Három nővér a 18. század eleji Budáról
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.01.04Kulcsszavak:
házasság, házasságtörés, házastársi vita, hitvesölés gyanúja, özvegység, család, családon belüli erőszakAbsztrakt
A tanulmány Franz Kokall budai városi vámos és tanácsos leányainak házasságán keresztül mutatja be a házastársi konfliktusok rendezésének lehetőségeit, valamint a polgári házasság állandó „mellékszereplőit”. A legidősebb leány, Isabella nincstelen szerelme helyett a szülei által választott rézműves polgárhoz ment hozzá. A kezdetektől botrányokkal tarkított házassága állandó beszédtémát szolgáltatott a városban. Férje a korábbi kérőjétől érkezett, asszonyszöktetést előkészítő levelekre hivatkozva próbált megszabadulni a feleségétől. Isabella oldalán azonban ott állt városi alkalmazott apja, aki sikeresen képviselte a tanács előtt. A viták ezt követően sem szűntek meg, az apa, az asszony fivére, a bérlőik, a barátok és a szomszédok így vagy úgy részt vettek az eseményekben. Békétlen életük miatt férje hirtelen halálát követően Isabella férjgyilkosság gyanújába keveredett. Apja minden tekintélyére és kezességére szükség volt, hogy ne ítéljék el. Isabella apja segítségével egy szegény polgár neje lett, soha többé nem került a hatóságok látókörébe, mégis egész életében megbélyegzett maradt, akinek a nevét tisztességes ember óvakodott kimondani. Egyik húga, Susanna Helena nővére példájából tanulva közel két évtizeden keresztül tűrte férje méltatlan bánásmódját, míg másik húga, az özvegy von Krempelné támogatásával a tanács elé merte vinni az ügyüket. Az apa és fivérek ekkor már nem éltek, von Krempelné magában nem tudott eredményesen fellépni húga császári hadnagy férjével szemben. Ha mást nem is értek el, mindenesetre jó figyelmeztetés, nyilvános megszégyenülés volt a tanúk kihallgatása a férj számára. Franziska Gertrud von Krempel kisebb-nagyobb kölcsönökkel támogatta a húgáékat és igyekezett ezen a módon biztosítani a családi békét. A két fiatalabb leánytestvér nem feledkezett meg a városi társadalom peremére került nővérükről, haláláig támogatták anyagilag, még a férjükkel is dacolva.
Fotó: Budapest Főváros Levéltára (BFL) IV.1002.z A Nr. 558. 64. p.
Letöltések
Hivatkozások
Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686−1708. Budapest, 1962. (Budapest várostörténeti monográfiái 23.)
Dinges, Martin: Die Ehre als Thema der Stadtgeschichte: Eine Semantik im Übergang vom Ancien Régime zur Moderne. Zeitschrift für Historische Forschung 16. (1989):4. 409−440.
Dülmen, Richard van: Kultur und Alltag in der Frühen Neuzeit. 1. Das Haus und seine Menschen: 16−18. Jahrhundert. München, 2005.
Gestrich, Andreas: Neuzeit. In: Gestrich, Andreas – Krause, Jens-Uwe – Mitterauer, Michael: Geschichte der Familie. Stuttgart, 2003. 364−652. (Europäische Kulturgeschichte 1.)
Géra Eleonóra: „Kőhalomból (fő)város.” Buda város hétköznapjai a 18. század elején. Budapest, 2014.
Haldemann, Arno: Das gerügte Haus: Rügerituale am Haus in der Ehrgesellschaft der Frühen Neuzeit. In: Das Haus in der Geschichte Europas. Hrsg. Eibach, Joachim – Schmidt-Voges, Inken. Berlin – Boston, 2015. 433−448. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1515/9783110358988-032
Ingendahl, Gesa: Witwen in der Frühen Neuzeit. Eine kulturhistorische Studie. Frankfurt – New York, 2006. (Geschichte und Geschlechter 54.)
Löther, Andrea: Unpolitische Bürger. Frauen und Partizipation in der vormodernen praktischen Philosphie. In: Bürgerschaft. Rezeption und Innovation der Begrifflichkeit von hohen Mittelalter bis ins 19. Jahrhundert. Hrsg. Koselleck, Reinhart – Schreiner, Klaus. Stuttgart, 1994. 239−273. (Sprache und Geschichte 22.)
Luef, Evelyne: „und vom drohen sey noch niemand gestorben”. Häusliche Gewalt im 18. Jahrhundert. In: Ehe, Haus, Familie: soziale Institutionen im Wandel 1750−1850. Hrsg. SchmidtVoges, Inken. Köln – Weimar – Wien, 2010. 99−120. ǁ [DOI] https://doi.org/10.7788/boehlau.9783412212537.99
Lutz, Alexandra: Ehepaare vor Gericht. Konflikte und Lebenswelten in der Frühen Neuzeit. Frankfurt – New York, 2006. (Geschichte und Geschlechter 51.)
Opitz-Belakhal, Claudia: Geschlechtergeschichte. Frankfurt – New York, 2010. (Historische Einführungen 8.)
Schmidt-Voges, Inken: „Weil der Ehe-Stand ein ungestümmes Meer ist…” – Bestands- und Krisenphasen in ehelichen Beziehungen in der Frühen Neuzeit. In: Westphal, Siegrid – Schmidt-Voges, Inken – Baumann, Anette: Venus und Vulcanus. Ehen und ihre Konflikte in der Frühen Neuzeit. München, 2011. 89−162. (Bibliothek Altes Reich 6.) ǁ [DOI] https://doi.org/10.1524/9783486704938.89
Schmölz-Häberlein,Michaela: Kleinstadtgesellschaft(en). Weibliche und männliche Lebenswelten im Emmendingen des 18. Jahrhunderts. Stuttgart, 2012. ǁ [DOI] https://doi.org/10.25162/9783515102629
Rublack, Ulinka: Magd, Metz’ oder Mörderin. Frauen vor frühneuzeitlichen Gerichten. Frankfurt am Main, 1998.
Ulbricht, Otto: Mikrogeschichte. Menschen und Konflikte in der Frühen Neuzeit. Frankfurt – New York, 2009.
Wunder, Heide: „Er ist die Sonn’, sie ist der Mond”. Frauen in der Frühen Neuzeit. München, 1994.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
