A kopernikuszi elmélet recepciója a német protestáns egyetemeken és a tudományos paradigma kuhni fogalmának korlátjai
DOI:
https://doi.org/10.15170/PAAA.2022.09.02.01.Kulcsszavak:
Kopernikuszi fordulat, tudományos paradigma, diszciplináris mátrix, összemérhetetlenség, relativizmus, sokszínűség a tudománytörténetbenAbsztrakt
Thomas Kuhn tudományfilozófiájának recepciójával a tudományokról való magyar gondolkodás fölzárkózhatott a nemzetközi tendenciákhoz. Ugyanakkor Kuhn elméletének egy speciális, leegyszerűsített és kritikátlan megközelítése vált meghatározóvá, mely figyelmen kívül hagyva Kuhn későbbi korrekciós szándékát, az eredeti, 1962-es könyv koncepciójához ragaszkodott. Az ennek nyomán teret nyerő, sokszor radikális relativizmusba hajló tudományfölfogás nem csupán leegyszerűsítő, ideologikus képet nyújt a tudományokról, hanem egyúttal a tudományos paradigma eredeti kuhni elméletének néhány mozzanatához (így az összemérhetetlenséghez, a kölcsönös megértés nyelvi-fogalmi okok miatti hiányához, és a paradigmaváltás holista szemléletéhez) dogmatikusan ragaszkodva, blokkolja a tudománytörténet sokszínűségének föltárását, elvárva, hogy a tudománytörténeti események minden esetben szigorúan e fölfogásának és fogalmaknak megfelelően kerüljenek értelmezésre. E fölfogást bírálva előbb röviden vázoljuk a tudományos paradigma kuhni fogalmát, majd a kopernikuszi elmélet németországi recepciójával foglalkozó kutatások eredményeit fölhasználva bemutatjuk a ptolemaioszi és a kopernikuszi elmélet kuhni összevetésének tarthatatlanságát. Ennek során egyrészt jelezzük, hogy nem csupán a Kuhnra hivatkozó, de az általa elutasított radikális tudományfilozófiai relativizmus, hanem az eredeti kuhni paradigmaelmélet is alkalmatlan a Kopernikusz-recepció értelmezésére. Másrészt amellett érvelünk, hogy a tudományos paradigma kuhni fogalmának a diszciplináris mátrix eszméjét is fölhasználó, revidiált-strukturált, nem holista változata megfelelő teoretikus eszközt kínál a kopernikuszi recepció első, protestáns fázisának tárgyalására.
Letöltések
Hivatkozások
Aristotle: De Caleo. Trans.: Stock, J. L. – Wallis, H. B. Oxford, 1922.
Barker, Peter – Ariew, Roger: Introduction. In: Revolution and Continuity. Eds. Barker, Peter – Ariew, Roger. Washington D. C., 1991. ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/2ukkpur3
Brown, James Robert: Unravelling Holism. Philosophy of Social Sciences 17. (1987):3. 427–433. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1177/004839318701700308 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/2v9as6tc
Duhem, Pierre: A jelenségek megőrzése. Értekezés a fizikaelmélet fogalmáról Platóntól Galileiig. Budapest, 2005.
Feyerabend, Paul: Against Method. Outline of an Anarchistic Theory of Knowledge. London, 1975. ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/3x5ma8ds
Gingerich, Owen – Westman, Robert S.: The Wittich Connection: Conflict and Priority in Late 16th Century Cosmology. Philadelphia, 1988. (Transactions of the American Philosophical Society, Volume 78. Part 7.) ǁ [DOI] https://doi.org/10.2307/1006552 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/f3uyuwjp
Goldstein, Bernard R.: Saving the Phenomena: The Background to Ptolemy’s Planetary Theory. Journal for the History of Astronomy 28. (1997):1. 1–12. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1177/002182869702800101 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/fkacrkdj
Hernádes-Inglesias, Manuel: Incommensurability without Dogmas. Dialectica 48. (1994):1. 29–45. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1111/j.1746-8361.1994.tb00103.x ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/2cwvxz8h
Jacobs, Struan: Polanyi’s Presagement of the Incommensurability Concept. Studies in History and Philosophy of Science 33. (2002):1 101–116. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1016/S0039-3681(01)00031-0 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/598wepw5
Jacobs, Struan: Michael Polanyi and Thomas Kuhn: Priority and Credit. Tradition & Discovery: The Polanyi Society Periodical, 33. (2006):2. 25–36. ǁ [DOI] https://doi.org/10.5840/traddisc2006/200733220 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/5ywrzvy7
King, Colin Guthrie: Die Achsendrehung der Erde bei Platon? August Boeckh und ein philologischer Streit um die Geschichte der antiken Astronomie. In: August Boeckh: Philologie, Hermeneutik, Politik. Hrsg. Seifert, Sabine – Hackel, Christiane. Berlin, 2013. 77–104. (Berliner Intellektuelle um 1800. Band 3.)
Kobe, Donald H.: Copernicus and Martin Luther: An Encounter Between Science and Religion. American Journal of Physics 66. (1998):3. 190–196. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1119/1.18844 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/2rkven8t
Koyré, Alexandré: From the Closed World to the Infinite Universe. Baltimore, 1957.
Kuhn, Thomas S.: The Structure of Scientific Revolution. Second Edition, Enlarged. Chicago, 1970.
Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, 1984.
Kuhn, Thomas S.: Postscript to The Structure of Scientific Revolutions. In: Kuhn, Thomas S.: The Structure of Scientific Revolution. Second Edition, Enlarged. Chicago, 1970. 174–210.
Kuhn, Thomas S.: Utószó. In: Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, 1984. 231–276.
Kuhn, Thomas S.: Second Thoughts on Paradigm. In: The Structure of Scientific Theories. Eds. Suppe, Frederick. Urbana, 1974. 459–482.
Kuhn, Thomas S.: Természettudomány, társadalomtudomány. Világosság. 40. (1999):1. 60–69.
Ladyman, James: Structural realism versus standard scientific realism: the case of phlogiston and dephlogisticated air. Synthese, 180. (2011):2. 87–101. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1007/s11229-009-9607-8 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/nb36a6mf
Lakatos, Imre: Falsification and the Methodology of Scientific Research Programmes. In: Criticism and the Growth of Knowledge. Proceedings of the International Colloquium in the Philosophy of Science, London, 1965. Vol. 4. Eds. Lakatos, Imre – Musgrave, Alan. Cambridge, 1970. 91–195. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1017/CBO9781139171434.009 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/6253pesr
Laudan, Larry: Science and Values. Berkeley, 1984.
Luther, Martin: Asztali beszélgetések. Vál.: Márton László. Budapest, 1983.
Luther Martin: Sämmtliche Schriften XII. Band. Enthaltend die Colloquia oder Tischreden. Hrsg. Förstemann, Karl Eduard. Leipzig, 1846.
Malone, Michael E.: Kuhn Reconstructed: Incommensurability Without Relativism. Studies in History and Philosophy of Science. 24. (1993):1. 69–93. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1016/0039-3681(93)90025-F ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/y3axfnhb
Masterman, Margaret: The Nature of a Paradigm. In: Criticism and the Growth of the Knowledge. Proceedings of the International Colloquium in the Philosophy of Science, London, 1965. Vol. 4. Eds. Lakatos, Imre – Musgrave, Alan. Cambridge, 1970. 59–90. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1017/CBO9781139171434.008 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/367cj4kx
Moleski, Martin X.: Polányi vs. Kuhn. Tradition & Discovery: The Polanyi Society Periodical 33. (2006):2. 8–24. ǁ [DOI] https://doi.org/10.5840/traddisc2006/200733219 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/v5e9c5mn
Norlin, Wilhelm: Copernicus and Luther: a Critical Study. Isis 44. (1953):3. 273–276. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1086/348229 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/5bj7vw6j
Omodeo, Pietro Daniel – Regier, Jonathan: The Wittenberg reception of Copernicus: at the origin of a scholarly tradition. In: Natural Knowledge and Aristotelianism at Early Modern Protestant Universities. Eds. Omodeo, Pietro Daniel – Wels, Volkhard. Wiesbaden, 2019. 83–108. ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/4hh35dzs
Pyle, Andrew: The rationality of the chemical revolution. In: After Popper, Kuhn and Feyerabend. Eds. Nola, Robert – Sankey, Howard. Dordrecht, 2000. 99–124. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1007/978-94-011-3935-9_3 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/mpmn9yf
Székely László: Einstein kozmoszától a fölfúvódó világegyetemig. A standard kozmológiai paradigma története és filozófiai-ismeretelméleti háttere. Budapest, 1990.
Székely László: Kopernikusz és a „dogmatikus” Kuhn. Thomas Kuhn tudományfilozófiája a legújabb kutatások fényében. Világosság 40. (1999):1. 20–40.
Székely László: Egy Nobel-díjas magyar tudós portréjához. Magyar Filozófiai Szemle 43. (1999):4–5. 618–626. ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/3x659j28
Székely László: A tudományos forradalmak szerkezete és a kopernikuszi recepció – ötven év után. Kellék 47. (2012) 51–75.56 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/y5desvhj
Traugott, William H.: Luther and Copernicus: A Study of Resurrection and Research, Christianity and Cosmo s. [s. l.], 2008.
Vassányi Miklós: Az óvatos Copernicus. A De revolutionibus orbium coelestium polifón előszavai, elhallgatott bevezetése és korai egyházi kritikája. Orpheus Noster 9. (2017):3. 110–145. ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/56u35tez
Vihalemm, Rein: The Kuhn-loss Thesis and the Case of Phlogiston Theory. Science Studies 13 (2000):1. 68–78. ǁ [DOI] https://doi.org/10.23987/sts.55132 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/yck5yhzf
Westman, Robert S.: Melanchthon Circle, Rethicus and the Wittenberg Interpretation of the Copernican Theory. Isis 66. (1975):2. 165–193. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1086/351431 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/5acm26zd
Westman, Robert S.: Two Culture or One. A Second Look at Kuhn’s The Copernican Revolution. Isis 85. (1994):1. 79–115. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1086/356728 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/ycxuhbrc
Westman, Robert S.: The Copernican Question: Prognostication, Skepticism, and Celestial Order. Berkeley – Los Angeles – London, 2011. ǁ [DOI] https://doi.org/10.1525/9780520948167 ǁ [Google Scholar] https://tinyurl.com/yt22vnsa
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
Categories
License
Copyright (c) 2023 Per Aspera ad Astra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
