On the personal scope of transparency of government platforms
DOI:
https://doi.org/10.47272/KIKPhD.2022.1.2Keywords:
transparency, government platforms, public administrationAbstract
The world has just gone through a pandemic situation where the lack of physical contact and the decades-long infocommunication evolution have resulted in an increased value of electronic communication and digitalised processes between the state and its citizens. In this context, it is timely to examine how the government platforms that are used to ensure this are meeting expectations. The paper will address a specific issue: who can be considered as a subject in terms of transparency expectations and requirements for government platforms and how this affects the system of requirements for transparency aspects.
Downloads
References
Balázs, I.: Paraállami formák a mai magyar közigazgatásban. Tér és Társadalom, 13(3), 1999, 41. o. https://doi.org/10.17649/TET.13.3.529
Barta, A.: Közvetett közigazgatás és autonóm struktúrák a XXI. századi közigazgatásban. Budapest, Jogi Fórum, 2008. 13. o.
Barta, A.: Manifestations of Paraadministration in Hungarian Public Administration. Debrecen, University Of Debrecen, 2008, 3. o.
Bleiklie, I., et. al.: New public management, network governance and the university as a changing professional organization..In: Christensen, T. – Laegreid, P. (Szerk.): The Asgate Research Companion to New Public Management. Farnham, Ashgate, 2011. 161-176. o.
Bovaird, T.: Public governance: balancing stakeholder power in a network society. International review of administrative sciences, 71(2), 2005, 217-225. o. https://doi.org/10.1177/0020852305053881
Czapanskiy, K. S. – Manjoo, R.: The right of public participation in the law-making process and the role of legislature in the promotion of this right. Duke Journal of Comparative & International Law, 19(1), 2008, 1-10. o.
Darák, P. – Boros, A. (Szerk.): Az általános közigazgatási rendtartás szabályai. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2018. 50 o.
Fábián A. – Stankovics P.: A közigazgatási döntéshozatal támogatása elektronikus eszközökkel, különös tekintettel a hatósági eljárásra. Közigazgatástudomány, 2(1), 2022, 72–73. o.
Gajdics, Á.: Ügyféli jogok érvényesítése. In: Pánovics, A. – Glied, V. (Szerk.): Cselekedj lokálisan – Társadalmi részvétel környezeti ügyekben. Pécs, Publikon Kiadó, 2012. 172-173. o.
Glatz, F.: Kezdeményezőkészség, rendszeresség, folyamatosság, korrekcióképesség. Magyar Tudomány, 47(5), 2002, 536. o.
Hohmann, B.: A hatósági eljárás társadalmi ellenőrzésének lehetőségei. Pécs, Tudatosan a Környezetünkért Egyesület, 2018. 28-30. o.
Hohmann, B.: Az átláthatóság értelmezése és követelményrendszere a közigazgatási hatósági eljárások tükrében. Novissima, Pécs, 2022. 73-76. o.
Katsamunska, P.: Classical and modern approaches to public administration. Economic alternatives, 2012/1., 78-79. o.
Lodje, J.: Transparency and democratic legitimacy. JCMS: Journal of Common Market Studies, 32(3), 1994, 343-368. o. https://doi.org/10.1111/j.1468-5965.1994.tb00502.x
Park, H. – Blenkinsopp, J.: The roles of transparency and trust in the relationship between corruption and citizen satisfaction. International Review of Administrative Sciences, 77(2), 2011, 254-274. o. https://doi.org/10.1177/0020852311399230
Rowley, T. I. – Moldoveanu, M.: When will stakeholder groups act? An interest-and identity-based model of stakeholder group mobilization. Academy of management review, 28(2), 2003, 204-210. o. https://doi.org/10.2307/30040709
Ruijer, H. J. M.: Proactive transparency in the United States and the Netherlands: The role of government communication officials. The American Review of Public Administration, 47(3), 2017, 354-360. o. https://doi.org/10.1177/0275074016628176
Szőke, G. L. : Big Data and Algorithms in the Public Sector and Their Impact on the Transparency of Decision–Making. In: Hansen, H. et al. (Szerk.): Central and Eastern European e|Dem˛and e|Gov Days 2018: Conference Proceedings. Wien, Facultas Verlags– und Buchhandels AG, 2018. 301–311. o.
Vigoda, E.: From responsiveness to collaboration: Governance, citizens, and the next generation of public administration. Public Administration Review, 62(5), 2002, 529-530. o. https://doi.org/10.1111/1540-6210.00235
Voinov, A. – Bousquet, F.: Modelling with stakeholders. Environmental modelling & software, 25(11), 2010, 1268-1270. o. https://doi.org/10.1016/j.envsoft.2010.03.007
Wukich, C. – Mergel, I.: Closing the Citizen-Government Communication Gap: Content, Audience, and Network Analysis of Government Tweets. SSRN Electronic Journal, 2014, 1-5 o. https://doi.org/10.2139/ssrn.2488681
Ziller, J.: Les concepts d’administration directe, d’administration indirecte et de cooadministration et les fondements du droit administratif européen. In: Auby, J.-B. – Dutheil De La Rochére, J. (Szerk.): Droit Administratif Européen. Bruxelles, Bruylant, 2007. 235-244. o.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Közigazgatási és Infokommunikációs Jogi PhD Tanulmányok
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
The rights to use this article for any third party after first publication are subject to the Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 (CC-BY-NC-SA 4.0) license terms.
