A kopernikuszi elmélet recepciója a német protestáns egyetemeken és a tudományos paradigma kuhni fogalmának korlátjai

Absztrakt

Thomas Kuhn tudományfilozófiájának recepciójával a tudományokról való magyar gondolkodás fölzárkózhatott a nemzetközi tendenciákhoz. Ugyanakkor Kuhn elméletének egy speciális, leegyszerűsített és kritikátlan megközelítése vált meghatározóvá, mely figyelmen kívül hagyva Kuhn későbbi korrekciós szándékát, az eredeti, 1962-es könyv koncepciójához ragaszkodott. Az ennek nyomán teret nyerő, sokszor radikális relativizmusba hajló tudományfölfogás nem csupán leegyszerűsítő, ideologikus képet nyújt a tudományokról, hanem egyúttal a tudományos paradigma eredeti kuhni elméletének néhány mozzanatához (így az összemérhetetlenséghez, a kölcsönös megértés nyelvi-fogalmi okok miatti hiányához, és a paradigmaváltás holista szemléletéhez) dogmatikusan ragaszkodva, blokkolja a tudománytörténet sokszínűségének föltárását, elvárva, hogy a tudománytörténeti események minden esetben szigorúan e fölfogásának és fogalmaknak megfelelően kerüljenek értelmezésre. E fölfogást bírálva előbb röviden vázoljuk a tudományos paradigma kuhni fogalmát, majd a kopernikuszi elmélet németországi recepciójával foglalkozó kutatások eredményeit fölhasználva bemutatjuk a ptolemaioszi és a kopernikuszi elmélet kuhni összevetésének tarthatatlanságát. Ennek során egyrészt jelezzük, hogy nem csupán a Kuhnra hivatkozó, de az általa elutasított radikális tudományfilozófiai relativizmus, hanem az eredeti kuhni paradigmaelmélet is alkalmatlan a Kopernikusz-recepció értelmezésére. Másrészt amellett érvelünk, hogy a tudományos paradigma kuhni fogalmának a diszciplináris mátrix eszméjét is fölhasználó, revidiált-strukturált, nem holista változata megfelelő teoretikus eszközt kínál a kopernikuszi recepció első, protestáns fázisának tárgyalására.