Name Variations of Erzsébet University
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2014.01.01.08Keywords:
university history, foundation, university tradition, symbol, Elisabeth University, Empress Elisabeth of AustriaAbstract
Die institutionellen Namensvariationen der Elisabeth-Universität
In der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts bestand die offizielle Bezeichnung der ungarischen Universitäten aus vier Elementen. Nach der Ortsbezeichnung stand das Attribut ungarisch-königlich (bzw. im Fall der Universität von Budapest königlich-ungarisch), dem folgte der Namensgeber und zuletzt stand die Bestimmung des Institutionstyps, also Universität.
Nach der Gründung 1912 wurde die offizielle Bezeichnung der Elisabeth-Universität von Preßburg – die Namensgebung im Gründungsjahr inbegriffen – fünfmal verändert. Da die einzelnen Namenselemente verschiedene, zu der institutionellen Selbstdefinition nötige, identitätsbildende Inhalte darstellten, lösten alle Bestrebungen und äußere Aufforderungen, die sich nach der Änderung der einzelnen Namenselementen strebten, immer heftige Reaktionen (der Ablehnung) und symbolische Entscheidungen an der Universität aus. Dazu gehörten z. B. die Ablehnung der Angabe des neuen Universitätssitzes (Pécs) in dem offiziellen Namen der Universität und damit im Zusammenhang das (schließlich erfolgslose) Festhalten an der Bezeichnung des Gründungsorts (Preßburg) in der Hoffnung der möglichen Rückkehr sowie die Bemühungen um die Bewahrung von Elisabeth nach 1945, als es sogar versucht wurde, dem neuen politischen Kurs anpassend die „demokratischen“ Umstände der Namensgebung 1912 zu erweisen.
Die meistens zwangsläufigen Veränderungen der einzelnen Namenselemente der Elisabeth-Universität kennzeichneten die wichtigsten (bildungs-) politischen Wendepunkte von Ungarn in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts. Sie sagten auf eine merkwürdige Weise das Schicksal der Universität voraus. Als sie 1947−48 aufgefordert wurde, als offizieller Name die Bezeichnung Universität von Pécs zu verwenden, existierte die Elisabeth-Universität de iure nicht mehr.
Downloads
References
Benke József: Egyetemünk története. Pécs, 1999.
Béli Gábor: Epizódok a pécsi Jogi Kar történetéből a II. világháború után. In: Per aspera ad astra: Megemlékezés a honfoglalás 1100. és az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 75. évfordulójáról. Szerk. Nagy Ferencné. Pécs, 1997. 67–70.
Boros László: A pécsi Egyetemi (Lyceum) templom. Pécsi Szemle 12. (2009):1. 38–57.
Bozsik Gabriella: Az intézménynévírás alakulása 1832-től napjainkig az akadémiai helyesírási szabályzatok alapján. In: Hagyomány és újítás a helyesírásban. Válogatás a Nagy J. Béla országos helyesírási verseny köteteinek anyagából. Szerk. Bozsik Gabriella – Eőry Vilma – v. Raisz Rózsa. Eger, 2007. 153–160.
Dedek Crescens Lajos: Pozsony vármegye története. In: Magyarország vármegyéi és városai. 16. köt. Pozsony vármegye, Pozsony sz. kir. város. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, 1904. 503–637.
Gerő András: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetéből. Budapest, 2004.
Golob Georgina: A pécsi pálos rendház és templom. Pécsi Szemle 6. (2003):1. 2–15.
Dr. Heim Pál 1921/22. tanévi rectornak megnyitó-, beszámoló- és beiktató beszéde. In: Az 1922–23. tanévre megválasztott egyetemi hatóságnak beiktatása és a tanév megnyitása alkalmából 1922. évi szeptember hó 22-én tartott ünnepélyes egyetemi közgyűlés. Pécs, 1933.
Karácsonyi János: Szent Erzsébet születéshelye. Religio 57. (1907):1. 4–6.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1. köt. A–Gy. Szerk. Kiss Lajos. Budapest, 1967.
Kmeth Dániel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeménye Budán. Tudományos Gyűjtemény 1. (1817) 139–152.
