A digitális intelligencia fejlődésorientált szemléletű megközelítése gazdaságtudományi hallgatók szemszögéből
DOI:
https://doi.org/10.15170/MM.2025.59.KSZ.01.02Kulcsszavak:
digitális intelligencia (DQ), fejlődésorientált gondolkodásmód, Q-módszertan, felsőoktatás, digitális készségek fejlesztéseAbsztrakt
A TANULMÁNY CÉLJA
A digitális írástudás és alkalmazkodókészség elengedhetetlen a globális versenyképességhez, amelyben az oktatási intézmények kulcsszerepet játszanak. A tanulmány célja a hallgatók digitális intelligencia (DQ) mögött meghúzódó különböző perspektívák feltárása a fejlődésorientált gondolkodásmóddal (growthmindset - GM) összefüggésben, azonosítva azokat a hajtó- és fékezőerőket, valamint a hozzáállásbeli különbségeket, amelyek befolyásolják fejlődési perspektívájukat.
ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN
A kutatás Q-módszertannal, célzott mintavétellel (46 fő) vizsgálta az egyetemi hallgatók nézőpontjait a felsőoktatás és a szakmai világ közötti átmenetre fókuszálva. A nyitott kérdésekre adott válaszokat narratív elemzéssel és induktív megközelítéssel rendszereztük.
LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK
A hallgatók DQ-hoz kapcsolódó fejlődési meggyőződései három nézőpontba csoportosultak: (1) társadalmi-etikai és digitális empátia perspektíva, (2) digitális biztonság és érzelmi intelligencia perspektíva, és (3) a technológiai írástudás és jogtudatosság perspektíva. A hajtóerők között szerepel az oktatás, szakmai támogatás, valamint az érzékenyítés és a mindennapi alkalmazhatóság feltételeinek megteremtése; a fékezőerők között pedig az alacsony motiváció, a fejlődés szükségességének megkérdőjelezése, a külső kényszer vagy nyomás iránti ellenállás és az idő- és erőforrásigény problémája. A pozitív hozzáállásúak a fejlődés és lehetőség, a versenyelőny-teremtés, a hatalom, befolyásolás és alkalmazkodás területeire fókuszálnak, míg a negatív hozzáállásúak a félelem, fenyegetettségérzet, veszélyérzet, az emberi kompetenciák csökkenése, a munkahelyi bizonytalanság és a bizonytalan jövő területeit emelik ki.
GYAKORLATI JAVASLATOK
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az oktatási intézményeknek a technikai készségek mellett a technológiai változások kezelésére is fel kell készítenie a hallgatókat, lehetőséget adva az oktatóknak a tantervek átalakítására. A kutatás a digitális tanulás pszichológiai és viselkedési aspektusaira is rávilágít, hozzájárulva a DQ és a GM mélyebb megértéséhez.
Hivatkozások
Abd–Elhafiez, W. M., & Amin, H. H. (2021), “The digital transformation effects in distance edu cation in light of the epidemics (COVID-19) in Egypt”, Information Sciences Letters, 10(1), 141-152. http://dx.doi.org/10.18576/isl/100116
Aldamen, H., Alkhateeb, H., Kercher, K., Duncan, K., & Hollindale, J. (2021), “Core competencies for the global workplace: A cross-cultural and skill-based simulation project in accounting”, Accounting Education, 30(4), 385–412. https:// doi.org/10.1080/09639284.2021.1906719
Atwal, A., & Caldwell, K. (2005), “Do all health and social care professionals interact equally: a study of interactions in multidisciplinary teams in the United Kingdom”, Scandinavian Journal of Caring Sciences, 19(3), 268-273. https://doi. org/10.1111/j.1471-6712.2005.00338.x
Banghart, S., Etter, M., & Stohl, C. (2018), “Organizational boundary regulation through social media policies”, Management Communication Quarterly, 32(3), 337-373. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/formai
Bisri, A., Putri, A., & Rosmansyah, Y. (2023), “A systematic literature review on digital transfor mation in higher education: revealing key suc cess factors”, International Journal of Emerging Technologies in Learning (Online), 18(14), 164. https://doi.org/10.3991/ijet.v18i14.40201
Bogdány, E., Cserháti, G., & Raffay-Danyi, Á. (2023), “A proposed methodology for mapping and ranking competencies that HRM gra duates need”, The International Journal of Management Education, 21(2) 100789. https:// doi.org/10.1016/j.ijme.2023.100789
Cameron, F., & Brownie, S. (2010), “Enhancing resilience in registered aged care nurses”, Australas Journal of Ageing, 29, 66–71. https:// doi.org/10.1111/j.1741-6612.2009.00416.x
Cismaru, D.-M., Gazzola, P., Ciochina, R. S., & Leovaridis, C. (2018), “The rise of digital intelli gence: challenges for public relations education and practices”, Kybernetes, 47(10),1924–1940. https://doi.org/ 10.1108/k-03-2018-0145.
Conley, C., & Rauth, I. (2020), The emergence of long life learning, Modern Elder Academy White Paper.
Dostal, J., Wang, X., Steingartner, W., & Nuangchalerm, ´ P. (2017), “Digital intelligen ce - new concept in context of future of school education”, In: ICERI2017 Proceedings, 10th annual International Conference of Education, Research and Innovation, IATED, 3706–3712.. https://doi.org/10.21125/iceri.2017.0997
Dweck, C. S. (2000), Self-theories: Their role in motivation, personality and development, Psychology Press, New York. https://doi. org/10.4324/9781315783048
Dweck, C. S. (2008). Mindset: The new psychology of success, New York: Random House.
