Dr. Székács István pszichoanalitikus „brigádnaplója”

Szerzők

  • Barbara Papp Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történeti Intézet, Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.02.01

Kulcsszavak:

fotóalbum, brigádnapló, portré, pszichoanalízis

Absztrakt

Székács István kiképző pszichoanalitikus 80. születésnapjára (1987) tanítványai fotóalbumot készítettek. A Brigádnapló feliratú műbőr füzet tartalmaz ugyan átlagosnak tekinthető felvételeket is – Székács a csoporttal stb. –, ám a legtöbb kép sajátos portré: az oldalakon általában egy-egy terapeutáról készült fénykép található, grafikus elemekkel, mókás vagy rejtélyes feliratokkal (e szövegek természetesen csak a beavatatlan szemlélők számára tűnnek rejtélyesnek). Az idős mester előtt tisztelgők – akik hivatásuknál fogva mások mélyebb önismeretének megszerzését segítik – görbe tükörbe néztek és a pillanatot meg is örökítették, a végeredményt pedig ajándékba adták a kiképzőjüknek. Az így készült fotók amellett, hogy Székács pályájáról mesélnek, bepillantást engednek a pszichoterapeuták életébe, és sajátos forrásul szolgálnak a rendszerváltás körül újraéledő és -szerveződő pszichoanalitikus közösség történetéhez. 

Fotó: Brigádnapló

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Információk a szerzőről

Barbara Papp, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történeti Intézet, Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék

tudományos munkatárs, oktató 

Hivatkozások

Bánfai József: Népfront és a szakszervezet együttműködése. Munka 20. (1970):12. 14.

Balázs Eszter – Sasvári Edit – Standeisky Éva: „Mindig új, izgalmas dolgokkal találkoztam”. Balázs Eszter és Sasvári Edit beszélgetése Standeisky Évával. In: Homoklapátolás nemesércért. A 70 éves Standeisky Éva tiszteletére. Szerk. Balázs Eszter – Koltai Gábor – Takács Róbert. Budapest, 2018. 247–268.

Bartha Eszter: A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában 1968–1989. Budapest, 2009.

Bartha Eszter: „Én csalódtam ebben a kapitalizmusban...” A munkástudat fejlődése az NDK-ban és Magyarországon a rendszerváltás után. Múltunk 56. (2011):1. 19–45.

Beszámoló a moszkvai nemzetközi üzemtörténeti konferenciáról (1979. december 10–12.). Századok 114. (1980):6. 1019–1045.

Béki Gabriella – Zétényi Zoltán: „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni”. Valóság 20. (1977):11. 53–63.

Bókay Antal – Jádi Ferenc – Stark András: „Köztetek lettem én bolond...”. Sors és vers József Attila utolsó éveiben. Budapest, 1982.

Cserne István: Mitológia és diagnosztika: József Attila kórképe. Holmi 2. (1990):6. 643–657.

Elek Orsolya: A fénykép történeti forrásként való alkalmazhatóságáról. Korall 19.(2018):73. 5–17.

Gerevich József: In memoriam Székács István (1907–1999). Orvosi Hetilap 140. (1999):36. 2011–2012.

Gréczi Emőke: „A művészettörténészek között szociológus voltam, a szociológusok között művészettörténész”. Életútinterjú S. Nagy Katalinnal. MúzeumCafé 11. (2017):57. 215–225.

Hadas Miklós: Beszélgetés Székács Istvánnal. Replika 19–20. (1995):2. 11–41.

Az I. Országos Honismereti Nyári Akadémia. Honismeret 2. (1974):6. 7–32.

V. Országos Honismereti Akadémia. Honismeret 4. (1977):6. 6–61.

Harmatta János: A magyar pszichoterápia történetének vázlata. In: A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológia-történet. Szerk. Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria. Budapest, 2019. 371–394.

Huller Gyula: Az üzemtörténet újabb módszertani tapasztalatai. Honismeret 13. (1985):3. 3–4.

Jánosi Ferenc: Honismereti mozgalom – krónikaírás – levéltárak. Levéltári Szemle 16. (1966):1. 149–163.

Jánosi Ferenc: Jegyzetek Szinkovich Márta „A helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez” c. cikkéhez. Levéltári Szemle 17. (1967):1. 246–252.

Jókai Anna: Egyetértés. In: Az ifjú halász és a tó: összegyűjtött novellák. Budapest, 1992. (https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/JOKAI/jokai00001a/jokai00032/jokai00032.html) [2021.07.01.]

Kernberg, Otto F.: Borderline szindróma és patológikus nárcizmus. Budapest, 1990.

Kovai Melinda: Lélektan és politika: Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban 1945–1970. Budapest, 2016.

Lénárt András: Zsidó identitáskutatások a holokauszt után született generáció körében. socio.hu 6. (2016):3. 149–161. (https://socio.hu/uploads/files/2016_3/zsido_gyujt.pdf) [2021.07.01.]