K. Németh András – Szeberényi Gábor – Fedeles Tamás: Az Egyházmegye templomos helyeinek adattára. In: A Pécsi Egyházmegye története I. A középkor évszázadai (1009–1543).
Rövidítések, adattárak, mutató. Szerk. Fedeles Tamás – Sarbak Gábor – Sümegi József. Pécs, 2009. xcvii–cxlvii.
Ladányi Andor: A felsőoktatás irányításának történeti alakulása. 1991.
Landgraf Ildikó: Erzsébet, a magyarok királynéja – második Szent Erzsébet. In: A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és Közép-Európában. A magyar szentek tisztelete. Szerk. Barna Gábor. Szeged, 2001. 108–127.
Landgraf Ildikó: Megtorló császár – megtévesztett király.
Ferenc József alakja a magyar hagyományban. In: Mindenes gyűjtemény. Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára. 1. köt. Szerk. Csörsz Rumen Arnold. Budapest, 2005. 129–140.
Lengvári István: A város és az „árva leány” – Pécs és az Erzsébet Tudományegyetem. Limes 17. (2004):4. 83–92.
Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története. Pécs, 1933.
„Zalának büszkesége”. Helyszínek, arcok, események Deák Ferenc életéből. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2003.
Magyar Zoltán: Árpád-házi Szent Erzsébet. Történelem, kultusz, kultúrtörténet. Budapest, 2007.
Mudrák József – Király Sándor: A megalakulástól az egyetem szétdarabolásáig (1914–1949/50): Felépítés, működés, tudományos, munka. In: Orosz István – Ifj. Barta János: A Debreceni Egyetem története 1912–2012. Debrecen, 2012. 57–114.
Ortutay István: József főherceg élete. Szeged, 1914.
Ortvay Tivadar: Pozsony város története. 1. köt. A legrégibb időktől az Árpádházi királyok kihalásáig. Pozsony, 1892.
Petrovich Ede: Pécs középkori kórháza. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1960. Szerk. Dombay János. Pécs, 1961. 271–274.
Pohánka Éva: Zichy Gyula és a Pécsi Egyetem alapítása. In: Emlékkötet Zichy Gyula tiszteletére. Szerk. Horváth István – Kikindai András. (Egyháztörténeti tanulmányok 2.) Budapest, 2007. 29–45.
Pohánka Éva – Lengvári István: A pozsonyi, majd pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem. In: Fedeles Tamás – Lengvári István – Pohánka Éva – Polyák Petra: A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécs, 2011. 49–83.
Popély Gyula: Búcsú a főiskoláktól. A felsőoktatás és a felvidéki magyarság (1918–1945): a fiatal magyar értelmiség útkeresése. Pozsony, 2005.
Rajczi Péter: Vargha Damján és a Maurinum. Pécsi Szemle 2. (1999):3. 66–72.
Rajczi Péter Pál: A Pécsi Püspöki Jogakadémia története. In: A Pécsi Püspöki Joglyceum emlékezete, 1833–1923. Szerk. Kajtár István – Pohánka Éva. Pécs, 2009. 37–47.
Ravasz János: Pécsi Tudományegyetem: 1923–1950. I–VII. kötet. [Gépirat] Pécs, 1983.
Schuch, Gereon: Hochschulen und politischer Wandel: Eine exemplarische Untersuchung der Universität Pécs (Ungarn) in den Jahren 1939–1951 (Inauguraldissertation). Stuttgart, 2003.
Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635–2002. Szerk. Szögi László. Budapest, 2003.
Tarnai Andor: A nyelvújítás kezdete. In: A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Szerk. Pándi Pál. Budapest, 1965.
T. G.: József főherczeg (1833–1905). Vasárnapi Újság 52. (1905): 25. 390–395.
Újszászi Ilona: A szegedi felsőoktatás integrációjának története, 1581–2010. Szeged, 2010.
Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a hódoltság korában, 1526–1686. Pécs, 2009.
Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898–1914 között. Budapesti Negyed 14. (2006):2. 5–180.
Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Nagy-Becskerek, 1892.
Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Szerk. Zaicz Gábor. Budapest, 2006.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