Gyenes, A. (2021), “Student perceptions of critical thinking in EMI programs at Japanese universiti es: A Q-methodology study”, Journal of English for Academic Purposes, 54,101053, https://doi. org/ 10.1016/j.jeap.2021.101053
Gutiérrez Porlán, I., & Serrano Sánchez, J.L. (2016). Evaluation and development of digital competence in future primary school teachers at the University of Murcia. Journal of New Approaches in Educational Research, 5, 51–56. https://doi.org/10.7821/naer.2016.1.152
Jarjabka, Á., Sipos, N., & Kuráth, G. (2024), “Quo vadis higher education? Post-pandemic success digital competencies of the higher educators – a Hungarian university case and actions”, Humanities and Social Sciences Communications, 11, 1-11. https://doi. org/10.1057/s41599-024-02809-9
Loble, L, Creenaune, T., & Hayes, J (eds.) (2017), Future frontiers: education for an AI world, Melbourne University Press in association with NSW Department of Education, Melbourne, https://education.nsw.gov.au/teaching-and-lear ning/education-for-a-changing-world/future frontiers---education-for-an-ai-world-e-book (Letöltve: 2025. 01. 06.)
Martzoukou, K., Fulton, C., Kostagiolas, P., & Lavranos, C. (2020), “A study of higher educa tion students’ self-perceived digital competences for learning and everyday life online participa tion”, Journal of Documentation, 76(6), 1413 1458. https://doi.org/10.1108/JD-03-2020-0041
Morea, N. (2022), “Investigating change in sub jectivity: The analysis of Q-sorts in longitu dinal research”, Research Methods in Applied Linguistics, 1(3), 1413-1458. https://doi.or g/10.1016/j.rmal.2022.100025
Park, Y. (ed.) (2023), DQ Global Standards Microcredentials (GSM): A global interoperable codification of digital skills for AI and sustaina bility, DQ Institute. Park, Y., & Gentile, D. (2019), DQ global standards report 2019: Common framework for digital li teracy, skills and readiness, DQ Institute.
Ramlo, S. (2024), “Non-statistical, substantive ge neralization: lessons from Q methodology”, International Journal of Research & method in Education, 47(1), 65-78. https://doi.or g/10.1080/1743727X.2023.2173735
Redep, N. B. (2021), Comparative overview of the digital preparedness of education systems in se lected CEE countries, Center for Policy Studies, CEU Democracy Institute. Santos, C., Mehrsai, A., Barros, A. C., Araújo, M., & Ares, E. (2017), “Towards Industry 4.0: an overview of European strategic roadmaps”, Procedia manufacturing, 13, 972-979. https:// doi.org/10.1016/j.promfg.2017.09.093
Sharma, R., Fantin, A. R., Prabhu, N., Guan C., & Dattakumar, A. (2016), “Digital literacy and knowledge societies: A grounded theo ry investigation of sustainable development” Telecommunications Policy, 40(7), 628-643. https://doi.org/10.1016/j.telpol.2016.05.003
Solberg, E., Traavik, L. E., & Wong, S. I. (2020), “Digital mindsets: Recognizing and leveraging individual beliefs for digital transformation”, California Management Review, 62(4), 105 124. https://doi.org/10.1177/0008125620931
Thomas, D. R., Lin, J., Gatz, E., Gurung, A., Gupta, S., Norberg, K., Fancsali, S.E., Aleven, V., Branstetter, L., Brunskill, E., & Koedinger, K. R. (2024), “Improving student learning with hy brid human-AI tutoring: A three-study quasi-ex perimental investigation”, In The 14th Learning Analytics and Knowledge Conference (LAK ’24), March 18–22, 2024, Kyoto, 404-415, htt ps://doi.org/10.1145/3636555.3636896
Trenerry, B., Chng, S., Wang, Y., Suhaila, Z. S., Lim, S. S., Lu, H. Y., & Oh, P. H. (2021), “Preparing workplaces for digital transformation: An in tegrative review and framework of multi-level factors”, Frontiers in Psychology, 12, 620766. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.620766
Tóthné T. T., & Hlédik E. (2018), „Kompetenciaelvárások értelmezése egy mély interjús kutatás eredményei alapján”, Marketing & Menedzsment, 52(2), 59-68.
Vuorikari, R., Kluzer, S., & Punie, Y. (2022), DigComp 2.2: The digital competence framework for citizens. EUR 31006 EN, Publications Office of the European Union, Luxembourg, https:// doi.org/10.2760/115376, JRC128415.
Watts, S., & Stenner, P. (2012), Doing Q methodolo gical research: Theory, method & interpretation. Sage, Los Angeles
Zarrinabadi, N., Rezazadeh, M., Karimi, M., & Lou, N. M. (2022), “Why do growth mindsets make you feel better about learning and your selves? The mediating role of adaptability”, Innovation in Language Learning and Teaching, 16(3), 249-264. https://doi.org/10.1080/17501229.202 1.1962888
Zhang, Y., & Farooq, Q. (2021), “Accounting re form of higher education: A social and manage rial analysis in the era of digital intelligence”, Frontiers in Management and Business, 2(1), 95 100. https://doi.org/10.25082/FMB.2021.01.004
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Marketing & Menedzsment
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
