István Székács MD Psychoanalyst’s “Diary of a Team of Workers”
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2021.08.02.01Keywords:
photo album, Diary of a Team of Workers, portrait, psychoanalysisAbstract
In 1987 former students of training analyst István Székács compiled a photo album to
surprise him on his 80th birthday. The title of the booklet is Brigádnapló – Diary of a
Team of Workers – and it has an artificial leather cover. Some of the photos in it can be described as conventional: Székács standing amidst a group of his students but the majority of photos are portraits of note. These are portraits of psychologists, one on a page. Those pages include graphic motifs and humorous or puzzling inscriptions. Those familiar with the psychologists concerned could obviously understand the references. Produced by psychologists – whose profession is to help other people to understand themselves – this album is a tongue-in-cheek exercise in self-observation. The album offers insights into Székács’s career and the lives of psychotherapists in general. It can also be seen as unconventional source for studying the history of psychoanalysis in Hungary, which underwent a rebirth when Hungary transited from Communism to multi-party Democracy.
Photo: Diary of a Team of Workers
Downloads
References
Bánfai József: Népfront és a szakszervezet együttműködése. Munka 20. (1970):12. 14.
Balázs Eszter – Sasvári Edit – Standeisky Éva: „Mindig új, izgalmas dolgokkal találkoztam”. Balázs Eszter és Sasvári Edit beszélgetése Standeisky Évával. In: Homoklapátolás nemesércért. A 70 éves Standeisky Éva tiszteletére. Szerk. Balázs Eszter – Koltai Gábor – Takács Róbert. Budapest, 2018. 247–268.
Bartha Eszter: A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában 1968–1989. Budapest, 2009.
Bartha Eszter: „Én csalódtam ebben a kapitalizmusban...” A munkástudat fejlődése az NDK-ban és Magyarországon a rendszerváltás után. Múltunk 56. (2011):1. 19–45.
Beszámoló a moszkvai nemzetközi üzemtörténeti konferenciáról (1979. december 10–12.). Századok 114. (1980):6. 1019–1045.
Béki Gabriella – Zétényi Zoltán: „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni”. Valóság 20. (1977):11. 53–63.
Bókay Antal – Jádi Ferenc – Stark András: „Köztetek lettem én bolond...”. Sors és vers József Attila utolsó éveiben. Budapest, 1982.
Cserne István: Mitológia és diagnosztika: József Attila kórképe. Holmi 2. (1990):6. 643–657.
Elek Orsolya: A fénykép történeti forrásként való alkalmazhatóságáról. Korall 19.(2018):73. 5–17.
Gerevich József: In memoriam Székács István (1907–1999). Orvosi Hetilap 140. (1999):36. 2011–2012.
Gréczi Emőke: „A művészettörténészek között szociológus voltam, a szociológusok között művészettörténész”. Életútinterjú S. Nagy Katalinnal. MúzeumCafé 11. (2017):57. 215–225.
Hadas Miklós: Beszélgetés Székács Istvánnal. Replika 19–20. (1995):2. 11–41.
Az I. Országos Honismereti Nyári Akadémia. Honismeret 2. (1974):6. 7–32.
V. Országos Honismereti Akadémia. Honismeret 4. (1977):6. 6–61.
Harmatta János: A magyar pszichoterápia történetének vázlata. In: A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológia-történet. Szerk. Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria. Budapest, 2019. 371–394.
Huller Gyula: Az üzemtörténet újabb módszertani tapasztalatai. Honismeret 13. (1985):3. 3–4.
Jánosi Ferenc: Honismereti mozgalom – krónikaírás – levéltárak. Levéltári Szemle 16. (1966):1. 149–163.
Jánosi Ferenc: Jegyzetek Szinkovich Márta „A helytörténeti olvasókönyvek kérdéséhez” c. cikkéhez. Levéltári Szemle 17. (1967):1. 246–252.
Jókai Anna: Egyetértés. In: Az ifjú halász és a tó: összegyűjtött novellák. Budapest, 1992. (https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/JOKAI/jokai00001a/jokai00032/jokai00032.html) [2021.07.01.]
Kernberg, Otto F.: Borderline szindróma és patológikus nárcizmus. Budapest, 1990.
Kovai Melinda: Lélektan és politika: Pszichotudományok a magyarországi államszocializmusban 1945–1970. Budapest, 2016.
Lénárt András: Zsidó identitáskutatások a holokauszt után született generáció körében. socio.hu 6. (2016):3. 149–161. (https://socio.hu/uploads/files/2016_3/zsido_gyujt.pdf) [2021.07.01.]
Magyar László András: Lévy Lajos. ferenczisandor.hu
(http://ferenczisandor.hu/wp-content/uploads/2018/10/Levy-Lajos.pdf) [2021.07.01.]
