Körmöczi János jénai és göttingeni peregrinációjának filozófia- és tudománytörténeti vonatkozásai

Absztrakt

A 18–19. század fordulóján mind Jéna, mind Göttingen fontos célállomásai voltak a magyarországi peregrinusoknak, s közülük számosan, így Körmöczi János (1763–1836) is, mindkét egyetemet látogatták. Jéna – Carl Leonhard Reinhold, Johann Gottlieb Fichte és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling előadásainak köszönhetően – a német idealizmus kibontakozásának színterévé vált, s néhány magyar peregrinus – így Kálmán Vilmos (Wilhelm Kalmann) és Bodó Sámuel is – valamilyen szinten mellékszereplőjévé válhatott e folyamatnak. E hatásközvetítésnek Körmöczi Fichte A gondolatszabadság visszakövetelése Európa fejedelmeitől, akik azt ezidáig elnyomták című röpiratának (Zurückforderung der Denkfreiheit von den Fürsten Europens die sie bisher unterdrückten, 1793) lefordítása kapcsán vált részesévé, bár annak csupán egyetlen részlete jelenhetett meg nyomtatásban. Cikkünkben a korábban kolozsvári tanári székfoglalójaként számon tartott beszédének kéziratát sikerült egy másik Fichte-mű, az Előadások a tudás emberének rendeltetéséről (Einige Vorlesungen über die Bestimmung des Gelehrten, 1794) fordításaként beazonosítanunk. Lichtenberg 1796-os göttingeni kísérleti fizikai előadásairól készített és rajzokkal ellátott jegyzetei szintén fontos hatásközvetítés kiindulópontjává váltak: a kolozsvári unitárius kollégium szertárának leltára alapján kimutatható, hogy Körmöczi legkésőbb 1799-től kezdődően beszerezte a szóban forgó elektrosztatikai kísérletek bemutatására alkalmas eszközöket.