeszédeknek és megjelentek az intézmény vizuális reprezentációiban is. Jelen írásban az Erzsébet Tudományegyetem hat leghangsúlyosabb identitásnarratíváját mutatjuk be.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Petra Polyák, Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára

főlevéltáros

Hivatkozások

Asztalos Miklós: Pécs szellemi élete. Magyar Szemle 3. (1929):5–8. 216–226.

Benke József: Egyetemünk története. [Pécs], 2000.

Császár Mihály: Az Academia Istropolitana, Mátyás király pozsonyi egyeteme. Pozsony, 1914.

A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1917/18. tanévi irataiból. I. Füzet. Pozsony, 1917.

A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1917/18. tanévi irataiból. III. Füzet. Pozsony, 1918.

A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1934/35. tanévi irataiból. 1. Füzet. Pécs, 1935.

A Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1941–42. tanévi irataiból. Pécs, 1942.

Halasy-Nagy József: Summa vitae. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historiae Literarum et Artium 2. Szerk. Lengyel András. Szeged, 1999. 207–237.

Hechler, Daniel – Pasternack, Peer: Traditionsbildung, Forschung und Arbeit am Image: die ostdeutschen Hochschulen im Umgang mit ihrer Zeitgeschichte. Leipzig, 2013. (Hochschulforschung Halle Wittenberg) ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/4rrc4y5k

Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája. Budapest, 2000.

Lengvári István: A város és az „árva leány”. Pécs és az Erzsébet Tudományegyetem. Limes 17. (2004):4. 83–92.

Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története. Pécs, 1933. ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/fffmzjdc

Pálmai Dóra: Dudits Andor freskója az Erzsébet Tudományegyetemen. TGYOBlog, 2016. március 24. (https://tgyoblog.wordpress.com/2016/05/24/dudits-andor-freskoja-az-erzsebet-tudomanyegyetemen/) [2023.04.23.]

Picard, Emmanuelle: Recovering the History of the French University. studium. Tijdschrift voor Wetenschaps- en Universiteitsgeschiedenis / Revue d'Histoire des Sciences et des Universités 5. (2012):3. 159–169. ǁ [DOI] https://doi.org/10.18352/studium.8253 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/ycxyyz26

Pilkhoffer Mónika: A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem letelepedése Pécsett, és működésének infrastrukturális nehézségei a két világháború között. In: Trianon után: határon innen és túl. Szerk. András Ferenc – Kalmár Zoltán. Budapest, 2021. 167–184.

Polyák Petra: Pécsi egyetemi jubileumok a 20. században. In: Évszázados történetek Pécsről. Dolgozatok a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének műhelyéből. Szerk. Wéber Adrienn. Pécs, 2019. 111–126.

Rozs András: Pécs, a befogadó város. In: 80 éve Pécsett. A város és egyeteme. Szerk. Nagy Ferencné – Vonyó József. Pécs, 2003. 35–48.

Schuch, Gereon: Hochschulen und politischer Wandel. Eine exemplarische Untersuchung der Universität Pécs (Ungarn) in den Jahren 1939–1950. (Inauguraldissertation). Stuttgart, 2003.

P. Szabó Béla: Az 1912. évi XXXVI. törvénycikk „a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudomány egyetem felállításáról” szövege és miniszteri indokolása (Forrásközlés). Gerundium 2. (2011):1–2. 135–162. (https://ojs.lib.unideb.hu/gerundium/article/view/1201/1199) [2023.05.23.] ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/5dsc5mxd

Szeberényi Gábor: Holub József és a Tagányi-könyvtár Pécsre kerülése. Egy „vidéki” történészprofesszori egzisztencia lehetőség-feltételei az 1920-as évek elején I. Per Aspera ad Astra 1. (2014):2. 117–137. (https://journals.lib.pte.hu/index.php/paaa/article/view/3851/3573) [2023.05.04.] ǁ [DOI] https://doi.org/10.15170/PAAA.2014.01.02.07 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/mtx6arww

Weszely Ödön: Az egyetem eszméje és típusai. Minerva 8. (1929):4–7. 125–171. ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/yz5c4tj6

Downloads

Megjelent

2024-06-04

Hogyan kell idézni

Polyák, P. (2024). Az Erzsébet Tudományegyetem identitáskonstrukciói. Per Aspera Ad Astra, 10(1-2), 34–46. https://doi.org/10.15170/PAAA.2023.10.01.04.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

<< < 1 2