A bukaresti Gusti-iskola – párbeszéd a monológok világában
DOI:
https://doi.org/10.15170/SocRev.2013.06.01-02.09Kulcsszavak:
Dimitrie Gusti, román szociológia, interbellum, társadalmi intervenció, közösségfejlesztésAbsztrakt
Az I. világháborút követően a túlnyomórészt rurális és „megkésett”, területileg megnövekedett Románia újabb kihívásokkal találta magát szemben (többek között az etnikai arányok erőteljes megváltozásának következtében). A szenvedélyes-forradalmi, de gyakorta kisiklott nemzeti újjáépítési projektek Európájának peremén meghúzódó Románia politika elitje önnön fejlődési irányvonalát igyekezett kijelölni az ellentmondásos, sokszor egymás tagadásaként megjelenő elméletek, mitológiák és az új nemzedék ma már gyakorta naivnak tűnő messianizmusának bonyolult összefüggésrendszerében.
Az européer és a tradicionális szemléletmódok mellett Romániában is létrejött a népies, „harmadik út”, valamint e három megközelítés számos színes elegye. Mindezek azonban erőteljesen ideologikus, a társadalmi valóságtól meglehetősen elrugaszkodott kulturális- politikai tanokként szerveződtek.
Ebben a konfliktusoktól terhes, változékony politikai és közéleti miliőben ugyanakkor átgondolt, tudományosan megalapozott fejlesztési stratégiák is születtek. A két világháború közötti Európa egyik legjelentősebb szociológiai iskolája, a Dimitrie Gusti nevével fémjelzett bukaresti Monográfiai Iskola a társadalomkutatás és közösség- fejlesztés hosszú távú stratégiáját dolgozta ki, részben meg is valósítva azt. A Gusti-iskola társadalmi intervencionizmusa szociológiai alapokra épült, az interdiszciplináris teamek által megvalósított közösségfejlesztési programokat, falumunkát komplex terep- kutatások előzték meg.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Levente Székedi

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
