Editorial

Abstract

Az utóbbi hónapokban Afrikából jó és rossz hírek egyaránt érkeztek, de ha az Afrika Tanulmányok VII. évfolyamának első számát veszi kezébe az olvasó, akkor egyértelművé válik, hogy az előbbiek kerekednek felül. Ezen még a most éppen Maliban zajló harci cselekmények, vagy a dél-afrikai sztár-sportoló Oscar Pistorius nemzetközi médiaeseménnyé váló bűnügye sem tudnak változtatni. Írásaink meggyőznek erről mindenkit. Az „Afrika ma” rovatban Horváth Balázs Ringből egy iskolába – Thai boksz harcos a gyerekekért Kongóban című írása maga a pozitív kisugárzás: „Az életem hatalmas fordulatot vett, és azt kell mondanom, most érzem csak igazán, hogy élek.” – írja. A kongói valóság kontrasztosságának jobb megértéséhez járul hozzá Tarrósy István esszéje, mely kiegészítője Horváth Balázs terepbeszámolójának,
olyan szemüvegen keresztül, ahogyan ma egy, a politikai Afrikanisztika hazai művelője látja a Kongói Demokratikus Köztársaságot. „Afrika a globális térben” rovatunkban két érdekes témát is ajánlunk: Erdősi Ferenc „Mobilrobbanás” Afrikában, a korunkbeli telefonellátottság című írásában folyóiratunk két tavalyi számában publikált cikkeinek témáját folytatja. Míg azonban az Afrika távközlésében a 20. század végéig végbement fejlődés inkább volt elszomorító, mint bíztató, szerző meg tud győzni mindenkit arról, hogy a kontinens távközlési kilátásai (is) bíztatóak. Béres Mária „Számok Fekete-Afrika mindennapi életében” című nagyszerű írásából sok kultúrtörténeti érdekesség tudható meg, s messze nem csupán a számok szerelmeseinek ajánlhatjuk. Biedermann Zsuzsánna: Népirtás Burundiban, 1972. című írásával viszont visszaevezünk a szomorú vizekre. Felejteni azonban nem szabad, ez is Afrika. A munka elolvasása kötelező mindazok számára, akik Afrika közelmúltjával ismerkednének. Van ráadásul egy fontos hozadéka, sok minden más, legfőképpen az 1994-es ruandai népirtás helyeződik szélesebb összefüggésbe. Afrika és Magyarország rovatunkban Biernaczky Szilárd: Búrok a magyar művelődés történetében című opuszában egy roppant gazdag életművel rendelkező szerző a szintézis igényével dolgoz fel egy mára már feledésbe ment, de egykor, jó évszázaddal ezelőtt nagyon is aktuális témát. Hogy kinek? Mindenkinek, akit egy kicsit is érdekel Afrika.

Dr. Búr Gábor
főszerkesztő