A magyar nyelv értelmező szótára. Szerk. Balázs János et al. Budapest. 1966. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiad-vanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/) [2021.07.01.]
Mészáros Judit: „Az Önök Bizottsága”. Ferenczi Sándor, a budapesti iskola és a pszichoanalitikus emigráció. Budapest, 2008.
Mészáros Judit: Megtört kontinuitás és újrakezdés. Pszichoanalízis Magyarországon a 20. század második felétől. In: A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológia-történet. Szerk. Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria. Budapest, 2019. 313–370.
Mihály Ildikó: Helyzetkép a munkaversenyről. Hogyan látják az érintettek. Valóság 15. (1972):11. 78–86.
Mónus Miklós: Ahány ház annyi szokás. Munka 34. (1984):5. 14–15.
Muszbek Katalin: In memoriam Székács-Schönberger István (1907–1999). Thalassa 10. (1999):1. 160–164.
Nagy Lajos: Ésszerű ösztönzéssel. Munka 36. (1986):6. 22.
Oltvai Ferenc: A szocialista brigádnaplók forrásértéke. Honismeret 3. (1975):1–2. 11–12.
Oltvai Ferenc: A szocialista brigádnaplókról, tekintettel a Szegedi Nyomda brigádnaplóira. Levéltári Szemle 25. (1975):1. 109–123.
Paneth Gábor. Az interjút készítette Sarkadi Borbála. Lélekelemzés 8. (2013): Centenáriumi különszám. 9–24.
Petiscus, August Heinrich: Az Olympos: görög-római mythologia: serdültebb fiuk és leányok számára. Petiscus nyomán szerkesztette Geréb József. Athenaeum, Budapest, 1901.
Pető Katalin: Boldog születésnapot! Thalassa 8. (1997):2–3. 220–221.
Pető Katalin: A neurontól a lélekig: A pszichoterápia neurobiológiai alapjai. Imágó Budapest 1. [22]. (2011):3. 51–60.
Pető Katalin: Kérdésekben elrejtőzve: Szőke György (1935–2008) emlékére. Thalassa 20. (2009):2. 95–97.
Sármándi Pál: Kultúrmorzsák. Munka 29. (1979):7. 20.
Shelton, Francis: Különleges küldetésem: Ügynök csellóval a II. világháborúban. Budapest, 2010.
Sinkó László: Bognár László beszélgetései Sinkó Lászlóval és Sinkó Lászlóról. Budapest, 2001.
S. Nagy Katalin: A mérleg jegyében: Októberi napló. Arnolfi Szalon. Esszéportál. 2010. (http://szalon.arnolfini.hu/s-nagy-ka-talin-a-merleg-jegyeben/) [2021.07.02.]
Schönberger István: Disorders of the Ego in Wartime. British Journal of Medical Psychology 21. (1948):248–253. || [DOI] https://doi.org/10.1111/j.2044-8341.1948.tb01175.x
Székács (Schönberger) István 80 éves. Magyar Pszichológiai Szemle 44. (1987–88):3. 252.
A pszichoanalízis alkalmazásának lehetőségei. [Székács-Schönberger István 90 éves.] Psychiatria Hungarica 12. (1997):4. 455–585.
Székács István: Pszichoanalízis és természettudomány. Budapest, 1991.
Székács-Schönberger István: Egy zsidó polgár gyermekkora: analitikus háttérrel. Budapest, 2007.
Szikossy Ferenc: Az üzemtörténet-írás és a műszaki muzeológia. Honismeret 10. (1982):2. 6–9.
Tarnói Gizella: „A halottakat nem lehet a teljes rendszerváltásig tárolni”. Séta és beszélgetés a Nemzeti Sírkertben. Riport. Mozgó Világ 19. (1990):11. 68–76.
A Táncsics adta ki. Munka 26. (1976):9. 66.
Thompson, Willie: Postmodernism and History. New York, 2004. || [DOI] https://doi.org/10.1007/978-0-230-62945-5
Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Szótár. é. n. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/b-F1794/brigad-F19BF/) [2021.06.28.]
Tóth Eszter Zsófia: „Ennyi idő egy férjből is elég, hát még egy gyárból”. A gyári identitás munkásnők és munkások életút-elbeszéléseiben. Múltunk 48. (2003):3. 75–106.
Tóth Eszter Zsófia: „Puszi Kádár Jánosnak”: Munkásnők élete a Kádár-korszakban mikrotörténeti megközelítésben. Budapest, 2007.
Előszó. In: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. Tudományos ülésszak. Budapest, 1977. október 26–27. Szerk. Vass Henrik – Halay Tibor –Vészi Béla. Budapest, 1977. 5–6.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