Magyar László András: Lévy Lajos. ferenczisandor.hu

(http://ferenczisandor.hu/wp-content/uploads/2018/10/Levy-Lajos.pdf) [2021.07.01.]

A magyar nyelv értelmező szótára. Szerk. Balázs János et al. Budapest. 1966. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiad-vanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/) [2021.07.01.]

Mészáros Judit: „Az Önök Bizottsága”. Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció. Budapest, 2008.

Mészáros Judit: Megtört kontinuitás és újrakezdés. Pszichoanalízis Magyarországon a 20. század második felétől. In: A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológia-történet. Szerk. Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria. Budapest, 2019. 313–370.

Mihály Ildikó: Helyzetkép a munkaversenyről. Hogyan látják az érintettek. Valóság 15. (1972):11. 78–86.

Mónus Miklós: Ahány ház annyi szokás. Munka 34. (1984):5. 14–15.

Muszbek Katalin: In memoriam Székács-Schönberger István (1907–1999). Thalassa 10. (1999):1. 160–164.

Nagy Lajos: Ésszerű ösztönzéssel. Munka 36. (1986):6. 22.

Oltvai Ferenc: A szocialista brigádnaplók forrásértéke. Honismeret 3. (1975):1–2. 11–12.

Oltvai Ferenc: A szocialista brigádnaplókról, tekintettel a Szegedi Nyomda brigádnaplóira. Levéltári Szemle 25. (1975):1. 109–123.

Paneth Gábor. Az interjút készítette Sarkadi Borbála. Lélekelemzés 8. (2013): Centenáriumi különszám. 9–24.

Petiscus, August Heinrich: Az Olympos: görög-római mythologia: serdültebb fiuk és leányok számára. Petiscus nyomán szerkesztette Geréb József. Athenaeum, Budapest, 1901.

Pető Katalin: Boldog születésnapot! Thalassa 8. (1997):2–3. 220–221.

Pető Katalin: A neurontól a lélekig: A pszichoterápia neurobiológiai alapjai. Imágó Budapest 1. [22]. (2011):3. 51–60.

Pető Katalin: Kérdésekben elrejtőzve: Szőke György (1935–2008) emlékére. Thalassa 20. (2009):2. 95–97.

Sármándi Pál: Kultúrmorzsák. Munka 29. (1979):7. 20.

Shelton, Francis: Különleges küldetésem: Ügynök csellóval a II. világháborúban. Budapest, 2010.

Sinkó László: Bognár László beszélgetései Sinkó Lászlóval és Sinkó Lászlóról. Budapest, 2001.

S. Nagy Katalin: A mérleg jegyében: Októberi napló. Arnolfi Szalon. Esszéportál. 2010. (http://szalon.arnolfini.hu/s-nagy-ka-talin-a-merleg-jegyeben/) [2021.07.02.]

Schönberger István: Disorders of the Ego in Wartime. British Journal of Medical Psychology 21. (1948):248–253. || [DOI] https://doi.org/10.1111/j.2044-8341.1948.tb01175.x

Székács (Schönberger) István 80 éves. Magyar Pszichológiai Szemle 44. (1987–88):3. 252.

A pszichoanalízis alkalmazásának lehetőségei. [Székács-Schönberger István 90 éves.] Psychiatria Hungarica 12. (1997):4. 455–585.

Székács István: Pszichoanalízis és természettudomány. Budapest, 1991.

Székács-Schönberger István: Egy zsidó polgár gyermekkora: analitikus háttérrel. Budapest, 2007.

Szikossy Ferenc: Az üzemtörténet-írás és a műszaki muzeológia. Honismeret 10. (1982):2. 6–9.

Tarnói Gizella: „A halottakat nem lehet a teljes rendszerváltásig tárolni”. Séta és beszélgetés a Nemzeti Sírkertben. Riport. Mozgó Világ 19. (1990):11. 68–76.

A Táncsics adta ki. Munka 26. (1976):9. 66.

Thompson, Willie: Postmodernism and History. New York, 2004. || [DOI] https://doi.org/10.1007/978-0-230-62945-5

Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Szótár. é. n. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/b-F1794/brigad-F19BF/) [2021.06.28.]

Tóth Eszter Zsófia: „Ennyi idő egy férjből is elég, hát még egy gyárból”. A gyári identitás munkásnők és munkások életút-elbeszéléseiben. Múltunk 48. (2003):3. 75–106.

Tóth Eszter Zsófia: „Puszi Kádár Jánosnak”: Munkásnők élete a Kádár-korszakban mikrotörténeti megközelítésben. Budapest, 2007.

Előszó. In: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Tudományos ülésszak. Budapest, 1977. október 26–27. Szerk. Vass Henrik – Halay Tibor –Vészi Béla. Budapest, 1977. 5–6.

Dr. Székács István pszichoanalitikus „brigádnaplója”

Downloads

Megjelent

2022-03-21

Hogyan kell idézni

Papp, B. (2022). Dr. Székács István pszichoanalitikus „brigádnaplója”. Per Aspera Ad Astra, 8(2), 9–34. https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.02.01